Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy összegezzem az elmúlt hetek költségvetési vitáját, és reagáljak ennek keretében a ma este elhangzottakra is. Az elmúlt hetekben elhangzottakat, az elhúzódó orosz-ukrán háború miatti információkat összegezve, azt gondolom, megállapíthatjuk, hogy a legfontosabb feladat Magyarország békéjének és biztonságának megőrzése, valamint az ország energiaellátásának biztosítása és a rezsicsökkentés védelme.

A kormány a lehetőségeket figyelembe véve számolt a háború és a szankciók hatásával, a magas energiaárakkal, az inflációs nyomással, az európai gazdaság lassulásával és a világgazdasági környezet bizonytalanságával, így a 2023-as költségvetés a rezsivédelem és a honvédelem költségvetése. Középpontjában az eddig elért eredmények védelme, a magyar családok biztonságának megőrzése és hazánk gazdaságának növekedési pályán tartása áll.

A mai vitában olyan kifejezéseket hallhattunk a kisebbségi vélemények részeként, mely értelmében az önök előtt lévő törvényjavaslat elhibázott gazdaságpolitikát mutat, bukdácsoló modellről szól, az orbáni megszorításokat tartalmazza ez a költségvetés, és pénzeket von vissza a családoktól. Nagyon sajnálom, hogy az elmúlt hetek vitái ellenére ezen állítások nem kerültek ki a hozzászólásokból, és ezen állítások ténybeli alátámasztását ma sem hallhattuk meg. Ami az elhibázott gazdaságpolitikát, bukdácsoló modellt illeti, én három számot hadd mondjak. Az elmúlt években, bő tíz évben körülbelül egymillióval több munkahely jött létre. Ez az első fontos szám.

A második fontos szám az, hogy az elmúlt kilenc évben, a 2013-as növekedési fordulat óta a nettó átlagbérek több mint 8,2 százalékkal növekedtek, amikor is az átlagos infláció 2,1 százalék volt, tehát ismétlem, 8 százalék fölötti átlagos nettó béremelkedés volt a 2 százalékot némileg meghaladó inflációhoz képest.

A harmadik szám, ami azt a gazdaságpolitikát jellemzi, ami tükröződik a jövő évi törvényjavaslatban is, az, hogy 2013 óta minden egyes évben a magyar gazdaság bővülése meghaladta az Európai Unió átlagát. Azzal számolunk, és számos, kormánytól független intézet azzal számol szintén, hogy 2023-ban is ez lehet a helyzet, vagyis a magyar gazdaság növekedése nagyobb lehet, mint az európai uniós átlag.

Tisztelt Országgyűlés! Az imént elmondottakhoz mérten engedjék meg, hogy szóljak azokról a módosító javaslatokról, amelyekről most este is szó volt, és amelyeknek megvitatása az összes bizottságban megtörtént. Az összegző módosító javaslat tárgyalása kapcsán fontos kiemelni, hogy a kormány által támogatott javaslatok olyan módosításokat tartalmaznak, melyek támogatják a válságálló magyar gazdaság építését, miközben nem veszélyeztetik sem a kitűzött hiánycélt, sem az államadósság csökkentését.

A költségvetéshez benyújtott ellenzéki módosító indítványokat e szempontoknak megfelelően egytől egyig áttekintettük, ahogy azt Vajda Zoltán elnök úr is mondta. Novák Előd képviselő úr hozzászólása kapcsán tényszerűen el kell mondjam, hogy a bizottsági ülésen jegyzőkönyvben is lekövethető módon elmondtam, hogy a képviselő úrnak, illetőleg a Mi Hazánk Mozgalom ezen javaslattevőjének igaza volt, amikor egy helyesírási hibát fedeztek fel. El is mondtam, hogy tartalmilag egyetértek a módosító javaslattal, mindössze a tisztelt Országgyűlés munkáját akartuk megkönnyíteni azzal, hogy számos más technikai módosítással együtt a kormány által támogatott javaslatra mondtunk igent, és nem okoztunk koherenciazavart két azonos célra benyújtott javaslat támogatásával.

