Felszólalás adatai

A 45. számú módosító javaslatnál egyrészt azt kérjük, hogy a nem taxatív felsorolás, de mégiscsak felsorolás élén szerepeltessük az emberi méltósághoz fűződő jogot, mert ez fejezi ki egyébként azt az értékítéletet, amit egyébként nemcsak az alaptörvény, de a Ptk., az új polgári törvénykönyv indokolása is kifejez. Ha az emberi méltóság az az anyajog, amiből egyébként az önrendelkezési szabadság is - amelynek a különböző válfajait nevesíti a törvénytervezet - származik, akkor az emberi méltóságot külön érdemes a katalógus élén megemlíteni.

És továbbvinnénk azt a logikát, hogy önmagában az, ha egy szabadságot az alaptörvény véd, ez nemhogy nem teszi feleslegessé a polgári jogi védelmet, de alkalmasint éppen hogy indokolja is azt, hogy a polgári jog eszközeivel is védjünk egy szabadságot. Ezért javasoljuk azt, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának a megsértését - és most én nem feltétlenül politikai konfliktusokra, tehát pártpolitikai konfliktusokra utalok, hanem például, amikor egy felsőoktatási intézményben, mondjuk, a hallgatókat megfosztják attól, hogy véleményt nyilvánítsanak -, ezt is nevesítsük, hiszen az önrendelkezési szabadságból fakad - az Alkotmánybíróság ezt '92-ben nagyon szépen kifejtette -, nevesítsük személyiségi jogi sérelemként.

Javasoljuk továbbá azt is, ami az utóbbi tíz-tizenöt évben elég gyakori probléma, hogy nagyon gyakran - és ehhez egy kapcsolódó módosító javaslatot is előterjesztettünk - sérül úgy a tisztességes eljáráshoz való jog, akár közigazgatási hatósági, akár polgári peres vagy nemperes eljárásban, de büntetőeljárásban is úgy, hogy az ügydöntő határozatra érdemi kihatással nincsen. Tehát mi azt javasoljuk, hogy azok a hivatali packázások, azok az eljárásjogi szabályszegések, amelyek a különböző eljárásjogi formákban előfordulnak úgy, hogy nem okozzák az ügydöntő határozat érvénytelenségét, itt is legyen polgári jogi eszköz az emberek kezében.

Javasoljuk továbbá a 47. szám alatt azt, hogy a közhatalmat gyakorló vagy annak gyakorlására törekvő közéleti szereplők, tehát például a pártpolitikusok esetében legyen még tágabb a tűrési kötelezettség. Tehát akkor, amikor a közhatalmat, a közhatalmi szereplőket éri bírálat, akkor legyen még tágabb az emberek lehetősége arra, hogy a véleményüket megfogalmazzák.

Továbbmegyek, ha él az analógia, márpedig a Ptk. tervezetében él az az analógia, hogy a jogi személyekre is vonatkoztatni kell a személyhez fűződő jogok védelmét annyiban, amennyiben ez jellegénél fogva lehetséges, akkor gondoljuk végig, ha jogi személyek esetében nem teszünk egy megkülönböztetést a közhatalmat gyakorló közhatalmi szervek és az egyébként más jogi személyek között, akkor előfordulhat az a rútság, ami az elmúlt években előfordult, hogy például a minisztériumok vagy ügyészi szervezetek pereskednek a jó hírnevükért, ami, lássuk be, azért eléggé súrolja a nonszensz határát, és szembemegy egyébként a személyhez fűződő jogok védelmét szolgáló rendszer értelmével.

A Lehet Más a Politika több olyan módosító javaslatot is beterjesztett, ami egyébként alkalmassá tehetné a polgári törvénykönyvet arra, hogy a közpénzek megdézsmálása, illetve a korrupció ellen hatásos, bár kétségtelenül nem egyedi fegyver lehessen a közösség kezében. Egyrészt 50. sorszámon javasoljuk azt, hogy az új polgári törvénykönyv is tartalmazza azt az üvegzsebszabályt, amit a hatályos polgári törvénykönyv 81. § (3) bekezdése tartalmaz, ami egy nagyon szép, kimunkált védelem. Azért vagyok kénytelen ezt a javaslatunkat újra megerősíteni, mert azóta sem látom, államtitkár úr, az információszabadság-törvény módosítására vonatkozó előterjesztést (Dr. Répássy Róbert közbeszólása.), ami ezt a javaslatot átemelné ebbe a törvénybe. Amíg ez nem történik meg, mi addig ütjük a vasat, hogy ne vegyék ki az üvegzsebet a polgári törvénykönyvből.

