Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Panyi Miklós államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Mellár Tamás, a Párbeszéd képviselője: „Aktuális ügyekről” címmel. Öné a szó, Mellár Tamás képviselő úr.

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Friss hír, hogy 2024 februárjában a magyar költségvetés 1758 milliárd forint hiányt termelt. Soha nem volt még ekkora hiány februárban, és az éves hiánycélunknak mintegy kétharmada teljesült már februárra.

Vajon mi okozza ezt a dolgot, hogy ilyen gyorsan összeomlott a magyar költségvetés? Én két okot említek  bár többet is lehetne mondani , először is azt, hogy az idei esztendő választási év, és a választási években általában a kormánypártok költekeznek, szórják a pénzt, hiszen meg akarják vásárolni a választók szavazatait. Ebben egyébként élen jár az Orbán-kormány, hiszen 2022 előtt páratlan mértékű pénzszórás volt, és nyilvánvalóan ez várható és ez történik most is, hiszen az elmúlt néhány hétben több mint 250 ezer szavazóját vesztette el a Fidesz, tehát szükség van arra, hogy pótolja ezt.

A másik probléma ennél is súlyosabb, az pedig az, hogy a 2024-es GDP-ből hiányzik 5500 milliárd forint. Vagyis amikor a költségvetést megtervezték, akkor 5500 milliárddal magasabb GDP-t terveztek, és ehhez állították be a kiadásokat, ugyanakkor a bevételek pedig nem jönnek, mert ennyivel alacsonyabb lett, tehát ebből következik az, hogy a hiány egyre inkább nő, nő. És ezt egyébként beismerte pénzügyminiszter urunk is, aki már most módosította a ’24-es költségvetési célt, mert már nem 2,9, hanem 4,5 százalékon van az újabb hiánycél.

Természetesen persze önök most azt mondhatják, hogy nagyon nehéz lett volna tavaly májusban megmondani, hogy mennyi is lesz idén a GDP. Ez kétségkívül így van. Mi egyébként ellenzéki oldalról többször fölhívtuk a figyelmet arra, hogy később kellene a költségvetést összeállítani, amikor sokkal több információnk van, és ez megalapozottabb lehet. Önök nem hallgattak ránk, és tudomásom szerint most sem fognak, mert most is az történik majd, hogy májusban beadják a 2025-ös költségvetésitörvény-javaslatot tárgyalásra.

(9.20)

De érdemes megnézni, röviden átfutni  hadd mondjak néhány számot , hogy mennyire nem teljesültek az önök költségvetési céljai. 2020-ban a hiánycél 1 százalék volt, a tényérték 7,5 százalék lett. 2021-ben a hiánycél 2,9 százalék volt, a tényérték 7,1 százalék. 2022-ben 4,9 százalék volt a hiánycél, a tényérték 6,2 százalék. 2023-ban a hiánycél 3,5 százalék volt, a tényérték 6,5 százalék. Az imént felsorolt számok azt mutatják, hogy mennyire rossz gyakorlat az, amelyet önök követnek a korai tervkészítéssel, illetve arra is utal, hogy az Orbán-kormány mennyire nem veszi figyelembe a költségvetési törvényt és szabadon garázdálkodik az adófizetők pénzeivel.

De ezen túl még egy sokkal fontosabb dolgot is mondanak ezek a számok, mert az elmúlt öt esztendőben az derült ki, hogy a kormány rendszeresen túlköltekezik, óriási mértékben. Ami azt jelenti, hogy ismét érvényesült Kopits György megállapítása a magyar gazdaságra vonatkozóan, hogy a magyar gazdaság nagybeteg, fiskális alkoholizmusban szenved. Csak emlékeztetőként mondom, hogy Kopits György ezt annak idején, 2006-ban a Gyurcsány-kormány költségvetésére és annak politikájára mondta.

