Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Kara Ákos államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalokra a holnapi ülésnapon kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes állami vagyont érintő törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája. Az előterjesztés T/4853. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Gazdasági bizottság mint kijelölt bizottság részletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslatát T/4853/2. számon, jelentését pedig T/4853/3. számon megkapták. A Törvényalkotási bizottság összegző módosító javaslata T/4853/5. számon, összegző jelentése pedig T/4853/6. számon a honlapon elérhető.

Tisztelt Országgyűlés! A vitában elsőként a Törvényalkotási bizottságálláspontjának ismertetésére kerül sor. Erre összesen 15 perc áll rendelkezésre. Megadom a szót Vas Imre képviselő úrnak, a bizottság előadójának.

DR. VAS IMRE, a Törvényalkotási bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A Törvényalkotási bizottság 2015. június 18-ai ülésén megtárgyalta az egyes állami vagyont érintő törvények módosításáról szóló, T/4853. számon benyújtott törvényjavaslatot, és ahhoz a bizottság 24 igen szavazattal, 5 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett összegző módosító javaslatot és összegző jelentést fogadott el.

A jelen törvényjavaslat alapján az állami vagyongazdálkodás hatékonyabbá tétele érdekében szükséges az egyes vagyongazdálkodási mechanizmusok gyorsítása. Az MNV Zrt. az állam örökösi minőségében nagy mennyiségű hagyatéki ingósághoz jut, jutott, ezek értékesítése, valamint a beszerzett és elavult készletek értékesítése is megvalósulhat az új elektronikus rendszer segítségével. A hasznosítatlan vagyonelemek, a teljes vagyoni kör értékesítésének eredményessége jelentősen javulhat.

A törvényjavaslat javaslatot tesz annak előírására, hogy a tulajdonosi joggyakorlók közül az MNV Zrt. elektronikus árverési rendszert működtessen, amelynek keretében rugalmasan és folyamatosan értékesítheti az állami vagyont. Az elképzelések szerint a rendszert az MNV Zrt. működtetné, de valamennyi állami vagyon bekapcsolható lehet a rendszerbe, a tulajdonosi joggyakorló és az állami vagyonkezelő közötti megállapodás keretében.

Amennyiben ezeket a célokat képviselőtársaim támogatják, úgy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, hogy most kíván-e fölszólalni, vagy pedig majd a végén. (Jelzésre:) Tisztelt Országgyűlés! A kijelölt Gazdasági bizottság előadót nem állított.

Ezért most a képviselői felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Cseresnyés Péter képviselő úrnak, Fidesz.

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága kijelölt bizottságként 2015. június 16-i ülésén lefolytatta az egyes állami vagyont érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. A bizottsági jelentésben olvasottak alapján megállapíthatjuk, hogy a javaslat megfelel a határozati házszabály 44. § (1) bekezdésének, tehát megfelel az Alaptörvényből eredő tartalmi és formai követelményeknek, illeszkedik a jogrendszer egységébe, megfelel a nemzetközi és európai uniós jognak, és megfelel a jogalkotás szakmai követelményeinek.

A javaslathoz képviselői indítvány nem érkezett, csak a Gazdasági bizottság nyújtott be egy módosító indítványt. Ez egy jogtechnikai jellegű javaslat, amely az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosításáról szóló T/5046. számú törvényjavaslattal teremti meg az összhangot. Végül hadd emlékeztessem a tisztelt Házat arra, hogy a javaslat lényege, hogy előírja: a tulajdonosi joggyakorlók közül a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. elektronikus árverési rendszert működtessen, amint az már el is hangzott az előbbi felszólalásban is, amelynek keretében rugalmasan és folyamatosan értékesítheti az állami vagyont.

A javasolt rendelkezések előírása tulajdonképpen iránymeghatározás és feladatkijelölés a jövőre vonatkozóan az állami vagyongazdálkodás főszereplőjeként a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére. Kérem, a fentiekre tekintettel támogassák a bizottsági jelentést és az összegző módosító indítványt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Bár azt a jelzést kaptam, hogy a kijelölt Gazdasági bizottság előadót nem állított, mégis elmondta képviselő úr a Gazdasági bizottság véleményét.

A képviselői felszólalók közül Szakács László MSZP-s képviselő úrnak adom meg a szót.

DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Mindig sikerül a kormánypárti képviselőknek egy ilyen, úgy gondolom, jelentős átalakítást, átalakítássorozatot magában foglaló, egy, illetve szerintem nyilvánvalóan három összetartozó javaslat közül kiemelni azt a leglényegtelenebb részt, ami egyébként kiválóan kommunikálható. Ilyen ez az elektronikus árverési rendszer, ahol a NAV rendszerét fogja majd használni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő. Én egyébként örülök neki, ha hasznosítatlan állami vagyon így hasznosul. Nem olyan régen a Fejlesztési Minisztérium államtitkárától azt is hallottuk, hogy ez GDP-növekedéssel is jár.

Bár tudnék osztozni abban a lelkesedésben, amivel ezt én hallottam, 742 millió forintról beszélünk. Ez nyilvánvalóan nagyon sok pénz, de országos és költségvetési szinten, úgy gondolom, ha nem is kerekítési hiba, de legalábbis azt mondhatjuk, hogy ne várjunk ettől túl sokat; tehát nem ettől fogjuk majd várni az ország felemelkedését.

(19.50)

Viszont, ha azt vesszük figyelembe, hogy mostantól, ha elfogadják ezt a javaslatot, akkor az állami cégek azokat az ingatlanokat, ingóságokat, bármit, amivel ezek az állami cégek rendelkeznek, valójában átláthatatlanul, követhetetlenül, az éppen akkori, aktuális érdeknek megfelelően valamilyen értéken egymás között úgy adják-veszik, úgy tologatják ide-oda, ahogyan csak akarják. Én úgy gondolom, hogy ez már önmagában egy olyan kérdés, amire majd Németh Lászlóné államtitkár asszony nem mondhatja majd annyira büszkén, hogy a Transparency International továbbra is a legátláthatóbb cégek között fogja majd nyilvántartani a magyar állami cégeket, illetve a Magyar Fejlesztési Bankot sem.

Úgy gondolom, hogy egy olyan hatalomkoncentráció lesz a Magyar Fejlesztési Bank körül, illetve ahogyan az egész Magyar Fejlesztési Bankon keresztül az állami vagyon begyűrésre kerül a Miniszterelnökség alá, egy olyan hatalomkoncentráció lesz Lázár János kezében, melynek nyilvánvalóan van egy politikai természete. Az ember persze azt is el tudja képzelni, hogy Lázár János valamilyen fondorlattal kicsavarta ezeknek az ügyeknek az intézését a gazdasági vezetés kezéből, urambocsá, még a miniszterelnök kezéből is, de azt is el tudom képzelni, hogy a miniszterelnök esetleg minél több terhet kívánna róni a miniszterre, hogy aztán másra már majd ne jusson ideje. Ez kezelhetetlen mennyiség, és önök most azt kérik, hogy azt a biankó csekket adjuk meg, hogy a miniszter rendeletével ezekről a vagyonokról úgy rendelkezzen, ahogyan akar. Bízunk benne, hogy nem úgy, ahogyan a kedve tartja, de azért a szakmaiság ilyenkor meg szokott kopni, amikor egy kézben ekkora mennyiségű hatalom, vagyon egyszerre párosul.

Három előterjesztést tárgyal a Ház, ma kettőt, most időben egy kicsit jobban szétválasztva, mint legutóbb, mert akkor ezek gyors egymásutánban következtek, és a harmadikat holnap fogjuk majd tárgyalni, amivel kiteljesedik ez a törvénycsomag. Az elsőben a Magyar Fejlesztési Bank ‑ ezt pár órával ezelőtt tárgyaltuk ‑ tekintetében Lázár János jogköreit, mondjuk így, hogy jelentősen kiszélesítette. Felhatalmazást adhat a banknak, gyakorlatilag ‑ lefordítom ezt magyarra ‑ parancsot adhat a banknak, hogy teremtse meg a jogi eszközeit, a pénzügyi feltételeit annak, hogy azt a céget, amelyik őneki kell, illetve a magyar államnak kell, azt megvásárolja, és kiszélesítette az MFB portfólióját az ingatlankezeléstől elkezdve most már szépen lassan mindennel.