Összességében ugyanakkor az ellenzéki módosító javaslatok több ezer milliárd forinttal borítanák fel a költségvetést. Most is elhangzott a kisebbségi javaslatok között, hogy igen, van általános adóemelési javaslat, a társasági adónál is, a személyi jövedelemadónál is. A mi meggyőződésünk, hogy a magyar gazdaságpolitika bő 30 évére visszatekintve ezek voltak azok a javaslatok, amelyek nem előrevitték a magyar gazdaságot, hanem hátrahúzták.

(21.40)

Kérem, nézzük meg a statisztikákat, én említettem 2013 óta, nézzük meg, hogy 2002-2010 között az a gazdaságpolitika, amelyet az ellenzéki módosító javaslatokban a baloldali padsorokból megkaptunk, azok eredményre vezetteke vagy sem. Ezen ellenzéki, baloldali javaslatok mintegy 3240 milliárd forintos adóemelést jelentenek. Ez valóban többletteher lenne a magyar családoknak, szemben mindazzal, amit a kormányzat által benyújtott javaslat tartalmaz. Ezek között az ellenzéki javaslatok között szerepel a karbonadó, amely 200 milliárd forintos terhet jelentene, illetve a társasági adó emelése is, amely több mint 2360 milliárd forinttal növelné a vállalkozások terheit.

A költségvetési tartalékokat 1953 milliárd forinttal csökkentenék a javaslatok, amivel az 1230 milliárd forint összegű, több helyen szereplő tartalékok több mint másfélszeresét költenék el. Néhány példát említve: az ellenzéki módosítók egy része a munkahelyteremtést ösztönző beruházások csökkentését indítványozta, miközben nincs tekintettel szerződésből eredő kötelezettségekre sem, vagy figyelmen kívül hagyta a hatályos államháztartási szabályokat, így a jogszabályi előírások szerint meghatározott mértékű tartalékot csökkentenék vagy többszörösen elköltenék, illetve, ahogy említettem, újabb adók bevezetésére, adóemelésekre tesznek kísérletet. A többszörös túlköltekezések pedig értelemszerűen a költségvetési egyensúlyt borítanák fel. Most, amikor háborúról beszélünk, stabilitásról beszélünk, akkor, azt gondolom, felelőtlenség olyan indítványokat beadni, amelyek az államháztartási hiányt jelentősen növelnék, és az államadósság növekedéséről szólnának.

Néhány konkrétumot is hadd mondjak! Az indítványok, ha nem találkoznak azzal az adósságcsökkentési követelménnyel, amelyet az Alaptörvény lefektet, és amelyet a Költségvetési Tanács az eredeti tervezetben elérhetőnek lát, akkor bizony azt veszélyeztetik, hogy a költségvetésitörvény-javaslat egésze nem kerül elfogadásra, vagyis a kiadási növekményeket ellentételezni kell vagy más sorokon történő kiadáscsökkentéssel, vagy bevételnöveléssel. Ez egyben hitelességi kérdés is, és mindamellett forrásmegjelölés nélkül is érkeztek módosító indítványok. Ezek tehát, ahogy említettem, a hiányt növelnék meg, ami veszélyeztetné az említett adósságcsökkentést és növelné hazánk gazdasági sérülékenységét.

Ezekre a szempontokra a Költségvetési Tanács is felhívta a figyelmet. Elképzelhető, hogy a tanácsnak voltak olyan megállapításai, amelyek a hozzá eljutott tervezetben még nem szerepeltek, ezekre a Költségvetési Tanács felé egytől egyig reagáltunk még a költségvetésitörvény-javaslat benyújtása előtt, és Vajda Zoltán elnök úrnak a figyelmét arra is felhívom, hogy a Költségvetési Tanács, csakúgy, mint az Állami Számvevőszék, a költségvetésitörvény-javaslatot összességében megalapozottnak, hitelesnek és végrehajthatónak minősítette.

