Irományok előző ciklusbeli adatai

Készült: 2024.09.22.19:45:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

79. ülésnap (2003.06.16.), 273. felszólalás
Felszólaló Tóth István (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:33


Felszólalások:  Előző  273  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

TÓTH ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, hogy ez a szabályozás, túl azon, hogy az Alkotmánybíróság által a tárcára rótt kötelezettség, azért egy jelentős késedelemmel elkészült kötelezettség, mert '96 óta az ex lege területekkel igazából mind a tulajdonosok, mind a nemzeti park szakemberei nehezen boldogultak és nemcsak az alkotmánybírósági határozatból kifolyólag, azaz nemcsak azért, mert egzaktul nem volt lehatárolva, nem lett bejegyezve, hanem azért is, mert ezt az ex lege kifejezést a közvélemény nehezen emésztette meg. A közvéleményben nem került ez a kifejezés egy szigorúan védett területté, illetve védett területté, így sokan sokféleképpen próbáltak kibújni alóla. Jómagam is tapasztaltam ilyen törekvéseket. A szabályozás késedelme oda vezetett, hogy sok terület sérült vagy esetleg értéktelenné vált, védelemre nem volt szerencsés. Bizonyára államtitkár úr is tudna erről meséket mondani. Lehetősége lesz majd esetleg a vitában megszólalni, bár mint előterjesztő érdekes lenne, de próbálkozzon vele.

Mindenesetre úgy gondolom, ezt az ex lege területet nem kimondottan a természetvédelmi szempontok, hanem inkább a tárcák közötti ‑ hogy is mondjam ‑ érdek­ellentétek miatt nem sikerült tisztességesen összerakni. Én azt hiszem, hogy valamelyest megnyugtató a helyzet, de azokkal a módosításokkal együtt tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot, amelyekkel ezt a rövid szabályozást szeretnénk javítani.

Egyébként pedig a törvényjavaslat (5) bekezdése, amely az eredeti törvény 44. §-ához íródott, és a kártalanítással, illetve a korlátozásokkal kapcsolatos szabályozást írja, nem igazán olyan megfogalmazás, amelyből esetlegesen az alsóbb rendű jogszabály egy konkrét kártalanítás megoldását segítené elő. Az eredeti alaptörvény 72. §-ára hivatkozik, ahol pedig a 72. § egy mondata úgy szól, hogy a természeti kár megelőzése és megakadályozása érdekében jogszerűen előírt korlátozás vagy tilalom kártalanítási igényt nem keletkeztet. Bizony, ezen nagyon sokat fognak majd vitatkozni, mert ha elkészül az alsóbb rendű jogszabály, akkor úgy gondolom, hogy a korlátozások bevezetése magánterületen minimum valamilyen másfajta használatot fog elérni, illetve kíván elérni, ami természetesen a természetvédelem szempontjából szükséges, de ez máris a jogvita, és maradjunk annyiban, hogy a mai elanyagiasult világban máris anyagi kártalanítás iránti igényt fog hozni.

Pontosan ezért szükséges jobban leszabályozni, hogy egyrészt a tárca ne kerüljön minden ex lege területnél egy ilyen jogvitába ‑ mert mindannyian tudjuk, hogy jó néhány ezer ilyen terület van ‑, valamint a magántulajdonosok érdekeit sem szabad figyelmen kívül hagyni, és ez összességében igen jelentős mértékű költséget is eredményezhet. Mindenképpen szeretném felhívni a tárca vezetésének figyelmét arra, hogy a megíráskor, illetve ennek a kártalanításnak az elkészítésekor ügyeljenek arra, hogy a természetvédelmi területek tulajdonosai megfogható módon jussanak a kártérítéshez, illetve a kártalanításhoz.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  273  Következő    Ülésnap adatai