Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZANYI TIBOR európai parlamenti képviselő: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Hallgatva ezt a mai vitát, én azért továbbra is azt gondolom, mintha egyféle ilyen félrebeszélés és mellébeszélés zajlana a teremben, ugyanis mindent mondanak a tisztelt képviselőtársak, különösen kormányoldalról, csak éppen attól rugaszkodnak el, ami ebben a bizonyos Sargentini-jelentésben van. Tisztázzuk a műfajt! Egy ilyen parlamenti jelentés egészen konkrétan semmi másból nem áll, mint a legkülönbözőbb európai, sőt nem európai, hanem hivatalos intézmények különböző vizsgálati eredményeinek egyféle anziksza, egy összerakott mozaikképet ad ki, azaz Sargentini asszony égen-földön semmi mást nem csinált, mint az ENSZ, az OECD, az Európai Unió, az Európa Tanács és még sok minden más, a magyar ügyészség, a magyar bíróság, a magyar kormány és még millió-egy hasonló hivatalos intézmény anyagaiból dolgozott; egy megveszekedett milligramm civil vagy ilyen véleményes hozzászólás nincs ebben a jelentésben. Az egy másik kérdés, hogy ezekből a jelzésekből, amelyeket a különböző szervezetek, Magyarországon járt vizsgálóbizottságok és egyebek tettek, természetesen le tud vonni bizonyos következtetéseket.

De amikor itt a fideszes képviselők fájlalják, hogy Orbán Viktor csak hét percet kapott az Európai Parlament plenáris ülésén, Szijjártó Péter annál jóval több időt kapott egyébként a vonatkozó szakbizottsági ülésen, szeretném elmondani, hogy örüljenek neki, mert még ennyi se járna, egyszerűen nem odavalók. (Derültség az ellenzéki sorokban.) Hát, amúgy se, de az európai intézményrendszer lényegét tekintve szeretném elmondani, hogy a tagországok kormányainak külön fóruma van, ezt úgy hívják, hogy Európai Tanács, sőt a miniszterek számára meg úgy hívják, hogy Tanács. Na már most, Orbán Viktor, nem csak Orbán Viktor, a mindenkori magyar miniszterelnök minden áldott hónapban legalább egy napot, ha nem kettőt kint tölt az Európai Tanács-ülésen, és ott vitatja meg kollégáival Európa nagy dolgait.

(16.30)

De ott vannak a szakminiszterek, nincs olyan nap, hogy valamelyik magyar miniszter ne lenne valamelyik tanácsi formáció tekintetében Brüsszelben. Azaz a Tanácsban, illetve az Európai Tanácsban gyakorlatilag folyamatos a magyar kormányzati jelenlét. Önöknek tehát azért nem kell panaszkodni, hogy úgymond Brüsszelben nem tudják hallatni a hangjukat, csak azt tudják. Önöknek külön egy marha nagy épület van berendezve egyébként erre a célra. Akkora az a Tanács, hogy nagyobb, mint a Parlament.

Még annyit szeretnék ehhez hozzátenni, hogy az Európai Parlament jelen pillanatban összesen annyit csinált, hogy bizonyos megállapításokat tett, és azt mondta, hogy kérem tisztelettel, akkor ezt az ügyet beszéljék meg a tagországok. Azaz az Európai Parlament az égen-földön semmilyen döntést meg 7. cikkely, meg nem tudom, mit, nem hozott, annyit mondott, hogy kedves tagországok kormányai, ott van nektek az a gyönyörű szép Tanács, beszéljétek meg, hogy fönnáll-e szerintetek a jogállamiság megsértésének veszedelme Magyarországon, vagy sem. Most ezért gyakorlatilag egy Parlament körül meg egy jelentéstevő körül hisztériázni, gyakorlatilag teljesen felesleges.