A költségvetés biztonsági tartalékait a Költségvetési Tanács is sokszor kiemelte. Ezen tartalékokat az államháztartásról szóló törvény szerint kell megképezni, azok az elháríthatatlan folyamatok finanszírozására szolgálnak. A „Rendkívüli kormányzati intézkedések” nevű tartalék-előirányzat összege nem lehet alacsonyabb, mint a kiadási főösszeg fél százaléka; a jelenlegi 170 milliárd forintos tartalék megfelel ennek a kötelezettségnek. Az ellenzéki módosító javaslatok például ezt a tartalékot is jelentősen csökkentenék vagy kinulláznák. Voltak olyan módosítások, amelyek a közszolgálati hozzájárulás összegének csökkentését kezdeményezték, holott az adott előirányzat a médiatörvény 4. számú mellékletében konkrétan meghatározott számítási metódus alkalmazásával kerül megállapításra, így amennyiben az előirányzatnál alacsonyabb összeget rögzítenénk, az ellentmondana a médiatörvénynek.

A módosítások egy része a kiemelt beruházások forrásainak átcsoportosítását tartalmazta, például a vasúti fejlesztések és a Paks II.-beruházás kapcsán. A vasúti fejlesztések előirányzat gazdaságfejlesztési célú vasútfejlesztési projektek, illetve a törvényben kihirdetett nemzetközi megállapodáson alapuló, szerződéses kötelezettség alapján megvalósuló Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztésére szolgáló projekt fedezetét biztosítják, így annak csökkentése vagy elvonása az eredeti célok ellehetetlenülésével járna. A Paks II.-nek szánt összeg tartalmazza az új atomerőművi blokkok beruházásainak kiadásait is, amely egy nemzetközi szerződés teljesítését jelenti. A beruházás ütemezése a szerződés alapján a két fél egyeztetésén alapul, a költségvetési fedezet csökkentése nem hátráltathatja az energiaellátás szempontjából jelentős projekt megvalósulását.

Szóba került most is, hogy a Paks II.-projekt mennyire szolgálja Magyarország energiahatékonyságát, illetőleg mennyire tekinthető egy olyan projektnek, ami egyoldalú függőséget jelent. Amikor a Lehet Más a Politika szószólói energiahatékonyságról vagy szén-dioxid-kibocsátási kvóta csökkentéséről beszélnek, akkor meg kéne említeni véleményem szerint, hogy a Paks II.-projektnek köszönhetően éves szinten 17 millió tonna szén-dioxid kibocsátása válik elkerülhetővé.

Ami pedig a most elhangzott orosz kitettséget jelenti, azért hadd mondjam el, hogy az Egyesült Államok számos atomreaktora orosz nukleáris fűtőanyaggal működik. Ami pedig a magyarországi Paks II.-projektet illeti, itt a reaktor lenne orosz szállítású, a turbina és a generátor amerikai-francia együttműködésben  GE-Alstom  kerülne szállításra, és az irányítástechnika pedig a francia-német Framatome-Siemens konzorciumtól kerülne beszállításra. Ennyit a tényszerű, egyoldalú orosz technika és az oroszfüggőség kapcsán.

Az új adók bevezetésére és az adóemelésre tett ellenzéki javaslatok közül kiemelném a társasági adó kulcsának emelésére tett javaslatot. Az adóelméleti szakirodalom szerint a legnagyobb gazdaságtorzító hatással a vállalati nyereségeket terhelő adók járnak. Általánosságban elmondható, hogy a nyereségadók elsősorban a beruházások visszafogása révén gátolják a termelékenység növekedését, hiszen a fogyasztási adókkal szemben az adózott jövedelem befektetésével keletkező hozamokat ismételten megadóztatják. Én azt gondolom, hogy a 2010 előtt látott társaságiadó-rendszernek is köszönhető az, hogy olyan alacsony volt a foglalkoztatási rendszer.

