Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Rétvári Bence államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Halász János képviselő úr, a Fidesz képviselője: „Aktuális ügyeink” címmel. Öné a szó, képviselő úr.

HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ukrajnában immár harmadik éve dúl a háború, keleti szomszédunkban ezekben a pillanatokban is véres harcok folynak. Az elmúlt két évben több százezren haltak meg, milliók váltak földönfutóvá, miközben a frontok gyakorlatilag megmerevedtek. A konfliktus katonai lezárására jelenleg semmi esély nem mutatkozik, pedig a harcok folytatása megoldást nem hoz, csak újabb halottakat, százezreket tesz özveggyé, árvává vagy hadirokkanttá.

Tisztelt Ház! A magyar kormány és a Fidesz-frakció álláspontja a háború kitörésének első napja óta világos és egyértelmű: mi a béke oldalán állunk. Magyarország továbbra sem szállít fegyvereket, nem veszünk részt lőszerszállítási akciókban, és nem fogunk katonákat sem küldeni a frontra.

A konfliktus kitörése óta mondjuk, hogy minél tovább tart ez a háború, annál nagyobb az eszkaláció veszélye. A nyugat-európaiak először csak sisakokat küldtek a frontra, majd lőszereket és kézifegyvereket, aztán jöttek a harckocsik és a rakéták. Mára sajnos eljutottunk oda, hogy egyes nyugati politikusok már szárazföldi csapatok küldéséről beszélnek. Emmanuel Macron például már nyíltan, szinte a harmadik világháború kitörésének esélyével számol: a francia elnök három nappal ezelőtt kijelentette, hogy valamikor szükség lehet a nyugati szárazföldi hadműveletekre Ukrajnában. Úgy fogalmazott, hogy lehet, hogy valamikor a helyszínen kell végrehajtanunk műveleteket, bármi legyen is az, hogy szembeszálljunk az orosz erőkkel.

Megdöbbentő és felháborító, hogy Emmanuel Macron az interjúban az atomfegyvereket is megemlítette, és úgy fogalmazott: Franciaország felkészül minden forgatókönyvre. A francia elnök nem először fenyegetőzik azzal, hogy NATO-csapatokat kell küldeni Ukrajnába. Beszélt francia katonák ukrajnai részvételéről is, a vörös vonalak megszüntetéséről, és attól sem riadt vissza, hogy gyávasággal vádolja azokat, akik nem értenek vele egyet.

Sajnos egyre többen csatlakoznak Emmanuel Macron háborús fenyegetéseihez. Nem tartja elképzelhetetlennek NATO-erők ukrajnai bevetését például Radosław Sikorski lengyel külügyminiszter sem. Sikorski azt írta az X nevű platformra: „a NATO-csapatok jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen. Üdvözlöm Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezését”. Hasonló véleményen van a cseh elnök, de már a finn külügyminiszter sem zárná ki a nyugati csapatok Ukrajnába küldését. A lett elnök nyíltan beszélt Oroszország elpusztításáról, az észt miniszterelnök szerint pedig folytatni kell a háborút Moszkva kimerüléséig. Közben egy háborús koalíció is formálódik. A francia elnök a német kancellárral és a lengyel kormányfővel megállapodott abban, hogy fokozzák a fegyverszállításokat.

Tisztelt Ház! Ezt a fajta háborús pszichózist visszautasítjuk, nem fogjuk engedni, hogy Magyarországot is belerángassák a háborúba. Álláspontunkkal nem vagyunk egyedül. Az európai emberek többségének elege van a háborúból. Az európai külpolitikai tanács legfrissebb felmérése szerint az európai lakosok mindössze 10 százaléka gondolja, hogy Ukrajna megnyerheti ezt a háborút, miközben a többség a tárgyalásos megoldásban hisz. Szerencsére egyre több uniós ország vezetője is szembe mer menni a háborúpárti többséggel. Szlovákiától Ausztrián át Olaszországig egyre több helyen vállalják fel a békepárti véleményeket.

Azt ugyanis minden józanul gondolkodó döntéshozó tudja, ha végül maga a NATO is közvetlenül belesodródna ebbe a konfliktusba, az a harmadik világháború kitörésének veszélyét hordozná magában. Azt is fontos leszögezni, hogy a győzelemről vagy vereségről szóló nyugati elmélkedés valójában a háború hamis dilemmája. Az ukrajnai háborúnak ugyanis nincsenek és nem is lesznek nyertesei.

Tisztelt Ház! Elképesztő és felháborító, hogy a magyar baloldal ebben a helyzetben még mindig háborúpárti. A dollárbaloldal a háború kitörése óta többször is egyértelműen kifejezte, hogy fegyvereket vagy akár katonákat is küldene a frontra. Ha a baloldalon múlna, Magyarország már rég belesodródott volna ebbe a háborúba. A Fidesz-frakció ezzel szemben teljes erejével támogatja a kormányt a világháború kitörése elleni küzdelmében és az ország békéjének és biztonságának megőrzésében. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Halász János képviselő. A kormány nevében Zsigmond Barna Pál államtitkár úr mondja el a kormány gondolatait.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Magyarország Kormányának álláspontja a kezdetektől világos és egyértelmű: mi a béke pártján állunk. A magyar nemzeti érdek a mai napig azt kívánja, hogy Európában béke legyen, és az ország maradjon ki ebből a háborúból.

