Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A döntésre a holnapi ülésnapon kerül sor.

Most pedig, tisztelt Országgyűlés, az LMP képviselőcsoportja indítványozta, hogy az Országgyűlés döntsön az egyes törvényeknek a dolgozói szegénység elleni küzdelem érdekében szükséges módosításáról szóló T/4291. számú törvényjavaslat tárgysorozatba vételéről. A tárgysorozatba vételt a Gazdasági bizottság utasította el.

Megkérdezem, hogy az előterjesztők részéről ki kíván szólni ötperces időkeretben. (Dr. Szél Bernadett jelentkezik.) Megadom a szót Szél Bernadett képviselő asszonynak, aki az előterjesztők részéről kíván felszólalni.

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A Fidesz 2010 óta folytatott politikája mára egyértelműen felrajzolta, hogy milyen országban hisznek önök, és melyik az a társadalmi-gazdasági modell, amelyet követni kívánnak. Gyakorlatilag ezt röviden és tömören úgy tudom megfogalmazni, hogy önök azt üzenik a magyar embereknek, hogy vállaljanak el az égadta világon mindenfajta munkát, dolgozzanak látástól vakulásig, és ezért cserébe ne kérjenek sok bért. Na, ezzel szeretnénk mi leszámolni.

Azt gondoljuk, nagyon méltatlan, hogy ebben az országban olyan fizetésekért kell dolgozni, amelyekből képtelenség kijönni. Ezt a politikát, amelyet önök letettek az asztalra, nyögi gyakorlatilag az egész ország, és ennek az egyik következménye az a dolgozói szegénység, amely alatt azt értjük, hogy akármennyit dolgoznak a bérből és fizetésből élő emberek ebben az országban, nem tudnak kijönni maguk sem, ha családjuk van, akkor meg végképp nem. Az egyik szörnyű tünete ennek a jelenségnek az, hogy az adózók felének a keresete esik a létminimum alá, arról nem is beszélve, hogy önök most már öt éve kormányoznak egyhuzamban, és még mindig húszezer forintos különbség van a minimálbér nettója és a létminimum között. Ez teljes mértékben elfogadhatatlan, és az egész út, amelyen vannak, téves.

Magyarországon most már olyan helyzetben vagyunk, hogy ha megnézzük az EU 28 tagállamát, akkor már 2013-ban mi voltunk az ötödik legolcsóbb. Ebbe az irányba nincs hová továbblépni. Ez így nem működik.

(18.30)

Teljesen természetes, hogy ha azt látják a magyar emberek az Európai Unión belül, hogy itt nagyon alacsonyak a bérek, és a munkájukért cserébe nagyon kevés fizetést kapnak, viszont az árak épphogy csak elmaradnak a többi országétól, úgy fogják gondolni, hogy elmennek nyugatabbra, és azt fogják mondani, hogy mi ugyanezt a munkát elvégezzük, több pénzt kapunk belőle, és könnyebben kijövünk, tudunk tervezni. Ezt éljük meg nap mint nap, ezért van az, hogy 20 százaléka a fiataloknak úgy gondolja, hogy másik országban fogja leélni az életét, ezért van az, hogy minden tizedik honfitársunk úgy gondolja, hogy tőlünk nyugatabbra az élete könnyebb lenne, és azt fontolgatja, hogy kimegy Magyarországról Nyugat-Európába. Nem kalandvágyról van szó, nem arról van szó, hogy ők ismeretlen kultúrákat szeretnének megismerni, mint ahogy itt halljuk államtitkári meg sok esetben miniszterelnöki szintről is, nem erről van szó. Itt bérekről van szó, megélhetésről van szó, kilátásokról van szó!

Úgyhogy én azt tudom mondani önöknek, hogy nagy szükség van erre a törvényjavaslatra, amit letettünk az asztalra. Öt pontból áll, és megnéztük direkt, és így, hogy önök a költségvetést, a jövő évit egy kicsit előbbre hozták, mint ahogy gondoltuk, hogy lesz, még azt is ki tudtuk számolni, hogy ennek megvan a fedezete.

Azért pár hibát korrigálni kellene, amit az elmúlt időszakból önök elkövettek. Ott van az az egykulcsos jövedelemadó, amivel elkövették önök azt, hogy több százmilliárd forintot ott hagytak ‑ 500 milliárdot gyakorlatilag ‑ a jobban keresőknél, miközben a minimálbért pedig adókötelessé tették, és ezzel gyakorlatilag azokat sanyargatják, akiknek amúgy is a legkevesebb jut ebben az országban. Önök ilyenkor fel szokták hozni, hogy 1 százalékos adócsökkentést terveznek, de hadd világítsam meg egy egyszerű példával, hogy ez mire elég. Mondjuk, vegyünk egy egymillió forintot kereső felsővezetőt, ő 10 ezer forintot meg fog spórolni. Ugyanezt nézzük meg, hogy mi fog történni egy minimálbéren lévővel, ő egyezer forintot fog megspórolni. Tehát tízezer forint marad a gazdagnál és egyezer forint marad a minimálbéresnél, márpedig így a gazdaság nem fog fölpörögni, akármennyire szeretnék önök ezt így láttatni.

Attól, hogyha önök tovább növelik a különbségeket ebben az országban, nem a gazdaság fog felpörögni, hanem az emberek fognak minél inkább nyugatabbra távozni, még több magyar embert fogunk itthon elveszíteni, a Lehet Más a Politika ezért tette le ezt az alapvetően öt pontból álló javaslatcsomagot az asztalra. A mi víziónk ebben ott van, és a legsürgősebb intézkedéseket tartalmazza, természetesen kormányon mi ennél még inkább tudnánk a tudásra összpontosítani, a munka megbecsülésére vagy a magyar kisvállalkozások támogatására, az egészségügy helyretételére, most azonban azokra a legszűkebb keretekre találtuk ki ezt a törvényjavaslat-csomagot, amely a mostani költségvetésből, hogy úgy mondjam, könnyűszerrel finanszírozható lenne.

Egyrészt természetesen a minimálbér nettóját a létminimum szintjére emelnénk, azt gondoljuk, ez a minimum, illetve a családok terhein is csökkentenénk, méghozzá egy nagyon életszerű javaslattal. Világosan látjuk azt, hogy a fiatalok egy része otthon kell hogy maradjon, miután 18 éves lett, és hogyha felsőoktatási tanulmányokban vesz részt, akkor nagy könnyebbséget jelent a családnak, ha a fiatal után 24 éves koráig jár a családi adókedvezmény és jár a családi pótlék is, hiszen életszerűtlen azt feltételezni, hogy a fiatalok, a gyermekek 18 éves korban egyszerűen csak hipp-hopp leszakadnak a családról. Nem. Pontosan az van, főleg, hogyha tanulnak, hogy otthon maradnak, és ez nagy segítséget jelentene, a mi javaslatunk az egész családnak. Ráadásul mi azt gondoljuk, hogy itt az ideje a jövőre nyolcadik éve befagyasztott közszolgálati illetményeket megemelnünk, azzal, hogy egyetlen fizetési fokozat sem lehet alacsonyabb a minimálbérnél.

A negyedik javaslatunk az alacsony bevételű kisvállalkozásokra vonatkozik, őket segítené. És amit még csinálnánk ebben a törvényjavaslatban, az az, hogy az európai szinten legmagasabbnak számító áfa 27 százalékos kulcsát csökkentenénk 5 százalékra (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) a Magyarországon is termelt alapvető élelmiszerek esetében.

Kérem az önök megtisztelő támogatását. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Most képviselőcsoportonként egy-egy képviselő 2 perces időkeretben mondhatja el frakciója álláspontját.

Elsőként megadom a szót Vágó Sebestyén képviselő úrnak, Jobbik.

VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Ennél a javaslatnál is azt tudom elmondani, amit már többször elmondtam a mai nap során, hogy számos olyan elemet tartalmaz, amit már mi is felvetettünk, sőt akár javaslat formájában be is nyújtottunk. Tehát egyértelmű, hogy bár úgy gondoljuk, hogy ezen belül is lehet csiszolni egy-két dolgot vagy egy kicsit máshogy gondolkodunk róla, de az iránnyal egyetértünk, így a tárgysorozatba vételt támogatni tudjuk. Ugyanis mi is látjuk azt, hogy már jó pár éve elindult az a folyamat, hogy nemcsak az olyan családok kerülnek egyre nehezebb helyzetbe, ahol valaki esetleg valami miatt kikerül a munkaerőpiacról, hanem egyre nehezebb helyzetben vannak a bérből és fizetésből élő családok is. Látjuk a mindennapi küzdelmeiket, és látjuk azt, hogy a kormány áldatlan tevékenysége még mélyebbre taszítja őket. Beszélhetek én is akár a progresszív adózás eltörléséről, ami, látjuk, hogy mit okozott, hogyan nyitotta ki szélesebbre az ollót. Beszélhetünk akár az áfa helyzetéről akár az alapvető élelmiszerek tekintetében, de egyébként a mi javaslatunkban, amit már benyújtottunk régebben, az is szerepelt, hogy ne csak az alapvető élelmiszereknél, hanem a gyermekneveléshez szükséges eszközökhöz is társultan csökkentsük az adót.

Ugyanúgy egyet tudunk érteni azzal, hogy akár a családi adókedvezmény, akár a gyerekek után járó kedvezmények, ha főiskolára, egyetemre jár a gyermek, akkor a tanulmányok befejezéséig járhassanak, ugyanis nagyon sok család nem engedheti meg magának azt, hogy ezek megszűnésével az ő gyermeke felsőoktatási intézménybe menjen. Tulajdonképpen a jelenlegi jogszabályok, illetve a családok anyagi helyzete akadályozza meg akár a társadalmi mobilizációt is.

Úgy gondolom, a törekvésekkel egyet tudunk érteni, mint már mondtam többször, akár kérdésben fordultunk már ezekkel a problémákkal kapcsolatban a kormányhoz, akár mi is önálló indítványokkal próbáltunk a helyzeten javítani, úgyhogy természetesen támogatni fogjuk a tárgysorozatba vételt, és köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A Lehet Más a Politika álláspontját Schiffer András frakcióvezető úr ismerteti.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amikor a dolgozói szegénység visszaszorítása érdekében törvénycsomagot teszünk le a Ház asztalára, az a cél lebeg a szemünk előtt, hogy Magyarországnak 25 év után végre nem a munkaerő árával, hanem a munkaerő képzettségi szintjével kellene versenyeznie.

Tisztelt Országgyűlés! Önök egy zsákutcában mennek előre padlógázzal. A helyzet az, hogy nagyon világos most már az a képlet, ami Orbán Viktor fejében, úgy látszik, megfogalmazódott már 2010-ben, hogy Magyarország akkor lesz egy sikeres ország, hogyha az emberek éhbérért dolgoznak ‑ értem itt a közszolgálatban dolgozókat is ‑, és egyébként pedig tökéletesen kiszolgáltatottak. Ennek viszont az a következménye, hogy a magyar nemzetgazdaság képtelen lesz több hozzáadott értéket termelni; pontosan a képzettebb emberek azok, akik hanyatt-homlok menekülnek ebből az országból. Lehet, hogy a Fidesz számára jelenleg a bevándorlás a legfőbb probléma ‑ valószínűleg egy másik mozit néznek ‑, mi úgy látjuk, hogy Magyarország számára ma a kivándorlás az első számú probléma.

A konkrét javaslatainkról meg annyit, hogy önök egy olyan politikát folytatnak, amelyik a közszférában mesterségesen alacsonyan tartja a béreket. Nem azért nem lehet az ápolónőknek, az egészségügyi szakdolgozóknak vagy a pedagógiai szakasszisztenseknek a bérét felemelni, mert úgymond nincs rá pénz. Hát hogyne lenne! Csak az, amit elzabrálnak különféle hívságokra, abból bőven lenne erre pénz. Azért nem lehet a pedagógiai vagy az egészségügyi szakdolgozók bérét megemelni, mert azzal, hogy önök közmunkásokat foglalkoztatnak vissza a közalkalmazotti álláshelyeken, mesterségesen nyomás alatt tartják a béreket a közszférában; ez a helyzet. Az önök politikájának az a lényege, hogy a magyar emberek keressenek minél kevesebbet. Ha a hazai kis- és mikrovállalkozásokat segítjük, akkor azzal annak adunk esélyt, hogy legyenek valódi megélhetést teremtő, valódi munkahelyet jelentő új foglal­koztatóhelyek Magyarországon.