Számos adórendszerbeli elemzés azt mutatta, hogy a két nagy, gazdasági növekedéshez hozzájáruló tényező, a munka és a tőke tekintetében az adórendszer bizony torz volt, ami összességében azt eredményezte, hogy alacsony volt a foglalkoztatás, és a gazdasági növekedésünk sem volt olyan, ami fölzárkózást jelentett volna az Európai Unió magországaihoz. Az a társaságiadó-rendszer és a kis- és közepes vállalkozásoknak elérhető új adóformák  gondolok itt például a kivára vagy a valóban egyéni vállalkozóként működő, megújítandó katára  azt biztosítják, hogy a vállalkozások merjenek beruházni, merjenek működni, és ez az adórendszer szolgálta azt az eredményt, ami most a bő tíz évvel ezelőttihez képest egymillióval több munkahelyet és a bérek tartós növekedését eredményezte.

Ami a további elhangzottakat illeti, engedjék meg, hogy szóljak arról, hogy milyen módosító szándékokat támogatott a kormányzat. A kormány által támogatott javaslatok az ellenzéki indítványokkal szemben véleményünk szerint úgy ösztönzik a gazdasági növekedés fenntartását, hogy közben biztosítják a rezsivédelemhez és a honvédelemhez szükséges fedezetet, és nem veszélyeztetik sem a kitűzött hiánycélt, sem az államadósság csökkentését, sem a jogszabályokból és szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítését. Ezek az indítványok, ahogyan azt Nyitrai Zsolt képviselő úr pontosan bemutatta, az államadósság csökkentése, a hiány szintjének csökkentése és a gazdasági növekedés fenntartása mellett számos területen többletek biztosítását teszik lehetővé.

Nem tudom értelmezni a most elhangzott kisebbségi észrevételek közül azt, amelyik szerint az önök előtt lévő javaslat önkormányzati elvonásokat tartalmazna. Ha módosító indítványokról szólok, akkor hadd hívjam föl a tisztelt Országgyűlés figyelmét, hogy a Költségvetési Bizottság által beadott módosító indítvány nemcsak technikai, helyesírási hibákat, esetleges félreértéseket küszöböl ki, hanem például az önkormányzatok számára többletforrásokat biztosít körülbelül 7 milliárd forint értékben köznevelési, egyes szociális gyermekjóléti feladatokra és gyermekétkeztetési feladatokra.

Azt pláne nem tudom értelmezni, hogy ellenzéki oldalról arra biztatják a kormányzatot és a kormánypárti képviselőket, hogy Budapest számára pluszforrást biztosítsunk fővárosi szolidaritási alapra. Azért furcsa ez a dolog, mert amikor arról van szó, hogy szolidaritás címén Budapestnek befizetést kellene teljesíteni, melyből a rosszabb anyagi helyzetű önkormányzatok feladatait finanszírozzuk, akkor viszont elutasítás a válasz az ellenzéki padsorokból.

(21.50)

Ezért tehát azon túl, hogy az önök előtt lévő összegző módosító javaslat alapján az önkormányzatok támogatása növekszik, arra is felhívom a figyelmet, hogy minden önkormányzatnak a saját adóerő-képessége alapján kell hozzájárulni vagy nem kell hozzájárulni más önkormányzatok kiadásainak finanszírozásához.

Ha valaki az önkormányzatok anyagi mozgásterét szeretné bővíteni, akkor, azt gondolom, célszerű támogatni az elmúlt évek gazdaságpolitikáját, hiszen az önkormányzatok legfőbb adóbevétele, az iparűzésiadó-bevétel épp a gazdasági növekedés miatt emelkedett jelentős mértékben. 2014-ben és 2019-ben, a Covid előtti utolsó évben az önkormányzatok iparűzésiadó-bevétele 50 százalékkal növekedett, Budapesté 60 százalékkal. Tehát ha ennek a gazdaságpolitikának volt haszonélvezője, kedvezményezettje, az véleményem szerint, tényadatok alapján például Budapest volt.