Miniszterelnökünk 2010-ben igen erősen fogadkozott, hogy többet ilyen nem lesz, hogy nem fogják eladósítani Magyarországot, és a hiánycél mindig 3 százalék alatt fog maradni, be fogják tartani a maastrichti kritériumokat. Most úgy tűnik, hogy ez abszolút nem sikerült, és bizony Magyarország ma is olyan költségvetési helyzetben van, mint 2006 környékén volt. Tehát ismét beleestünk a fiskális alkoholizmusba. Az a különbség, hogy Orbán Viktor mind ez ideig még nem mondta el az ő saját őszödi beszédét. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Mellár Tamás képviselő úr. A kormány nevében Tállai András államtitkár úr, miniszterhelyettes úr fog válaszolni.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Kissé vagy talán nagyon is drámai képet festett a ’24-es költségvetésről, egyáltalán Magyarország költségvetési és pénzügyi helyzetéről. Azonnal szeretném cáfolni: nem omlott össze a költségvetés. A költségvetés egyensúlya fenntartható, a költségvetés finanszírozható, és bármit is kotyorászik professzor úr itt az előadásom közben, ez akkor is így van. A választási év pedig abszolút nem zavarja a költségvetési kiadásokat. Éppen ellenkezőleg, a kormány arra törekszik, hogy fegyelmezett költségvetési kiadásokkal a választás évében is biztosítsa a költségvetés egyensúlyát.

Ami a GDP-re vonatkozik  ahogy kezdte a felszólalását, és hogy rögtön reagáljak rá , abban igaza van, hogy a 2023-as év nem igazán sikerült az országnak, de talán az egész világnak és Európának sem. A legfontosabb az, hogy 2024-re ez már nem lesz igaz, 2024-ben már újra a GDP növekedése fogja jellemezni Magyarországot.

Ami a 2024-es költségvetést illeti: nagyon fontos kimondani, hogy bármilyen nehéz évek is voltak, például 2023, vagy a Covidtól számítva bármelyik év, vagy a 2024-es év, a Fidesz-KDNP-kormány nem azt a politikát követte, mint a baloldali kormányok krízis és válság idején, hogy megszorításokat alkalmazott. Ez talán mindenre válasz az ön felszólalásával kapcsolatban is. Például továbbra is képes fenntartani a magyar kormány a magyar családok részére a rezsivédelmi rendszert, sőt a gazdaság egyes szereplőinek is tud támogatást biztosítani ebben a témában. Az ország fizikai biztonságához szükséges források rendelkezésre állnak és biztosítottak. A harmadik, hogy fenntartja a családtámogatási rendszert, ami anyagilag is támogatja a gyermeknevelést, a magyar családokat.

Nagyon fontos vívmány és nagyon fontos kimondanunk, hogy ilyen nehéz helyzetben is a teljes foglalkoztatás elérése a cél, a munkahelyek védelme az elsődleges. A jövőbeni gazdasági teljesítmény megalapozásához a beruházások, a fejlesztések támogatása továbbra is biztosított, innovációt és területi kiegyenlített növekedést tudunk ezáltal biztosítani. S az egyik legfontosabb kérdés, hiszen milliókat érint, hogy sikerült megvédeni a nyugdíjak vásárlóértékét.

A rezsiköltségek szinten tartása olyan eredmény, amit  ahogy említettem  ebben az évben is megtartunk, hiszen a Rezsivédelmi Alap biztosítja a magyar családok és vállalkozások védelmét a magas energiaárakkal szemben. A költségvetés, hangsúlyozom, biztosítja a nyugdíjasok felé tett vállalást is, hiszen kifizettük a 13. havi nyugdíjakat, az inflációt meghaladó mértékben növekedtek január 1-jén a nyugdíjak. Jelentős, mintegy 830 milliárd forintot tesz ki 2023-hoz viszonyítottan a közszférában elért béremelések összege. Az oktatási ágazatban, az egészségügyben, a rendvédelemben, a honvédelemben és a kormánytisztviselők részére is biztosít a kormány béremelést.

S ahogy említettem, 2024 újra a növekedés éve lesz. A kormány célja a GDP-növekedés dinamikus biztosítása. Azt gondolom, hogy az ön által felvetett nehézségekre a kormány megfelelő választ képes adni a pénzügypolitika és a gazdaságpolitika terén. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   2-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai