Első alkalommal adták át a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) népművészeti tagozatának közreműködésével megvalósult nemzet betlehemét az Országház előtti Kossuth Lajos téren, az alkotás 17 szobra és építménye a Kárpát-medence 34 települése fafaragóinak önkéntes munkájával és 64 népművészeti egyesület összefogásával készült el.

Az I. világháborút követően a Bethlen-kormány úgy döntött, hogy a rendkívül súlyos mértékű államháztartási deficit ellenére teret enged egy új múzeum létrehozásának. Ennek első lépéseként a nemzetgyűlés 1922. november 21-én Scitovszky Béla házelnök kezdeményezésére 100 ezer koronát szavazott meg az Országgyűlési Múzeum kialakítására.

Nagyatádi Szabó István kisgazda politikus, földművelésügyi miniszter három méter magas bronzszobrát 1932. április 29-én állították fel a Földművelésügyi Minisztérium (ma Agrárminisztérium) épületének Alkotmány utca felőli árkádsora elé. Az avatási ünnepségre 1932. november 20-án került sor.

A parlamentarizmus története és állampolgári ismeretek címmel akkreditált pedagógus-továbbképzés került megrendezésre november 13. és 16. között az Országházban. A program célja az volt, hogy közelebb hozza a törvényalkotást a pedagógusokhoz és – rajtuk keresztül – a fiatalokhoz.

Témaválasztását tekintve különleges, hiánypótló kötet jelent meg az Országház Könyvkiadó magyar országgyűlések történetét feldolgozó sorozatában: Sokcsevits Dénes és Varga Szabolcs A horvát szábor története című munkája. A Magyar és a Horvát Királyság 1102–1918 között rendkívül szoros államjogi viszonyban állt egymással, és ez sok területen éreztette hatását. A kötet a magyar országgyűléssel hosszú időn keresztül változó kapcsolatot fenntartó horvát rendi gyűlés, a szábor történetét ismerteti, elsősorban intézménytörténeti megközelítésben. A kötet ünnepélyes bemutatására november 16-án került sor az Országházban.