Az Országgyűlés 1993. március 23-án – a nemzeti és egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének és terjesztésének hazai és határon túli támogatása érdekében – elfogadta a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvényt.

A tanácsköztársaság kikiáltásának 104. évfordulóján, 2023. március 21-én az Országgyűlés Hivatalának szervezésében 66 középiskolás diák részvételével emlékeztek meg a vörösterror Országházban fogva tartott és megkínzott áldozatairól. A hagyományteremtés szándékával megrendezett eseményen a résztvevők a témához kapcsolódó film, előadás és interaktív foglalkozás segítségével kaphattak átfogó képet a vörösterror jelenségéről. A rendezvényen emléktábla-koszorúzással tisztelegtek az áldozatok emléke előtt.

1993. március 22-én, az 1568-as tordai országgyűlés 425. évfordulóján az Országgyűlés Szabad György házelnök emlékező szavaival kezdte meg plenáris ülését. Az Országgyűlés elnöke a tordai országgyűlés 1568-ban hozott határozatát méltatta, amely a világon elsőként mondta ki a vallás- és lelkiismereti szabadságot, és követelményként állította a szabad vallásgyakorlást.

1993. március 18–21. között A gyermekek védelme az átalakulás időszakában címmel nemzetközi tanácskozást rendezett Budapesten az Unicef – az ENSZ gyermekszervezete – és az Interparlamentáris Unió. A rendezvényt Szabad György, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg az Országházban.

A pozsonyi országgyűlés történelmi jelentőségű törvényalkotó munkájával megteremtette a hazai polgári fejlődés alapjait. Ezen törvények sorába tartozik az 1848. március 18-án elfogadott 1848. évi VIII. törvénycikk, amely kimondta a közteherviselés elvét, megszüntetve ezzel a nemesség és az egyházak közel egy évezredes adómentességét: „Magyarország s a kapcsolt részek minden lakosai minden közterheket különbség nélkül egyenlően és aránylagosan viselik.”