A fegyveres konfliktusnak csak egy azonnali fegyverszünettel, tűzszünettel lehet véget vetni, amely megteremti azt a keretet, amiben egy tartós békéről tudunk értelmes párbeszédet folytatni.

A tagállamoknak előbb-utóbb őszintén számot kell vetniük azzal, hogy egy fegyveres konfliktus a végtelenségig nem tartható fönn, és utat kell keresni arra, hogy a fegyverszünethez és azon keresztül a békéhez jussunk. A háború több mint két éve tart, de mindent el kell követnünk azért, hogy ne terjedjen tovább, az európai országok maradjanak ki belőle.

Aggodalomra ad okot Emmanuel Macron francia elnök közelmúltbeli kijelentése, hogy NATO-csapatok bevonását és helyszíni műveletek megkezdését szorgalmazza Ukrajnában. Számunkra ez egy egyértelmű veszélyt jelent, mert felmerül a totális háború, az atomháború rémképe is. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy a nyugati vezetők közül többen beállnak a fősodor mögé, és európai csapatok küldését szorgalmazzák a frontvonalra, ezzel nyíltan jelezve részvételi szándékukat a háborús konfliktusban.

Meggyőződésünk, hogy az európai emberek nem akarnak háborúba menni, békében és jólétben szeretnének élni. Ahogyan miniszterelnök úr a március 15-ei ünnepi beszédében elmondta: Európa ma nem csendes. Be akarnak bennünket préselni egy háborúba, de mi, magyarok nem megyünk háborúba. Mi, magyarok emlékszünk arra, milyen a háború, egy emberöltő és egy nemzedék élete ment rá az utolsó háborúra. Magyarország csak a békével járhat jól.

Tisztelt Ház! Magyarország szabad és szuverén ország, és az is marad, éppen ezért a magyar kormány minden erőfeszítést támogat annak érdekében, hogy tárgyalások kezdődjenek a fenntartható békéről, amely garantálja az európai kontinens hosszú távú stabilitását és biztonságát.

Ezzel szemben Brüsszel belevetette magát a konfliktusba. Brüsszel háborús lázban ég és felelőtlenül cselekszik, azt kockáztatva, hogy belerángatja Európát egy háborúba Oroszországgal. Ahogy képviselőtársam helyesen említette, ha a magyar baloldal lenne kormányon, már rég belesodortak volna minket a háborúba. A baloldal külföldi kampánypénzeivel kapcsolatos botrány után okkal feltételezhetjük, hogy a baloldal azért háború- és szankciópárti, mert külföldi megbízóik ezt kérik tőlük, ezért fizetik őket. A magyar baloldal a brüsszeli kottát fújja, fegyvereket és katonákat küldenének a frontra. A béke melletti álláspontjával egyre inkább láthatjuk, hogy Magyarország ugyanúgy egyedül maradt, mint korábban a migrációellenes álláspontjával, és pont ugyanúgy lesz majd igaza a béke ügyében is. Tragédia, hogy addig, ameddig béke lesz, több százezer embernek kell meghalnia.

Tisztelt Ház! Magyarország álláspontja változatlan: nem hagyjuk magunkat belerángatni a háborúba, és nem fogunk fegyvert szállítani. A háború és az elhibázott szankciós politika hatására Európa másfél év alatt sokat veszített gazdasági és katonai erejéből. A háborúra adott rossz válaszok, a szankciók ugyanis gyengítik az európai gazdaságot, 21 uniós országban esett vissza az ipari termelés 2023 augusztusában az előző évhez képest. Gyengülni kezdett Európa katonai ereje is, mert a háború az európai hadseregek készleteit csökkentette. Európa versenyképességét vissza kell állítani a világban, ehhez pedig béke kell.

Magyarországnak a saját érdekeit kell képviselnie, mert akkor kerülhet ki sértetlenül és megerősödve a háborús időszakból. Meg kell védeni Magyarország szuverenitását, ami azt jelenti, hogy meg kell védeni a békepárti álláspontot. Meg kell őrizni a magyar gazdaság erejét, meg kell védeni a munkahelyeket és a családokat, valamint az időseket, illetve a munkából élőket. Erősíteni kell Magyarország katonai erejét, hiszen a békéhez erő kell.

Tisztelt Képviselőtársaim! Brüsszelben változásra van szükség, a változás előfeltétele pedig egy új, az európai jobboldal részvételével kialakuló politikai többség a júniusi európai parlamenti választásokon. Olyan európai parlamenti képviselőkre van szükség, akik idegen érdekek helyett a nemzeti érdekeket, akik háború helyett a béke ügyét képviselik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

(10.40)

Felszólalások:   29-32   33-36   37-59      Ülésnap adatai