Készült: 2024.09.22.05:19:07 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

236. ülésnap (2017.06.23.),  85-91. felszólalás
Felszólalás oka Interpelláció megtárgyalása
Felszólalás ideje 10:40


Felszólalások:   79-85   85-91   91-96      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 102 igen, 19 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Farkas Gergely, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Meddig tagadják még a kivándorlás valódi okát és súlyát?” címmel. Az interpelláció megválaszolásával miniszterelnök úr a téma szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter urat bízta meg. Az interpellációra miniszter úr felkérésére Cseresnyés Péter államtitkár úr válaszol. Öné a szó, képviselő úr.

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hétről hétre riasztó adatok jelennek meg arról, hogy milyen sokan hagynák el az országot. Legutóbb a Publicus reprezentatív felmérése adta közre, hogy nagyságrendileg 1,2 millió fő tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát. A fiatalok körében különösen magas, közel 40 százalékos ez az arány, amely egyenesen katasztrófához vezethet, ha nem lépünk fel sürgősen és hatékonyan, hiszen ne felejtsük el, hogy már több mint félmillió honfitársunk van külföldön most is.

A Jobbik már évek óta felhívja az önök figyelmét, hogy a kivándorlás Magyarország egyik legsúlyosabb problémája, amely hangsúlyozottan a fiatalokat érinti. Itt nem lehet struccpolitikát folytatni, nem lehet bagatellizálni, mert Magyarország jövőjéről van szó.

Mi volt az önök válasza erre eddig? A miniszterelnök úr arról beszélt, hogy teljesen rendjén van a fiatalok tömeges külföldre költözése; kalandvágyról beszélt, tagadva a kivándorlás valódi okát és súlyát. Kósa Lajos elmondása szerint pedig képtelenség, idézem: „a rettenetes munkahelyi és bérviszonyok, valamint azok kilátástalansága miatt menekülnek el annyian az országból” ‑ mondta ezt az önök frakcióvezetője.

Tisztelt Államtitkár Úr! Hát, akkor mégis miért mennek el a fiatalok? ‑ tehetném fel a kérdést. A fiatalok lábbal szavaznak: a legnagyobb részük nem kalandvágyból megy külföldre, hanem kényszerből, mert az oktatás, az egészségügy romokban hever, mindent átsző a féktelen korrupció, az önök teremtette urambátyám világ, megalázóan alacsonyak a bérek, lakhatási és megélhetési reménytelenség uralkodik. A helyzet az, hogy Önök vagy szemrebbenés nélkül hazudnak, vagy teljes homályban élnek, és nincsenek tisztában a dolgokkal. Egyik sem elfogadható opció.

Világosan kiderül az említett felmérésből: a megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések, a Fidesz-kormány, valamint a rossz gazdasági helyzet a felelősek. Így már érthető, hogy miért tagadják a kivándorlás súlyát, és miért beszélnek még mindig kalandvágyról. Pedig az is kiderül: meglehetősen kevesek számára elsődleges ok a szakmai kihívás, a tapasztalatszerzés, a világlátás vagy akár a nyelvtanulás.

Tisztelt Államtitkár Úr! Ezek tények. A tények pedig makacs dolgok. Önök lemondtak a kivándoroltakról, a fiatalokról, konkrétan az út szélén hagyták őket. A „Gyere haza, fiatal!” programot is beszüntették, mert kudarcot vallott. Nem az a legfőbb baj, hogy nem volt sikeres, hanem hogy annyiban hagyták, és nem indítottak semmi mást helyette, és azóta sem mutattak fel semmit a kivándorlási tendencia megállítása és megfordítása érdekében vagy éppen azért, hogy hazahozzuk a kint lévő embereket. Sőt, a Jobbik erre irányuló költségvetési módosító javaslatát is leszavazták. Tehát nemcsak önök nem tesznek semmit, hanem azt sem hagyják, hogy mások tegyenek önök helyett valamit.

Kérdezem tehát: még mindig kalandvágynak gondolják a fiatalok tömeges kivándorlását? Hogyan lehetséges az, hogy nem foglalkoznak érdemben a legsúlyosabb nemzeti kihívásunkkal? Miért tagadják még mindig a kivándorlás valódi okát és súlyát? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Cseresnyés Péter államtitkár úr válaszol. Öné a szó.

CSERESNYÉS PÉTER, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnálom, hogy azokat a válaszokat, amelyeket ebben a kérdésben kapott ön vagy kaptak önök, nem értették pontosan meg, mert ahogyan idézte ezeket a gondolatokat, azt lehet látni, hogy nem értették meg, nem értette meg, hogy a válaszok mit tartalmaztak.

Az emberek, illetve a munkaerő országhatárokon átnyúló mozgásáról már számos alkalommal kifejtettük a kormány álláspontját. A képviselő úr által elmondottak kapcsán is megerősítem, hogy az Európai Unióhoz való tartozás egyik vívmánya, hogy mint más országok állampolgárai, úgy a magyarok is jelentős számban bekapcsolódhatnak a személyek és a munkaerő szabad áramlásába. Látni kell azonban, hogy ez nem egyirányú folyamat, hisz miközben honfitársaink tanulási, jövedelemszerzési és más motivációktól vezérelve hosszabb-rövidebb időre külföldön tartózkodnak, eközben mások hazánkat választják lakhelyül, továbbá a korábban távozottak körében is, tehát a magyar emberek körében is tapasztalható egy visszatérési folyamat. Számtalan tény van erre.

