Felszólalás adatai

VIGH LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A beterjesztett költségvetés, azt hiszem, nem a kistelepülések költségvetése. Magam is vidéken élek, kis faluban, ott vagyok polgármester több ciklusban. A másik oldalról elhangzott az a kérés, hogy mondjunk egy-két konkrétumot a költségvetéssel kapcsolatban, mi a gondunk, miért mondjuk azt, hogy e költségvetés után majd az önkormányzataink nehéz helyzetbe kerülnek, illetve nehéz helyzetben vannak. Kigyűjtöttem egy-két példát Zala megyéből, hogy hogyan működtetjük iskoláinkat, óvodáinkat, körjegyzőségeinket, hogyan működtetjük védőnői és háziorvosi szolgálatainkat. Azt hiszem, a megemlítendő példák is rámutatnak, hogy a kis önkormányzatok még nehezebb helyzetben vannak, mint a kisvárosi vagy nagyvárosi önkormányzatok.

Bizottsági szakaszban a vitában az hangzott el a részünkre, mikor feltettem azt a kérdést, hogy mit tegyenek a kis önkormányzatok, azt mondta a tárca illetékese, hogy fogjanak össze. Azt hiszem, hogy ezek a kis falvak már mindent megtettek az összefogás érdekében, hiszen társultak, szövetkeztek már mindazzal, akivel csak lehetett. Társulási formában tartják fenn óvodáikat, iskoláikat. Olyan körjegyzőségeket tartanak fenn Zala megyében, ahol 5-6-8 település tartozik egy-egy körjegyzőséghez. Mindezek ellenére, mondom a példákat, vannak olyan kistelepülések, ahol a körjegyzőség működéséhez 21 milliót kell hozzátenni, azon településen az iskolához 12 milliót. Egy másik kistelepülésen az iskolához 38 milliót kell hozzátenni, a körjegyzőséghez 18 milliót. Ugyancsak egy másik kis zalai településen az iskolához 14-et, a körjegyzőséghez 16-ot.

Elmondták, hogy növeljük a bevételeinket. Azt tudom mondani, hogy a kistelepüléseknek nincs lehetőségük bevételnövekedésre.

(13.20)

Nincs olyan adóztatható elem, amiből pénzt tudna behozni egy kis önkormányzat. Nincs ipar, nincs olyan mértékű mezőgazdaság, amit megadóztathatna. A kis önkormányzatok forráshiánnyal küzdenek. Amikor kiszámolják a költségvetésüket, kijön, hogy a 200-210 milliós kötelezően ellátandó feladataikhoz 150-160 millió forintot kapnak. A hiány 20-30-40 millió. Érdeklődöm, ha egy kis önkormányzat társul egy másik kis önkormányzattal, akkor mit oldanak meg ebből a forráshiányból.

Göndör képviselőtársam részéről elhangzott a tiszteletdíj kérdése. Rossz a példa, hiszen gyakran felvetődik a kérdés, hogy érdemes-e egy kistelepülésen polgármestert fizetni, fontos-e, hogy egy kistelepülésnek legyen polgármestere, akár főállású, akár tiszteletdíjas. Igen, gyakorta kérdés ez. Én azt mondom, a legkisebb település is megérdemli azt, hogy legalább egy személy - aki felelős az adott település működéséért, az ott élő emberek életminőségéért - főállású legyen, vagy olyan tiszteletdíjas, aki egész nap ott tud lenni, és figyelni tud az ott élő emberek életére és munkájára.

Visszatérve a kis önkormányzatok költségvetésére: el lehet mondani, hogy a kistelepülések esetében megszűnt az önkormányzatiság, hiszen nem tudnak szabadon dönteni a saját sorsukban, mert csak olyan hiánnyal tudják kiszámolni a költségvetésüket, ami alapvetően meghatározza az egész évi működésüket. A makói polgármester úr elmondta, hogy más önkormányzatokkal találkozott. Én el tudom mondani, hogy Zala megyében én is más önkormányzatokkal találkoztam. Százkét település tartozik hozzám, amelyek közül száz kisközség. A kisközségek döntő többsége forráshiánnyal küzd, nincs mozdítható vagyontárgyuk. Nagyon örültem annak, hogy az ő vagyonuk mennyivel növekszik évről évre. Mi ott tartunk Zala megyében a kistelepüléseken, hogy majdnem minden kis önkormányzat negatívummal fordul. Minden kis önkormányzat kihasználta a felhasználható hitelkeretét, és a költségvetésük végére értek. Nem tudnak semmilyen olyan vagyontárgyat eladni, mozdítani, ami a költségvetésükön javítana.

A kistelepülések részéről úgy érzem, hogy ez a költségvetés Zala megyére, a kistelepülési önkormányzatokra nézve elfogadhatatlan, ezért a költségvetési törvényjavaslatot nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)