Tisztelt Országgyűlés! Összegezve, a 2023-as költségvetésitörvény-javaslat és a kormány által támogatott módosító javaslatok is azt tükrözik, hogy a kormány értékalapú politikája 2010 óta változatlan, azaz munkaalapú társadalmat épít, tehát támogatja a munkahelyek megőrzését és az újak létrehozását, továbbra is kiemelt cél a magas foglalkoztatás, a 2010-hez képest létrejött 1 millió új munkahely megőrzése, valamint újabb munkahelyek létrejöttének elősegítése. Ezért a foglalkoztatáshoz kapcsolódó munkáltatói és munkavállalói adószintek továbbra is alacsonyak maradnak, az állam pedig támogatja a munkahelyteremtő és a hatékonyságot, magasabb hazai hozzáadott értéket teremtő vállalati beruházásokat. A gazdaság várható teljesítményével összhangban a bruttó és a nettó átlagkeresetek 10 százalék felett bővülhetnek.

A törvényjavaslat kapcsán most is elhangzott, hogy a közszférában dolgozók bére nem emelkedik kellő mértékben. Hadd hívjam fel a tisztelt Országgyűlés figyelmét a törvényjavaslat azon számaira, amik tényszerűen bemutatják, hogy a közszférában 2021-ben nagyobb mértékben emelkedtek az átlagos bérek, mint a nemzetgazdaság egészében. Ez a helyzet igaz az idei évre is. Ne feledkezzünk el arról, hogy több területen 10, illetve 20 százalékos béremelések voltak, és ne feledkezzünk el arról sem, hogy jövőre például az orvosok béremelésénél is számolhatunk azzal, hogy a közszférában lesznek olyan területek, ahol a bér növekszik.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Természetesen ennek a béremelésnek lépést kell tartania a gazdaság teljesítményével, a költségvetés teherviselő képességével, de ismétlem, pont olyan területek hangzottak el a ma esti vitában is  pedagógusok, ápolók, orvosok, szociális terület , ahol az idei évben is érdemi béremelések valósultak meg, és amelyek megőrzésére háborús viszonyok mellett is törekszik a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat.

Szándékunk az, hogy Magyarország jövőbeni gazdasági pozícióit a teljesítmény emelésével, a beruházások, az innováció és a területileg is kiegyensúlyozott növekedés támogatásával érjük el. Kiemelt figyelem irányul a családok megerősítésére, az időskorúak megbecsülésére, és a gyermeknevelés támogatására.

Sebők Éva képviselő asszony hozzászólása, amelyben úgy fogalmazott, hogy ne merészelje a kormányzat, illetőleg a kormánypártok anyabarátnak nevezni a gazdaságpolitikájukat  engedjék meg, hogy azért vitatkozzam a megállapításaival. Úgy fogalmazott képviselő asszony, hogy képmutatás jellemzi a kormányzatot. Szabad azt mondani, hivatalos kormányzati álláspont nélkül, de azért hadd hívjam fel arra a figyelmet, hogy ha a képviselő asszony fontosnak tartja a családok támogatását, az anyabarát megközelítést, akkor az életbarát megközelítést is tartsa fontosnak. Az Európai Parlament elfogadott egy olyan dokumentumot néhány nappal ezelőtt, amely azt tartalmazza, hogy az összes uniós tagállamnak támogatnia kellene a hozzáférést a biztonságos abortuszhoz, és az egészségügyi dolgozók sem vallási, sem lelkiismereti okokra hivatkozva nem tagadhatják meg az abortuszt. Itt azért, amikor a családbarát jelzőket kritizálja a képviselő asszony, akkor felhívnám a figyelmét az életbarátságra, az élet támogatására, arra, hogy ezt az említett európai parlamenti kezdeményezést két momentumos képviselő támogatta. Tehát ismétlem, először is az élet fontosságát tartsuk szem előtt.