Tisztelt Országgyűlés! Mi egy olyan Magyarországot szeretnénk, ahol az emberek tisztességesen keresnek, és a magas hozzáadott érték lendíti előre a magyar nemzetgazdaságot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), és nem gondoljuk azt, hogy a kizsákmányolás növelésével előre tud mozdulni Magyarország. Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. A Fidesz álláspontját Cseresnyés Péter képviselő úr fogja ismertetni.

CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, abban megállapodhatunk, hogy egy lépésről lépésre megvalósuló jövedelembővülés vagy -bővítés mindig attól függ, hogy a nemzetgazdaság mit bír el, annak erejétől, megerősödésétől is függ. Szeretném mondani itt többek között Schiffer képviselőtársamnak azt, hogy sajnos már nem most, nemcsak most van olyan probléma, hogy a munkaerő ára miatt kell nagyon komoly versenyt vívnunk más országokkal, hanem a képzettség minősége is már sokat jelent. Tehát nem a munkaerő olcsósága határozza meg, hogy idejön egy beruházó, hanem elsősorban az, hogy talál-e képzett munkaerőt vagy sem, ez egy sokkal fontosabb szempont ennél.

Nem tudom, hogy képviselőtársam az elmúlt időszakban mennyire kísérte figyelemmel a parlament munkáját és a közéletet, de én úgy tudom, hogy az elmúlt időszakban volt pedagógusbér-emelés is, és volt az egészségügyben is béremelés. Néhány dolgot azért szeretnék mondani arról, hogy mi történt annak érdekében, hogy a jövedelmek Magyarországon nőjenek, hogy a már az előzőekben is fölmerült problémák, amiket önök fölhoztak, azok valóságtartalma megkérdőjeleződjék.

(18.40)

A 2016. évben is folytatódnak a közszféra béremelési programjai. Ismét lesz pedagógusbér-emelés, amely ki fog terjedni a felsőfokú végzettségű bölcsődei nevelőkre és örökbefogadási tanácsadókra. Jövőre is folytatódik a fegyveres és rendvédelmi dolgozók, valamint az ápolók és orvosok bérrendezése, és elindul a kormány-tisztviselői életpályamodell is.

A családok támogatása is jelentős mértékben fog növekedni. Bizonyára tudják azt, hogy 2016-ban a jelenlegi szándékok szerint körülbelül 120 milliárd forint marad a családok zsebében, többek között az áfa csökkentésének a segítségével is vagy éppen azzal, hogy a gyermekes családok nagyobb kedvezményeket vehetnek igénybe. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)

Tehát azt gondolom, hogy az adótörvények kapcsán, a költségvetési törvény kapcsán (Az elnök ismét csenget.) amik majd felmerülnek módosító javaslatként, nyugodtan nyújtsák be; és nem biztos, hogy egy törvény keretében kell rendezni, amit szándékként önök itt megfogalmaztak. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Gúr Nándor képviselő úr, MSZP!

GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Az LMP indítványa a Magyar Szocialista Párt által feszegetett kérdésekhez hasonlóan azokból a gyökerekből táplálkozik, amit az elmúlt öt esztendőben megtapasztaltunk a dolgozói szegénység elmélyülése tekintetében. Ma már nem szegénységről, sajnos mélyszegénységről meg nyomorról kell beszélni ebben az országban. Akkor, amikor 2,2 milliót meghaladó azoknak a száma, akik a létminimum alatt keresnek; amikor nagyjából, megközelítőleg 4,5-5 millió ember él a létminimum alatt, akkor óriási gond van ebben az országban.

És Cseresnyés képviselőtársamnak csak annyit mondanék, hogy nem jó az a gondolat, ami arról szól, hogy a nemzetgazdaság teherbíró képessége; nem, a létező pénzügyi források felhasználásának a milyensége és mikéntje, az a lényeg. Mert lehet a forrásokat úgy elosztani, hogy az a társadalom messze döntő többségének a javát szolgálja. Ma nem ez történik, mert az alacsony jövedelmi szinten lévők nem haszonélvezői, hanem kárvallottjai ennek a történetnek.