Most, ebben a javaslatban a portfólió és a tevékenység kiszélesítése van, de azért ne felejtsük el, hogy volt még két olyan állami vállalat, állami cég, amit nem olyan régen hoztak létre. Van egy Első Nemzeti Közműszolgáltató cég, ennek a létrejöttével alapvetően nem értünk egyet, itt is el kell mondani. Ott kellene önöknek szolgáltatni, ahol nincsen olyan piaci szereplő, aki szolgáltat, és ott kellene azt a hatalmas lemaradást behozni, ahol maguk helyett viszont senki nem tudja, államtitkár úr, behozni ezt a lemaradást. Ilyen az egészségügy, az oktatás és a szociális szféra, ezekre kellene költeni, nem cégportfóliót építeni. Illetve a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt., amelynek a céljai, én úgy gondolom, helyesek alapvetően, az egy másik kérdés, hogy elérhetőek-e ezek a célok, de mindenesetre azt mondjuk, hogy ambiciózus, és hogyha ezzel tényleg a fogyasztóknak 5-6 milliárd forintot megtakarítanak, akkor ez a cél helyes és elérhető. És mindig ebben a kontextusban kellene értelmezni ezt a nonprofit, nem nonprofit kérdést ebben az ügyben, hogy hogyan fog valaki, valamely cég úgy fejleszteni, hogy közben természetesen profitot nem termelhet, de akkor szerintem még a karbantartásra sem marad elegendő pénze.

Holnap pedig fogunk tárgyalni egy harmadik előterjesztést, ahol minden egyes kívül maradt olyan vagyont bevonnak majd a Miniszterelnökség alá, ahol még a Miniszterelnökség nem tudta rátenni a kezét; mindezt annak a jegyében, hogy hatékony, egyszerű és gyors legyen. Az általános vitában is elmondtam, nem akarok cinikus lenni, de a hatékonyság, a gyorsaság és az egyszerűség álláspontom szerint szempont a főzésnél, nem akkor, amikor ekkora vagyonnal a közjó érdekében kellene átláthatóan közpénzekkel úgy bánni, hogy azzal legalábbis a többség, úgy gondolom, hogy elégedett legyen.

A transzparencia, az átláthatóság és a bürokrácia ezekben a kontextusokban, én úgy gondolom, hogy nem a kerülendő kifejezések. Akkor még az általános vitában olyat is hallottunk, hogy végre sikerül a bürokrácia akadályait megszüntetni. Nem, államtitkár úr, önök lebontják a bürokráciát. A bürokráciára alapul az állam, az állam szervezőképessége attól függ, hogy a bürokratikus rendet hogyan tudja fenntartani. Természetesen azt lehet hatékonnyá tenni, de ebben önök most elfoglalták azt az álláspontot, hogy úgy lesz hatékony, hogyha egy ember kezébe odaadják. Odáig már nem is megyek el, hogy akkor most mennyire kell majd vigyázni erre az emberre, mert tényleg azt mondom, hogy a szél se érje ezek után, hogyha ezt a három előterjesztést önök meg fogják szavazni.

Úgy gondolom, hogy kár kidomborítani az elektronikus árverési rendszert, ez egy nagyon-nagyon picike szelete, amit én elmondtam, amiről beszéltem, én úgy gondolom, hogy az az érdemi szelete ennek a javaslatnak, illetve ennek a három javaslatnak, egy példátlan, hihetetlen, átláthatatlan hatalom- és vagyonkoncentráció a kormány egyik tagja, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter kezében. Az pedig talán, azt gondolom, nem is szépségtapasz, talán csak a hatalomgyakorlásnak egy nagyon cinikus eszköze, hogy mindazt, hogy ezekkel az eszközökkel az egyik minisztertársa, Lázár János nyakló nélkül bármikor élhessen, ezt Seszták Miklós miniszter úr kéri tőlünk az előterjesztésben.

