Felszólalás adatai

(10.40)

Nekem az csengett le ebből, hogy olyan szocialista reflexek uralkodnak a felszólalásokban, amelyek csak negatív színben tudnak bármit feltüntetni, meg sem várva azt - vizsgálva ezeknek a tartalmát -, hogy mi lesz a hatása a polgári kormány által előterjesztett, a jó szándékot, a célt és a gondoskodást magában foglaló, akár a köznevelési, akár a jelen törvénytervezetnek. Tehát ha már egy év eltelt volna azóta, hogy ezt a törvényt elfogadta az Országgyűlés, és azt mondjuk, hogy nézzük meg, hogy ennek a törvénynek milyen hatásai vannak, és ha akkor a negatív kritika megfogalmazódik, akkor biztos vagyok benne, hogy az államtitkár asszony is azt mondja, hogy fontoljuk meg, gondoljuk át, és amit lehet, segítsünk.

Az én részemről, tehát az én olvasatomban azok, amik itt elhangzottak, olyan jelzők, amelyek egyszerűen bántók. Egy olyan megyei jogú városnak, mint Kaposvár, az életét ismerve és nagyon sok helyen járva tudom, hogy mind a polgármesterek, mind az önkormányzatok, és természetesen mind az állam, miután át fogja venni az intézményeket, a legnagyobb gondossággal járnak el, hiszen a köznevelés, a közoktatás, a gyermekek élete, pályája, nevelése mindannyiunk számára elsőrendű feladat, és ebben a pedagógusoknak az érdeme óriási és elvonatkoztathatatlan. De olyan üzeneteket küldeni a baloldalról, hogy szétverni, pénzt kivonni, jövőre nem lesz életpályamodell, rendkívül méltánytalan, én azt gondolom. Sokkal inkább, nem akarom megbántani a szocialista képviselőket (Dr. Lamperth Mónika: Ne is!), de úgy gondolom, hogy nem ismerik annak a törvénynek a tartalmát, amiről beszélünk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), mert ha az általános indokolását elolvassák, és annak a (2) bekezdését ajánlom az önök figyelmébe, akkor, azt gondolom (Az elnök ismét csenget.), az véleményformáló lehet, és én elnézést kérek azoktól a pedagógusoktól, akiket önök megbántottak.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)