És ha megnézzük például a közszolgálati bértáblát, ha már nem a minimálbérről beszélünk, abból a 140 rubrikából 33 olyan ‑ a közszolgálati bértábláról beszél ‑, ami a létminimum alatti besorolást hozza, az emberek zsebében ezt a pénzt jeleníti meg.

De egy szó mint száz: a megélhetés minimumát, azaz minimum a létminimum összegét garantálni kell meggyőződésünk szerint, ami ma egy ilyen 92-93 ezer forint. Elfogadhatatlan, hogy a minimálbér és a létminimum között 20-25 ezer forintos különbség legyen.

Nem elfogadható az sem, amit érvként hoznak, hogy reálszinten ilyen és olyan növekedések vannak; nem, az alacsony jövedelmi szférákban csökkenések vannak, a fogyasztás bővülését pedig az fogja hozni, hogyha ebben a bérkategóriában növekedés lesz.

Támogatjuk a 27 százalékos mértékű, világrekordos áfának a csökkentését, mint ezt saját kezdeményezéseinken keresztül is megtettük; és azt is, ami a felsőoktatásban való családi támogatásokat érinti.

Egy szó mint száz: támogatjuk. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megkérdezem, hogy az előterjesztők részéről ki kíván válaszolni az elhangzottakra.

Szél Bernadett képviselő asszony!

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Minden hozzászólást köszönök, nagyon tanulságos volt, bár meglepetést nem okozott, hiszen volt egy ötpárti egyeztetés, amit direkt azért hívtunk össze, hogy konzultáljunk erről a javaslatról. Azt a megbeszélést nem tisztelte meg egyik kormánypárt sem a jelenlétével, az ellenzék viszont igen. Úgyhogy a kormánypártnak a patkóból így csak annyit tudok üzenni, hogy ha ennyire jó lenne a helyzet, mint amennyire mondják, akkor nem lennének tüntetések sorozatban ebben az országban. Én kinn voltam az egészségügyi szakdolgozók tüntetésén is, és most pénteken a szociális dolgozók fognak tüntetni. Nyilván, ha annyira megfelelő lenne számukra a kormánypártok által kínált kondíciók sora, akkor nem az utcán fejeznék ki az elégedetlenségüket.

A Lehet Más a Politikának egyértelműen az a célja, hogy végre magas hozzáadott értéket tudjunk itt Magyarországon előállítani, viszont a helyzet most sürgős. Tehát ez a csomag, amit letettünk az asztalra, azt a méltatlan helyzetet tudná egy kicsit visszakorrigálni, amit önök az elmúlt öt évben előállítottak.

Hangsúlyozni szeretném, hogy a közszférában egyharmados a dolgozói szegénység. A vállalkozások meg nem tudnak megerősödni ebben az országban, hiszen ha megnézzük a mikro- és kisvállalkozásokat, rengetegszer előfordul, hogy a bevételük kétharmadát egészen egyszerűen elviszi a NAV, hatalmasak a terhelések. És a helyben termelt élelmiszereken meg muszáj segíteni és támogatni ebben az országban, nem fogunk tudni erős vidéket és erős Magyarországot létrehozni, hogyha tovább folytatják önök ezt a politikát.

Ráadásul ‑ és itt van egy alapvető vita köztünk ‑ önök megpróbálkoztak a rezsicsökkentéssel, nagyon sok ember nem tudott ebből profitálni, viszont mi azt mondjuk, hogy nőjenek a bérek és tudjuk kifizetni azokat az erőforrásokat, amiket ténylegesen használunk. És ez a mesterségesen alacsony szinten tartott bérek kormánya, önök az a kormány, ami most már öt éve mesterségesen alacsonyan tartja a béreket ebben az országban, arra hivatkoznak, hogy ezt hitelből tudnánk csak finanszírozni. Nem igaz!

Ez, amit mi letettünk az asztalra és tényszerűen kiszámoltunk ‑ és nyilván költségvetési módosító formájában is fognak találkozni az érveinkkel ‑, pontosan azt mutatja, hogy Magyarország a jelenlegi állapotában ki tudná termelni azt, hogy ezek a szörnyű helyzetek, amelyek kialakultak, megváltozzanak. Csak önök nem akarják. (Taps az LMP soraiból.)

Felszólalások:   225-238   239-250   251-268      Ülésnap adatai