Irományok előző ciklusbeli adatai

Készült: 2024.05.15.01:35:58 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

35. ülésnap (2002.11.19.), 448. felszólalás
Felszólaló Dr. Dancsó József (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 10:11


Felszólalások:  Előző  448  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. DANCSÓ JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy olyan témáról szeretnék beszélni önöknek, amely nagyon kevés figyelmet kap általában a költségvetések tárgyalása során, ez pedig az államadósság kérdése, az államadósság finanszírozása, a kamatterhek kérdése. Ezt azért vetítettem előre, mert azt a tételmondatot szeretném használni, hogy ez az előttünk fekvő költségvetési törvényjavaslat nem takarékos, viszont megszorító.

Mire alapozom azt, hogy ez a költségvetési törvényjavaslat nem takarékos? Az én olvasatomban akkor lehet takarékosnak mondani egy költségvetési törvényjavaslatot, ha az államháztartás elsődleges egyenlege pozitív számot mutat, magyarul: szufficites az államháztartás. Ez '99-ben, 2000-ben és 2001-ben is így volt. 2001-ben például 22,4 milliárd forint volt ez a szufficit, ez a többlet. 2002-ben várhatóan, mint a javaslatból kiolvashatjuk, már 758 milliárd forintot - jól hallották: 758 milliárd forintot - jelez, és 2003-ban, amit terveznek, 160 milliárd forintos deficittel számol az államháztartás elsődleges egyenlege. Azt kell tehát mondanunk, hogy eleve többet költ a költségvetés, mint amekkora a bevétele. Ezért semmiképpen sem lehet azt mondani, hogy ez a költségvetés takarékos lenne.

Szöveg szerint alátámasztja ezeket a gondolatokat az ÁSZ-jelentés is, hiszen többek között megjegyzi azt, hogy a fejezetek döntő többsége nem a tervezett, meglévő létszám csökkenését jelzi előre, illetve alkalmazta, nem számolt létszámleépítéssel, mint ahogy az előző időszakban szerepeltek ilyen kitételek a költségvetési törvényjavaslatban; illetve a 19. oldalon azt is olvashatjuk, hogy a jogszabályi előírások szűkítése nem valósult meg. Innentől kezdve nyilvánvalóan nem mondhatjuk azt, hogy takarékossággal, átgondoltsággal, visszafogással találkoznánk. Bizony-bizony, ez a javaslat nem takarékos.

Azt is nyilvánvalóan meg kell indokolni, miért mondjuk azt, hogy megszorító viszont ez a költségvetési törvényjavaslat. Ennek szintén nagyon egyszerű okai vannak. Én úgy gondolom, beszélhetünk arról, hogy célkitűzésként szerepel a költségvetési törvényjavaslatban, hogy a háztartási fogyasztások a 9-10 százalékos növekedési ütemről 4-5 százalékra csökkenjenek, vagy pedig a háztartási megtakarítások az összjövedelem 10-11 százalékáról felére csökkenjenek. Ezek a költségvetésből kiolvashatóak, ezek benne vannak mint célkitűzések. Úgy gondolom, az ilyen mértékű, tehát 50 százalékos háztartási visszafogás, megszorítás igen jelentős, és azt kell mondanom, valóban, ez komoly megszorítást fog jelenti 2003-ban a háztartások számára.

De vizsgáljuk meg az államadósság szerkezetét! Ez egy hatalmas szám, és képviselőtársaim nagyon helyesen beszélnek oktatásról, egészségügyről, társadalmi szervezetekről; valóban, ezek nagyon fontos társadalmi intézményi formák, fejezetek akár - viszont hatalmas tételek mellett elfutunk, elmegyünk.

A magyar államadósság 9573 milliárd forint, ami hihetetlenül nagy szám akkor, ha a jövő évi GDP-t, amit a kormányzat vár, 18 510 milliárd forintra - szinte kimondhatatlan nagyságrendű számok - tervezi.

 

(20.40)

 

A 9573 milliárd forintból a forintban fennálló adósság 7251 milliárd, a kisebb része devizaadósság, 2322 milliárd forintban, és azt is látnunk kell, hogy egyre inkább a forintadósság felé tolódik el az államadósság, ami, mint tudjuk, sokkal inkább piaci kamatozású, magasabb kamatozású, sokkal nagyobb kamatterhet jelent a költségvetésnek, így az ország számára is.

Mit jelent az a kamatkiadás, ami számomra a legmegdöbbentőbb? 2003-ra a kamatkiadás a költségvetési törvényjavaslat szerint 729, majdnem 730 milliárd forintot tesz ki. Hogy legyen viszonyítási alapunk, az iskolai előkészítésre és az alapfokú oktatásra 391 milliárdot szán a költségvetés, felsőfokú oktatásra 324 milliárdot, kórházi tevékenységre és szolgáltatásra 321 milliárdot. Tehát azt kell mondanunk, hogy a kamatkiadások több mint duplájával meghaladják ezeket a tételeket. De ha a nyugellátásokat tekintjük, ami 1554 milliárd forintot tesz ki a jövő évben, akkor is elmondhatjuk, hogy ha a teljes kamatkiadást erre fordíthatnánk, akkor 50 százalékkal lennének magasabbak a nyugdíjak, de ha ezt az irreális feltételt kivesszük, és csak a felével számolunk, akkor is 25 százalékkal magasabb nyugdíjakat lehetne fizetni.