Egyébként csak hadd válaszoljak: valamelyik úgynevezett fideszes képviselő azt találta mondani, hogy megszámolták, hogy Ujhelyi kolléga, illetve jómagam hány ilyen-olyan szavazásban vettünk részt, ami önök szerint valahol a migrációt érinti. Az a 16 nem hiszem, hogy stimmel, én úgy emlékszem, hogy ennél jóval több. Bár azt is meg kell mondani, ha önöknek papíron szembejön, hogy migráció, akkor azonnal a nem gombra vetődnek, függetlenül attól, hogy annak mi a tartalma. Olyan javaslatokat szavaztunk meg, kérem tisztelettel, amelyek ennek az ügynek valamilyen közös rendezését szolgálják: például a közös határvédelem iránti vágyunk, például, amikor pénzt kell megszavazni a Frontexnek, hogy a Földközi-tengeren és más helyeken tudják kellő módon védeni a határokat. És ezeket továbbra is meg fogom szavazni. Ha önök szerint ez 16 volt, szerintem sokkal több, de még százig is minden további nélkül simán elmegyek, mert, igen, arról van szó, hogy Európa határait csak közösen tudjuk megvédeni. Csak jelzem önöknek, ha valaki úgymond be tud jutni Spanyolországon keresztül az Európai Unió területére, másnap nyugodtan itt sétálhat a budapesti utcákon  és akkor önök mit csinálnak? Pontosan ez a lényeg, hogy mindenütt közös, együttes erővel és azonos normák szerint őrizzük a határokat.

Önök egyébként úgy viselkednek  már elnézést a szakkifejezésért , mint a helyi vagány csávó, aki áll a kultúr előtt és csapkod összevissza, hogy ki szidta az anyukámat. Először is, senki. (Derültség az ellenzék soraiban.) Bár van rá igény. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) De tényleg senki. Például nincs olyan európai uniós papír vagy európai parlamenti papír, amibe az lenne írva, hogy Magyarországnak nincs joga eldönteni, hogy kit enged be.

Kérem tisztelettel, mind a 28 európai uniós tagország azt enged be, akit akar, és azt tart a határain kívül, akit akar. Ha a magyar hatóságok, a magyar kormány úgy gondolja, hogy itt aztán se ki, se be, egy darab ember meg nem mozdulhat semmilyen irányba, akkor az van, ebbe nem fog beleszólni az égadta világon senki. Tehát magyarul, nem kell félteni a szuverenitást olyan dolgoktól, ami egyszerűen nem létezik, nincs semmi olyan igény vagy kötelezvény, vagy bármi hasonló, hogy a magyar hatóságok kit engedjenek be vagy kit nem. Egyébként, ha a magyar hatóságok elbírálnák végre azokat a kérvényeket, amelyeket egy ilyen elosztási mechanizmusban megkértek, hogy bíráljon el, ha arra az 1300-ra azt mondaná, hogy egyet se, akkor egyet se. Nincs ebben semmi drámai történet.

Viszont én annak nagyon örülök, hogy ebben az egész ügyben, az önök által vélt sérelmekben az Európai Bírósághoz fognak fordulni. Azért örülök ennek, mert ezzel önök abszolút beismerték, hogy igenis létezik európai jogrend, igenis léteznek európai jogszabályok, amiket be kell tartani. Önök is be akarják tartatni, hát, most képzeljék el, a többi 27 tagország is be akarja tartatni, például Magyarországon a jogállamiságra vonatkozó dolgokat és még nagyon sok minden mást.

Ugyanakkor, ha úgy tesszük fel a kérdést, hogy mi a magyar érdek, akkor szeretném mondani, hogy semmiképpen nem az a pszichózis, amit önök itt rendeznek ebben az egész kérdéskörben. A magyar érdek az együttműködés, az európai együttműködések sora, és ebből rengeteg van, iszonyat mennyiségű terület van, ahol együtt lehetne működni. Csak mondok egy konkrét példát: az Európai Unió euróövezethez tartozó tagországai most egy közös költségvetésen, már euró-költségvetésen gondolkodnak, aminek van egy olyan gyönyörű szép része, hogy közösen fogják vállalni a munkanélküli-segélyeknek meg álláskeresési juttatásoknak a dolgait. Miért kellene ebből kimaradni Magyarországnak? De most tényleg! Miért nem foglalkozunk ezekkel a dolgokkal? Ezenfelül például letettük tavaly októberben-novemberben  bár Orbán Viktor állandóan gagyinak minősítette a dolgot, aztán mégiscsak aláírta  a szociális jogok európai pillérét Göteborgban. Majd Korózs kolléga erről bőséggel fog önöknek felvilágosítást adni (Korózs Lajos: Így van!), de ott 20 tételben van leírva, hogy milyen szociális jogokat kell Európában kivívni, biztosítani és finanszírozni. Ezek nem tréfadolgok!

