Az Országgyűlés 1993. június 1-i ülésén elfogadta az Európai Szabadkereskedelmi Társulás tagállamaival 1993. március 29-én kötött szabadkereskedelmi megállapodást.

A Kolozsváron tartott utolsó erdélyi rendi országgyűlés 1848. május 29. és július 18. között alapvető fontosságú törvényeket fogadott el. Május 30-án az összesereglett magyar, székely és szász rendek, kiegészülve a rendi kiváltságaik alapján jelen lévő románság képviselőinek egy részével, egyhangúlag elfogadták az Erdély és Magyarország unióját kimondó I. törvénycikket.

Az Országház díszítőfestészeti alkotásai Scholtz Róbert és közel százfős műhelye megfeszített munkájának köszönhetők. Scholtz 1898. május 21-én írta alá a díszítőfestés és aranyozás második ütemére szóló szerződést.

Az Országház Filmműhely legújabb videója az Országház biztonságát és a zavartalan parlamenti munkát biztosító testület több mint száztíz éves múltját és jelenét járja körül. Bemutatja a Képviselőházi Őrség 1912-es létrejöttének körülményeit, feladatkörét, történetét, majd átfogó képet ad a 2012-ben újjászervezett Országgyűlési Őrség munkájáról. A témát Az Országgyűlési Őrség című kötet szerzői, Fróna Imre, az Országgyűlési Őrség ezredese és Kedves Gyula, az Országgyűlési Múzeum kurátora ismertetik.

A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) aggodalommal figyeli a térségünk szomszédságában dúló háború tragikus következményeit, a további eszkaláció veszélyeit és szolidaritását fejezi ki a kárpátaljai magyar közösséggel. Az Országgyűlés elnöke a megnyitójában kiemelte: csak egységes magyar nemzet és egységes magyar ügy van. Kövér László aláhúzta: a kárpátaljai magyarság ügye számunkra nem pusztán kisebbségi, hanem a szó legszorosabb értelmében vett egzisztenciális kérdés, mint ahogyan az előttünk álló XXI. században az európai népesség több mint egytizedét kitévő őshonos kisebbségi közösségek ügye sem csak erkölcsi, hanem életbevágó reálpolitikai kérdés is.