Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Novák Előd és Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik képviselői, azonnali kérdést kívánnak feltenni a miniszterelnöknek: "Van élet az Európai Unión kívül?" címmel. Gaudi-Nagy Tamás képviselő urat illeti a szó.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): 2004. május 1-jén... (Mikrofonhiba.)

ELNÖK: Képviselő úr, kérem, a mikrofont helyezze feljebb, és kérem, most indítsuk újra az időt. Most kezdje, képviselő úr!

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Igen. Köszönöm a szót, elnök úr. 2012. május 1-jén, napokkal ezelőtt volt a nyolcadik évfordulója annak, hogy egy tisztességtelen, csalárd népszavazással hazánkat bekényszerítették az Európai Unióba. A nyolc év gyászos mérlegét azóta nagyon sokan tagadják, így a miniszterelnök úr is. Arra szeretném önt emlékeztetni, hogy több kijelentésével korábban ön és párttársai egészen másként nyilatkoztak. 2002 tavaszán a Vasárnapi Újságban a miniszterelnök úr az első miniszterelnöksége idején azt mondta, hogy az Európai Unión kívül valóban van élet, amire a mai rádióműsor is bizonyíték; a hallgatók is életben vannak, és mi magunk is életben vagyunk, pedig Magyarország nem tagja az Európai Uniónak. Két okot jelölt meg, hogy miért érdemes belépni: nem vagyunk ott annál az asztalnál, ahol a döntések születnek, egyenjogú tagság kell. Kettő: elég jelentős pénzügyi támogatást várok. Azután 2001-ben miniszterelnökként a parlamentben, itt azt mondta, hogy azokkal értek egyet, akik azt mondják, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás segíti Magyarország felzárkózását, segíti a magyar embereket abban, hogy a ma tőlünk nyugatra ismert életminőség szintjét hamarabb elérhessék. A másik: belépésünk esetén a magyar nemzet gazdasági értelemben jelentősen megerősödhet, versenyképessége nőni fog, a jogilag meglévő nemzeti szuverenitásunkkal sokkal nagyobb mértékben élhetünk majd.

Szájer József, az ön párttársa, európai parlamenti frakcióvezető pedig három dolgot emelt ki. Határokon felüli nemzetegyesítés: azóta sokkal rosszabb az elszakított területeken élő magyar testvéreink helyzete, Románia blokkolja a székely autonómiatörekvéseket, Szlovákiában a Felvidéken élő magyarok pedig sokkal rosszabb helyzetben vannak. Azt mondta, hogy a gyülekezési jogot majd korlátozni fogja, védeni fogja az Európai Unió, megvédi a rendőri önkénnyel szemben. Mi történt 2006-ban? Láttuk a szemkilövést! A harmadik pedig: majd a választások tiszták lesznek.

Miniszterelnök Úr! Világos ma már az számunkra, hogy nem vagyunk nettó haszonélvezői az Európai Uniónak, hanem nettó befizetők vagyunk, mert önök nem mutatják ki rendszeresen azokat az összegeket, amelyeket veszítettünk a csatlakozás előtt, és amelyeket folyamatosan most is veszítünk azáltal, hogy nem korrekt és tisztességes kimutatásokat tesznek elénk. Ennek szellemében a magyar földet felajánlották az Európai Uniónak (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.), ezért én azt kérem öntől, hogy valljon színt, van-e az Unión kívül élet. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Idő! Idő!) Szerintünk van, egy tisztességes népszavazással az uniós kilépéssel kapcsolatos döntést a nép elé kell bocsátani.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Orbán Viktor miniszterelnök úrnak.

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársam! Magyarországnak nagy értéke, hogy tagja az Európai Uniónak. Az uniós tagságról a magyar emberek világos döntést hoztak, a választás tisztességes volt. Több érv szólt a belépés mellett, mint ellene, ezért örülök annak, hogy a több érv egyben fontosabb érvnek is tűnt a magyar választóknak, és a belépés mellett döntöttek.