Még egy rossz hírem van: ma délelőtt az Európai Parlamentben azt vitattuk meg, mármint akik ott voltak, mert én éppen úton voltam, tehát azt vitatták meg a képviselők, hogy a következő, tehát az októberi európai tanácsi ülésen két fő napirendi pont közül mit milyen súlyokkal kell tárgyalni. Nem tudta a migráció megszerezni az aranyérmet, az aranyérmes a brexit témája lett, bár én magam is azt gondolom, hogy a migráció kérdésével valóban elég sokat kell foglalkozni. Na de, azért mondom ezt önöknek, mert példának okáért engem sokkal jobban izgat az, hogy ez a 100-200 ezer ember, aki ma Angliában van, magyar ember, hogy azokkal mi lesz, mint az, hogy 50 vagy 100, vagy 200 szír, vagy egyiptomi, vagy bármilyen menekültet befogadnánk. Különösen (Kunhalmi Ágnes közbeszól.)  köszönöm szépen Kunhalmi kolléganőnek a kiegészítést  ahhoz képest, hogy gyakorlatilag ezerszámra eresztik be a teljesen zavaros és bűnözői háttérrel rendelkező letelepedésikötvényeseket. Na, ezzel kellene önöknek egy kicsit foglalkozni.

Végezetül két dolgot szeretnék mondani. Az egyik az, hogy érdekes módon vannak különböző felmérések az Európai Unióban: fordulat történt, kérem tisztelettel, jelen pillanatban Európa minden országában nagyobb respektje van az európai intézményeknek, mint az adott nemzeti kormányoknak. Azért ebből kellene tanulni valamit a Fidesznek is. Akárhány milliárdot, csilliárdot költöttek a maguk ostoba propagandájára, még akkor is a magyar nép vaskosan Európai Unió-párti, és minden létező kimutatás szerint egyetértenek a Sargentini-jelentésben foglaltakkal.

És még egy dolgot szeretnék itt hangsúlyozni, hogy mi mindennel kellene foglalkozni. Nagy személyes büszkeséggel és boldogsággal tudom önöknek bejelenteni, ma volt a szavazás az Európai Parlamentben, a jövő végleges áfarendszere tekintetében. Hála istennek, 80 százalékos arányban fogadták el a jelentésemet, a Szanyi-jelentést, amiben egyebek közt az van, hogy felső határt szánunk az áfának, és ez konkrétan 25 százalék. (Korózs Lajos tapsol.) Na, ezeket a dolgokat kellene inkább itt tárgyalni, mert teljesen felesleges Európát a tekintetben szidalmazni, hogy így migráció, úgy migráció, amikor nagyon-nagyon komoly gazdasági együttműködések dolgáról kell beszélni.

És abszolút utolsóként szeretném mondani: az, hogy a Sargentini-jelentés hogy volt időzítve, bocsánat, ez egy ügymeneti kérdés, ennek nincs semmiféle politikai háttere; van, akinek ennek örül, van, aki ennek nem örül. De az egészen biztos, hogy a Sargentini-jelentés mentén kattant le a nyugati polgárok szeme, hogy tulajdonképpen itt ész nélkül az Orbán-kormány és társai lopnak, és az ő pénzüket lopják. Eddig kósza pletykák voltak meg újság, meg bonmot, meg eleresztették a fülük mellett, hogy biztos vannak szabálytalanságok… Nem, ezt az iparszerű lopást elégelte meg tulajdonképpen Európa. És önök azért migránsoznak, hogy ezeket a bűnös dolgaikat tudják fedezni.

Na, én ezért szavaztam meg a Sargentini-jelentést, és ha még százszor megírná Sargentini asszony ezt a jelentést, akkor is megszavaznám, és  hangsúlyozom  nem azért, merthogy ez Magyarországról mit mond, hanem azért, mert egy európai közösségben  értik ezt a szót önök, hogy közösség?  igenis jogunk van megmondani, hogy a másiknak mik a viselt dolgai meg mik nem. Ha önök ezzel a közösséggel nem tudnak együtt élni, akkor azt mondom, hogy önöknek bármikor szabad jegyük van Kazahsztánba vagy bárhova, ahová szeretnének menni, mi itt maradunk és Európát fogunk csinálni. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.  Taps a KDNP soraiból.  Korózs Lajos: Ügyesek vagytok, büszkék lehettek!)