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az ellenzék folyamatos riogatása ellenére minden komoly nemzetközi statisztikai adat azt mutatja, hogy a magyarországi a térségben a legkisebb mértékű. A külföldön élő magyarok arányát ugyanis két-háromszorosan meghaladja a környékünkben fellelhető országok polgárainak a távozása. Szó sincs tehát egymillió elvándorolt magyarról, illetve további milliós elvándorlási szándékról. Aki ezt mondja, az nem ismeri a magyar viszonyokat és nem ismeri a magyar embereket.

Továbbá a nemzetközi vándorlás jelenleg 2015‑ig rendelkezésre álló adatai azt jelzik, hogy a hazánkba történő be- és visszaáramlás dinamikája nagyobb, mint a Magyarországról történő elvándorlás. Egyébként az ön által idézett Pulai András által készített felmérés ‑ aki a Gyurcsány-kormánytól milliós megbízásokat kapott ‑ nagy valószínűséggel politikai célokat szolgálhat, és ez a hitelesség kérdését is megkérdőjelezi e tanulmány tekintetében.

A két évvel ezelőttiekhez képest jelentősen mérséklődött a megkérdezettek környezetében a kivándoroltak, illetve a külföldön munkát vállalók száma. Ezt a tendenciát a legfrissebb statisztikák megerősítik. A KSH munkaerő-felmérése szerint például idén már csökkent azoknak a magyaroknak a száma, akik itthoni lakhelyüket, életfeltételeiket megtartva külföldön végeznek, jellemzően ingázással járó munkát. A kormánynak a foglalkoztatás növelésére és a bérek emelésére irányuló intézkedései tehát már nemcsak az elvándorlás ellen hatnak, hanem várhatóan elősegítik a külföldön munkát végzők hazatérését is, amire már vannak tapasztalatok.

És hogy ez így van, tehát a kormányzati intézkedések segítik a vélemények megváltozását, az esetleges olyan vélemények megváltozását, amelyek egy külföldön való próbát céloztak meg vagy éppen külföldi munkavállalást akartak megcélozni, szeretném elmondani, hogy az elmúlt időszakban a kormányzati intézkedésnek és a gazdaság erősödésének a hatására oly mértékben nőtt a foglalkoztatás, amelyik pont annak az iránynak az ellenében hat, amit ön próbált bemutatni az interpellációjában. 700 ezerrel többen dolgoznak a 2017. év elején, mint 2010-ben, és ebből közel 500 ezerrel többen dolgoznak a versenyszférában. 2010 óta 24 százalékkal nőtt a reálbér Magyarországon, és ehhez kell hozzátenni azt, hogy az első négy hónapos adatok alapján 2017-ben több mint 9 százalékkal nőtt a reálbér, tehát ha a kettőt összeadjuk, akkor 30 százalék fölött van a reálbér-növekedés az elmúlt időszakban Magyarországon. Tehát a bérfelzárkózás jelentős mértékben javult. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Azt javaslom önöknek, ellenzéki képviselőknek, hogy tartózkodjanak a vállalkozó kedvű, a külföldön munkát vállaló fiatalok ócsárolásától (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), tiszteljük meg őket azzal, hogy őket időlegesen magukat külföldön kipróbáló embereknek tekintik (Az elnök jelzi az idő leteltét.), akik egyébként a pénzek hazautalásával a magyar gazdaságot is segítik. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(14.10)

ELNÖK: Köszönöm az államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e az államtitkári választ. Öné a szó.

FARKAS GERGELY (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Ha valaki ócsárolja a külföldön élőket, az az önök frakcióvezetője, aki azt mondta, hogy az egész problémakör egyrészt hülyeség, másrészt a nagyságrend is hülyeség. Úgy gondolom, ez az, ami önöket jellemzi, hogy így állnak ehhez a problémához, és sértik meg mindazokat, akik külföldön vannak, a családtagjaikat, akik itthon vannak (Zaj a kormánypártok padsoraiból. ‑ Köz­be­szó­lások: Rólatok beszélt!), és szenvednek attól, hogy a szeretteik tőlük távol vannak. Úgyhogy úgy gondolom, hogy ha valakinek, akkor önöknek kellene elnézést kérniük azért, hogy így beszélnek a külföldön lévő magyarokról.

Ön kétségbe vonta a hitelességét ennek a felmérésnek, mondván, hogy biztosan manipulatív adatokról van szó. (Németh Szilárd István: Pontosan!) Kérdezem én, hogy akkor a „Magyar ifjúság 2016” felmérést, amely ugyanazt mutatta, hogy a fiatalok körülbelül 35 százaléka gondolkodik külföldi munkavállalásban és külföldi életben, akkor ezt is kétségbe vonja-e. Ugyanis az önök által is finanszírozott Új Nemzedék Központ pénzelte ezt a kutatást, és ugyanezt az eredményt hozta ki.

Sajnálatos, hogy önök még mindig a tényét vitatják ennek az egész jelenségnek, ahelyett, hogy érdemben tudnánk arról beszélni, hogy hogyan hozzuk haza és tartsuk itthon ezeket a fiatalokat. Úgy gondolom, maguknak kellene elgondolkodni azon, hogy miként állnak ehhez a problémához, mert ‑ bízom benne ‑ ez elindítaná önöket abba az irányba, hogy valamit tegyünk közösen ezekért az emberekért. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 105 igen szavazattal, 18 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Harrach Péter és Földi László, a KDNP képviselői, interpellációt nyújtottak be a földművelésügyi miniszterhez: „Hogyan alakult az élelmiszeripari kivitelünk az elmúlt években?” címmel. Földi László képviselő urat illeti a szó.




Felszólalások:   79-85   85-91   91-96      Ülésnap adatai