1884. május 22-én I. Ferenc József magyar király szentesítette az állandó Országház építési tervének jóváhagyásáról és az építés végrehajtásáról szóló 1884:XIX. törvénycikket. Az Országgyűlés az állandó országház építéséről szóló 1880. évi LVIII. törvénycikkben elrendelte, hogy az új, mindkét házat befogadó állandó országházat az akkori Tömő téren (a mai Kossuth Lajos téren) kell felépíteni.

Hatféle tematikus sétán vehettek részt az érdeklődők május 11-én a Nemzeti Örökség Intézete által szervezett Emlékhelyek Napja 2024 programsorozat keretében a budapesti Kossuth Lajos téren. A Nemzet Főterén tartott vezetéseken a résztvevők megismerhették a tér múltjának és jelenének számos apró, kevéssé ismert részletét.

Megemlékezést tartottak Bibó István Duna-parti mellszobránál az egykori államminiszter halálának 45. évfordulója alkalmából. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának és a Nemzeti Örökség Intézetének szervezésében létrejött eseményen a Himnusz eléneklése után Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója mondott köszöntőt, majd Soós Viktor Attila, a NEB tagja tartott beszédet.

Megszüntették, majd több mint fél évszázaddal később újjászületett. Az Országház Filmműhely legújabb videója a magyar múzeumok között rendhagyó sorsú Országgyűlési Múzeumot mutatja be. A témáról Feitl Írisz, Az Országgyűlési Múzeum című kötet szerzője és Szanyi-Légrády Eszter, a múzeum főosztályvezető-helyettese beszél.

Az Országház falainak teljes magasságát elérve 1894. május 5-én megtartották az épület bokrétaünnepét. A kőfaragók és más munkások katonazenekar vezetésével vonultak a párkányokra és állványokra. Az eseményre óriási bokrétát, egy feliratos címerre emlékeztető díszt helyeztek el az épület déli homlokzatának állványára.