Én úgy gondolom, hogy ez önmagában a politikai cinizmus, nem is fogjuk támogatni ezt az előterjesztést. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A következő hozzászóló Józsa István képviselő úr, MSZP.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon örülök, hogy maradt egy pici idő, ugyanis az átláthatóság, a transzparencia és egyáltalán a jogkövető magatartás véleményem szerint akkor várható el, hogyha a kormány ebben példát mutat. Tehát amikor önök létre akarnak hozni egy központi adatgyűjtő zrt.-t, akkor feltehetően nemcsak gyűjteni akarnák az adatot, hanem szolgáltatni is, viszont van egy olyan szolgáltatási rendszer a jogrendszerben, ami jelenleg nagyon borsos áron működik, ez a Jogtár. Tehát én nagyon szeretném, hogy a Jogtár-hozzáférést, egyáltalán a miniszteri rendeleteket, önkormányzati rendeleteket… ‑ tehát ebben nyújtsanak több segítséget az állampolgároknak. Vannak még olyan jogkövető magyar állampolgárok, akik, ha megismerik a jogszabályokat, akkor szívesen betartják, mert ilyen az indíttatásuk. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen. Megkérdezem, hogy a fennmaradt időkeretekben kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelzés.) Jelentkezőt nem látok.

A vitát lezárom és megadom a szót államtitkár úrnak, Kara Ákos államtitkár úrnak összegző gondolatainak elmondására.

KARA ÁKOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha megengedik nekem, mindenekelőtt megköszönöm a törvényjavaslattal kapcsolatban eddig elhangzott összes véleményt, észrevételt és még a kritikát is, természetesen azokat az észrevételeket, véleményeket, szakmai jellegű megközelítéseket, ami olyan tónusban, olyan hangon hangzott el a Házban, amely, azt gondolom, vagy azt gondolják sokan a parlamenten kívüli emberek, hogy van értelme értelmes vitákat folytatni, még akkor is, ha különböző értéke van, illetve különböző megközelítésben mondanak el dolgokat. Így nyilván nem fogok arról beszélni, ami a baloldali ellenzéktől itt az imént is elhangzott, ami személyeskedő megjegyzésekkel tarkított, nyilván ezekre nem érdemes reagálni. Én azt gondolom, hogy szerintem ez az embereket, a választópolgárokat semmilyen mértékben nem foglalkoztatja.

Ha megengedik nekem, akkor egy kicsit összefoglalva a törvényjavaslat lényegét, a következőkben szeretném összefoglalni az elmúlt időszakot. A kormány elsődleges célja az állami vagyongazdálkodás hatékonyságának további növelése. Az önök által, az általunk tárgyalt törvényjavaslat is ezt a célt szolgálja, az állam számára szükségtelenné vált vagyonelemek értékesítésének modernizálásával, az elektronikus árverési rendszer bevezetésével, illetve az állami vagyongazdálkodás költségtakarékos működését elősegítő kisebb módosításokkal.

(20.00)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy elhangzott, a bevezetésre javasolt elektronikus árverési rendszer számos előnnyel bír az eddigi értékesítési gyakorlattal szemben, működtetése jelentős költségmegtakarítással jár majd ‑ ezt várjuk ‑, és a hagyományos árverésekhez képest jóval nagyobb nyilvánosságot biztosít. Azt szeretném mondani, hogy itt a vitában, a vita vége felé is elhangzott, és én is azt gondolom, hogy ilyen szempontból az átláthatóság tekintetében ez egy garanciát jelenthet. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elektronikus árverések rendszere hatékony eszközül szolgál majd a jelenleg statikus ‑ ha szabad ezt a kifejezést használni ‑ állami ingó vagyon nagy tömegű értékesítéséhez.

A törvényjavaslat általános vitája során felmerült észrevételekre röviden reagálva, hangsúlyoznám: a törvényjavaslat alapján kizárólag olyan eszközök kerülnek az MNV Zrt. saját vagyonába, amelyek jelenleg is a társaság használatában vannak, és annak a napi működését szolgálják.

Ugyanígy a köztulajdonban lévő gazdasági társaságoknál kötelezően előírt, felügyelőbizottság fő szabály alóli kivétel meghatározását ésszerűségi és költséghatékonysági szempontok indokolják. Én azt gondolom, hogy érdemes bátran ezt a kifejezést használni, a költséghatékonyság kifejezését. A javaslat célja tehát nem az érintett társaságok ellenőrzésének a csorbítása.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Mindezekre tekintettel kérem önöket, hogy az összegző módosító javaslatot, illetve majd a szavazáskor a törvényjavaslat egészét támogatni szíveskedjenek. Megköszönve még egyszer a hozzászólásaikat. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   269-274   275-284   285-302      Ülésnap adatai