Ez azért fontos, meg kell vizsgálnunk, hogy mikor keletkezett ez az államadósság, honnan származik. Nem tudunk mást mondani, nyilván egyrészt a hetvenes és a nyolcvanas évek hihetetlen eladósodottságának a következménye, másrészt pedig a kilencvenes évek enyhén szólva is nem odafigyelő, nem a reális folyamatokat az eladósítás felé elvivő gazdaságpolitikájának a következménye. (Sic!)

Visszatérve a kamatkiadásokra: nagyon lényeges kérdés, hogy jól vannak-e meghatározva, mert nagyon nem mindegy, hihetetlen játékteret engedhet meg, ha nincsenek ezek jól előrejelezve, jól extrapolálva, és azt kell mondanunk, hogy osztva az Állami Számvevőszék jelentését vagy véleményét, amelyben az szerepel, hogy az ÁKK Rt. által kimunkált, a PM által elfogadott, óvatosságot nélkülöző kamatpálya megvalósulásához különösen kedvező monetáris feltételekre van szükség - ÁSZ-jelentés 67. oldal.

Márpedig ilyen monetáris feltételek, azt hiszem, hogy jelenleg nem állnak fel, és figyelembe véve azt, amit a költségvetési javaslat tartalmaz jövő évi inflációs trendként, és ahhoz szükséges monetáris politikaként, azt kell mondanunk, hogy nem tudjuk egyrészt, hogy milyen metodikával számították, másrészt pedig azt sem ismerjük, hogyan jön ki ez a csaknem 730 milliárd forintos kamatkiadás a jövő évben. Gondoljunk bele, tisztelt képviselőtársaim, ha csak 1 százalékkal téved a költségvetés összeállítója, az körülbelül 100 milliárd forintot jelent. Mondjuk, 100 milliárd forinttal több kamatkiadást kell teljesíteni a 840 milliárdos hiány mellett, ha még 100 milliárd hozzájön, ez bizony már 940, majdnem 1000 milliárd.

Nagyon nem lehetünk nyugodtak, hogyha az ÁSZ véleménye ez, nincs a költségvetési törvényjavaslatban kimunkált kamatpálya, innentől kezdve százmilliárdok a levegőben lógnak. Ezért mondom azt, hogy ez a költségvetési javaslat ilyen szempontból sem előrelátó, és nagyon nagy lyukak vannak benne. Ha ezt a 100 milliárdot, ezt az 1 százalékot tekintjük, abban az esetben, ha, mondjuk, az önkormányzatok... - a bér esetében 70 milliárd hiányzik a finanszírozásból, tulajdonképpen ezzel a játéktérrel nagyon sok mindent meg lehet valósítani, különösen akkor, ha kedvezően alakulnak a kamatpályák, de éppen az a helyzet, hogy nagy valószínűséggel ellentétesen fog mozogni.

Úgy gondolom, hogy az államadósság-kezeléssel kapcsolatban nagyon fontos kitétel az, hogy egyrészt az államadósság úgynevezett átlagos hátralévő futamidejét, amely 2,3 évként van megjelenítve 2002-ben, valóban sikerüljön kitolni, és ez azt jelenti, hogy csaknem - már ez a forintadósságokra vonatkozik - 3 milliárd forintot évente meg kell újítani, tehát új államkötvényeket, ne adj' isten, kincstárjegyet kell kibocsátani. Hihetetlen költséget jelent, hihetetlen feladatot jelent az Államadósság Kezelő Központnak.

Ha ezt az átlagos hátralévő futamidőt, amely minden költségvetési törvényjavaslatban benne van, hogy ki kellene tolni, és eddig igazán apró lépéseket sikerült ebbe az irányba tenni, ha ezt sikerülne kitolni, abban az esetben lehetne valóban igen komoly kamatkiadási megtakarításokat elérni. Erre is biztatom jómagam az Államadósság Kezelő Központot, hogy ez irányban minden erőfeszítést tegyen meg, és a Pénzügyminisztérium is adjon meg ehhez minden segítséget, mert ez az egyetlenegy lehetőség arra, hogy maga az államadósság szerkezete egy kicsit jobban alakuljon, mert ez az államadósság-szerkezet, amely jelenleg van, agyonnyomja a magyar gazdaságot, agyonnyomja a költségvetést és az államháztartás elkülönített rendszereit.

Azt hiszem, hogy kellő bizonyítékok vannak, voltak hozzászólásomban a tekintetben, hogy ezt a költségvetési javaslatot ilyen szempontból sajnos takarékosnak nem értékelhetjük, és bizony, különösen a háztartásokat és az önkormányzatokat illetően megszorítónak kell tekintenünk. Bízom benne, hogy e tekintetben komoly módosító javaslatok fognak megszületni az elkövetkezendőkben, hogy ezt a lehetetlen helyzetet meg tudjuk oldani, ki tudjuk javítani.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

 




Felszólalások:  Előző  448  Következő    Ülésnap adatai