Az uniós tagságunk, bár önnek abban igaza van, hogy ezt átfogóbban kellene számolni, mint ahogyan szoktuk, de mindezt figyelembe véve is az uniós tagságunk évente több mint 1000 milliárd forintot jelent Magyarországnak; ha figyelembe veszi azt a körülményt, hogy Magyarország nettó áru- és szolgáltatásexportőr az Európai Unió tekintetében, ami azt jelenti, hogy a belső piacon folytatott kereskedelem haszonélvezői vagyunk, az exportunk több mint 76 százaléka irányul az Unióba, importunk pedig 69,5 százalékban érkezik az Európai Unióból. Megkockáztatom, ha nem lennénk tagjai az Uniónak, valószínűleg nem nálunk adna munkát és megélhetést több tíz-, sőt százezer családnak az Audi, a Mercedes, az Opel, a Bosch vagy éppen a Knorr-Bremse. A határainkon kívüli magyarokhoz fűződő nemzeti érdekek jobban érvényesíthetőek az Unión belül, mint kívül. Ugyanakkor az is igaz, hogy Magyarország keleti nyitást hajtott végre, miután a nyugati integrációs munkát elvégeztük. Miért állnánk egy lábon, hogyha két lábon is állhatunk? A sikeres nyugati integráció mellett hazánknak érdeke a keleti nyitás politikájának sikerre vitele is. Ebben lemaradtunk másokhoz képest, messze az Egyesült Államok és Németország mögött vagyunk, de igyekszünk hozzájuk felzárkózni.

Köszönöm szépen megtisztelő kérdését. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Viszonválaszra megadom a szót Novák Előd képviselő úrnak egy percben.

NOVÁK ELŐD (Jobbik): Miniszterelnök Úr! Tagok legyünk vagy szabadok? Erre az egy kérdésre adjon választ! Nem muszáj rímekben, de tegye szívére a kezét: hogyha önök az alaptörvényben nem tiltották volna meg ennek a kérdésnek a népszavazásra bocsátását, mit mondana ma a magyar társadalom több mint nyolc évvel az Európai Unióhoz való csatlakoztatásunk után?

Egy 2004-es hatályos törvény szerint sajnos minden magyar középületre ki kell helyezni az Unió zászlaját, azt gondolom, szégyenteljes módon, ezért mi el is törölnénk ezt a törvényi előírást, amely ugyanakkor kivételt fogalmaz meg a hazánk szuverenitását legfőképpen jelképező legfőbb épülettel, a Magyar Országgyűlés épületével szemben. Itt nem kötelező, nem véletlenül, a jogalkotói szándék arra irányult, hogy ne helyezzék ki az Unió zászlaját az épületre, ezért a csatlakozás nyolcadik évfordulóján Murányi Levente '56-os szabadságharcos képviselőtársammal, mintegy helyreállítva a törvényes rendet, bevontuk az Unió zászlaját. (Felmutatja.) Ezt most át szeretném adni Lezsák Sándornak is egyben. Ahogyan a házbizottságban is indítványoztuk, szeretnénk, ha a Magyar Országgyűlés épületén nem lenne a jövőben elhelyezve az Európai Unió zászlaja, ahogyan ez még csak nem is uniós elvárás. Legyenek szívesek (Az elnök csengetéssel jelzi a hozzászólási idő leteltét.) inkább a címeres zászlót kihelyezni a helyére, a magyar zászlót. (Taps a Jobbik soraiban. - Az összehajtogatott zászlót leteszi Lezsák Sándor asztalára.)

ELNÖK: Viszonválasz illeti meg Orbán Viktor miniszterelnök urat.

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Először is gratulálok a sikeres épületfenntartói tevékenységhez. (Derültség, taps a kormánypártok soraiban.) Másodsorban szeretnék mindenkit emlékeztetni arra, hogy 1998 és 2002 között az akkori kormány hozott egy döntést, amely a magyar zászló kötelező kihelyezéséről szól a középületek tekintetében. Jó döntés volt, és fenntartjuk.

(15.40)

Visszatérve a "kilépjünk vagy ne?" kérdésre, amit ön itt fölvetett: a személyes véleményemet mondom, de tudomásom van arról a fölmérések alapján, hogy - a magyar választópolgárok többségének az álláspontját képviselem - az emberek nem kívánnak kilépni Magyarországon az Európai Unióból.

Úgy gondoljuk, hogy bár elmulasztottunk sok lehetőséget, nyolc év alatt, a megelőző nyolc évben valóban a többi közép-európai országhoz képest nem tudtuk kihasználni a csatlakozás lehetőségeit, de ezért nem az Unió, hanem mi vagyunk a hibásak, és a magunk részéről azért dolgozunk, hogy ezeket a lehetőségeket a jövőben a mindenkori magyar kormány ne szalassza el.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   75-82   83-92   93-100      Ülésnap adatai