Irományok előző ciklusbeli adatai

Készült: 2024.03.04.14:48:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

189. ülésnap (2016.11.22.), 92. felszólalás
Felszólaló Németh Szilárd István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka előterjesztő nyitóbeszéde
Videó/Felszólalás ideje 4:24


Felszólalások:  Előző  92  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő törvényjavaslatnak kettős célja van. Az egyik, hogy az elmúlt három évben folytatott rezsicsökkentés által megtakarított lakossági pénzeket és magát a rezsicsökkentés vívmányait meg tudjuk őrizni. A másik célja pedig, hogy a jövőben alkalmazandó rezsicsökkentési eljárásokat végre tudjuk hajtani.

Nem titok senki előtt, hogy eredetileg azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy azt az ezermilliárd forint fölötti összeget, amit a szocialisták által a külföldiek kezébe adott energiaszolgáltatók kitalicskáztak az országból ‑ ez csak az a pénz, amiről tudunk, nagyon sok egyéb pénzt nem látunk, de ezt biztosan tudjuk, hogy ez 1065 milliárd forint volt ‑, ezt valamilyen formában a magyar lakosságnak visszaadjuk. Erre az év végére a teljes, mind a kilenc területet érintő rezsicsökkentés következtében megtakarított pénzösszegek csaknem el fogják érni az ezermilliárd forintot, úgyhogy nagyon jó úton járunk. Ezen a héten a gazdasági miniszter is bejelentette, hogy a kormány foglalkozik a rezsicsökkentés további folytatásával; egyrészt a lakossági területeken további árcsökkentésekkel, másrészt pedig a piaci területen vizsgálja a kormány annak a lehetőségét, hogy a hazai vállalkozások is olcsóbban jussanak energiához.

Most két területet érint ez a törvényjavaslat, és ez már nem példa nélküli, mert amikor először elhatároztuk a rezsicsökkentést 2013. január 1-jétől és végre is akartuk hajtani, túl azon a brutális ellenálláson, amit a brüsszeli kijárók ide, a parlamentbe delegált emberei, illetve maga Brüsszel végrehajtott a rezsicsökkentés ellen, ezen felbátorodva a magyar szolgáltatók gyakorlatilag úgy döntöttek, hogy ők ezt nem hajtják végre, kisebb-nagyobb ellenállás volt. A ki­sebb ellenállás az, hogy azokat a számlakészítő be­ren­dezéseket meg embereket nem tudják átalakítani úgymond, hogy 10 százalékkal csökkentsék a földgáz, a távhő és a villamos energia árát. Nyilván addig többször át lehetett őket erre hangolni akkor, amikor emelték.

Emlékszünk, 2002 és 2010 között erre ti­zen­ötször kaptak lehetőséget az akkori magyar energetikai hivataltól. Nos, ez volt a kisebb ellenállás.

De volt egy nagyobb ellenállás, az pedig az, hogy a magyar bírósághoz elszaladtak, és kifogásolták az egész, az energetikai hivatal által meghatározott árcsökkentést, mert egy határozatot hozott az akkori elnök erről, és a magyar bíróság Magyarországon jó szokás szerint a magyar emberek ellen szavazott. Ekkor kellett itt a parlamentben is meg nyilvánvalóan az emberek körében is megvédenünk a rezsicsökkentést.

Itt a parlamentben úgy döntöttünk 2013 tavaszán, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-sza­bá­lyozási Hivatal elnökét rendeletalkotási joggal erősítjük meg, illetve ruházzuk fel, és mivel a rendelet jogszabály, jogszabályt közigazgatási bíróságon nem lehet megtámadni, csak az Alkotmánybíróságon, ezért ez a forma nagyon jónak tűnt. Most is ezzel a formával szeretnénk élni, hogy a rendszerhasználati, csatlakozási díjak és egyéb szolgáltatási díjak tekintetében az elnök megkaphassa 2017. január 1-jétől is a rendeletalkotási jogot.

(14.40)

Ez az eszköze ennek a törvénynek, és abból a célból, hogy a rezsicsökkentést fenntarthatóvá és folytathatóvá tudjuk tenni. Ezért arra kérem képvi­selőtársaimat, hogy ezt a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormány­pártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  92  Következő    Ülésnap adatai