Ami pedig a családtámogatást illeti, az a szándékunk, hogy minden család, aki gyermekvállalás mellett dönt, az ne elszegényedéssel találkozzon, hanem anyagi lehetőségei bővüljenek. Számos feladat van még e tekintetben előttünk, de azt gondolom, hogy az Európában GDP-arányosan kimagasló családtámogatások azt mutatják, hogy a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a kívánt gyermekek megszülessenek. Messze vagyunk még, sokszor mondtuk, attól, hogy a 2,1-es minimális termékenységi arányszámot, reprodukciós számot elérjük, de ismétlem, ahhoz az egyéni döntéshez, hogy egy család gyermek mellett dönte vagy sem, az anyagi támogatást háborús környezetben is, jövőre is igyekszünk biztosítani. Az alapértékek tehát változatlanok 2023-ban is: családok támogatása, otthonteremtés, 13. havi nyugdíj kifizetése, munkahelyteremtés és számos folyamatban lévő beruházás további finanszírozása.

Minden körülmények között, legyen az koronavírus-járvány okozta válság vagy az orosz-ukrán háború, a kormány a magyar emberek érdekeit teszi az első helyre, szemben azzal, ami elhangzott, hogy bizonyos multinacionális cégek kottájából játszanánk. Vannak ilyen felvetések is, de azért a cégek ezt jellemzően erősen visszautasítják. Ebben az instabil környezetben is cél a magyar családok biztonságának megőrzése, valamint az, hogy az új világgazdasági korszak nyertesei közé tartozzon Magyarország.

Ha bizonytalanságot mondtam, akkor azzal tényszerűen egyet kell értsek, hogy háborús környezetben nehezebb a költségvetési tervezés. Az erre vonatkozó kritikákat, legyen szó akár gazdasági növekedésről, akár inflációról, árfolyamról, azzal tudom illetni, hogy igen, a költségvetésben, a mindenkori költségvetésben vannak kockázatok. Azt gondolom, hogy egy támpontot jelenthet a vállalkozások számára az, hogy ha már most tudják, hogy milyen adókörnyezettel számolhatnak, és a korai költségvetés pedig erősítheti ezt a biztonságérzetet.

Épp a magyar gazdaságtörténetből tudjuk azt, hogy egy kései, akár december végi költségvetési törvény elfogadása önmagában nem garantálja azt, hogy megalapozottabbak legyenek a költségvetés számai. Ismétlem, látjuk azt a magyar gazdaságtörténetből, hogy számos, december végén elfogadott, aztán teljesen megalapozatlannak bizonyult költségvetést fogadott el az Országgyűlés, és látunk az elmúlt évekből olyan tavaszi költségvetéseket, amelyek a főbb gazdaságpolitikai célokat illetően kiállták az idők próbáját. Az előttünk lévő kihívásokra, kockázatokra pedig a költségvetésitörvény-javaslat, bízom benne, hogy elegendő tartalékot tartalmaz.

Tisztelt Ház! Mindezekre tekintettel kérem, hogy a költségvetéshez benyújtott összegző módosító javaslatot támogatni, és majd a 2023. évi költségvetésitörvény-javaslatot támogatni szíveskedjenek. Megköszönöm az elmúlt hetek munkáját, azt, hogy támogató és kritikai észrevételeikkel emelték ki azokat a pontokat, amelyek választ adnak a gazdaságpolitikai kihívásokra, azokat a pontokat, ahol még a kormányzatnak feladata van.

Abban bízom, hogy ezt a törvényjavaslatot az Országgyűlés el fogja fogadni. Abban bízom, hogy talán az elmúlt hetek vitája néhány ellenzéki képviselőt is meggyőzött arról, hogy érdemes ezt a költségvetést támogatni, és ha ellenzéki támogató szavazatok lesznek, akkor azt gondolom, hogy érdemes olyan párbeszédet folytatni, ami adott esetben módosító javaslatok támogatását is a jövőben lehetővé teszi, de ilyen szempontból a bizalomra, azt gondolom, az elmúlt évek alapján talán a kormányzat is rászolgálhatott. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmet. (Nyitrai Zsolt tapsol.)