De menjünk tovább! Egy olyan országban, ahol húsz év alatt az államadósság két és félszerese ment ki a pénzszivattyún keresztül különböző off-shore paradicsomokba, eljött az idő - és erre teszünk egy javaslatot a 84. sorszám alatt -, hogy az off-shore lovagokat ne pusztán csak a közpénzek környékéről, hanem a gazdasági életből is száműzzük. 84. sorszám alatt az LMP arra tesz javaslatot, hogy ne lehessen a továbbiakban Magyarországon bejegyezni olyan társaságokat, amelyeknek a tulajdonosi struktúrája nem átlátható. Tehát ha egy olyan off-shore paradicsomból érkezik a külföldi tulajdonos, ahol jellegénél fogva nincsen szabály arra, hogy átlátható tulajdonosi struktúrával kell rendelkeznie egy gazdálkodó szervezetnek, akkor oldja meg az alapító, hogy abból az egzotikus szigetországból is érkezzen egy hitelt érdemlő okirat, hogy ki a tényleges tulajdonos. Az LMP azt szeretné elérni, hogy belátható időn belül a magyar gazdaságnak csak olyan szereplői legyenek, ahol megnevezhető a tényleges tulajdonos.

Ehhez kapcsolódik a 87. sorszámon előterjesztett javaslatunk, hogy tudniillik amennyiben van szindikátusi szerződés egy társaságban, akkor a szindikátusi szerződés, nem a tartalma, de adott esetben a társasági jogok méretét befolyásoló szindikátusi szerződés létezésének a ténye derüljön ki a cégnyilvánosságból.

Amikor azt mondjuk, hogy fontos az, hogy a polgári törvénykönyv is megtegye a magáét a korrupció, az emberek mindennapjait megkeserítő visszaélések visszaszorítása érdekében, akkor azt gondolom, hogy teljesen ésszerű az a javaslat, amit 261. sorszámon Szilágyi Péter képviselőtársammal előterjesztettünk, hogy az ingatlan-nyilvántartásnál ne csak a bejegyzett tények, illetve jogok legyenek nyilvánosak, hanem a tények, illetve jogok bejegyzése, széljegyzése alapjául szolgáló okiratokhoz is adott esetben a jogi érdek valószínűsítése esetén hozzá lehessen férni. Az a helyzet, ami ma fennáll, hogy adott esetben egy mutyival szerzett ingatlan vagy éppen a lakásmaffia garázdálkodása folytán végbement tulajdonjog-átszállás mögötti okiratokba nem nézhet be bárki, ez azt jelenti, hogy szabadon lehet a szürkezónában manipulálni azoknak, akik ingatlanba akarnak fektetni korrupciós pénzeket, és nem tud a nyilvánosság hatékonyan megálljt parancsolni a lakásmaffiának.

Akkor, amikor az off-shore lovagok elleni fellépést szorgalmazzuk, a korrupció elleni harc mellett a másik fő szempont az LMP számára, hogy hogyan lehetne a hazai kis- és középvállalkozásokat helyzetbe hozni. Ezt a célt szolgálja a 107. számon előterjesztett módosító javaslatunk, amelyik visszaállítaná a jelenlegi szabályt korlátolt felelősségű társaságok alapításánál, hogy tudniillik tartsuk meg az 500 ezres alapítási küszöböt a javaslatban szereplő 3 milliós értékhatár helyett.

(21.50)

Elmondtam már az általános vitában is, hogy egész egyszerűen illúzió azt gondolni, hogy ha 500 ezerről 3 millió forintra emeljük a törzstőke kötelező hányadát, ez bármiféle hitelezővédelmi érdeket szolgálna. Mi arra teszünk javaslatot, hogy a saját tőke egyötödénél, de legalább 500 ezer forintnál ne lehessen alacsonyabb egy új kft. törzstőkéje.

Ugyanakkor, amikor a hazai kis- és középvállalkozások megerősítéséről, a helyi gazdaság megerősítéséről beszélünk, akkor fontos megemlíteni azt is, hogy a szerződési viszonyokban is rendet kell tenni, fel kell számolni azt a helyzetet, hogy a mindenkori kormányok közelében lebzselő oligarchák, illetve az erőfölényükkel visszaélő multinacionális cégek a szakadék szélére tudják sodorni a becsületesen dolgozó hazai kis- és középvállalkozásokat.

Ezért egyrészt 290. számon azt javasolja az LMP, hogy a tisztességtelen szerződési feltételeket ne lehessen törvénynél alacsonyabb szintű jogszabályban megállapítani. Azt javasoljuk továbbá 296. sorszám alatt, hogy ha a vállalkozások közötti szerződéses kapcsolatokban a beszállítói alvállalkozói pozícióban egy kis- vagy középvállalkozás van, akkor ne legyen lehetőség a 60 napon túli fizetési határidő meghosszabbítására, ha egyébként az érintett kkv már teljesített. Sőt, mi továbbmegyünk: ha például egy kereskedelmi lánc a fizetési határidők folyamatos hosszabbítgatásával, illetve áthágásával akarja a tönk szélére sodorni a becsületes magyar vállalkozásokat, termelőket, akkor kapjanak ezek a kis-, illetve középvállalkozások inkasszójogot.

Látni kell, hogy a tartozási lánc végén mindig a hazai kis- és középvállalkozások húzzák a rövidebbet, és a polgári törvénykönyvnek reagálnia kell arra a helyzetre, hogy az elmúlt húsz év tévúton járó gazdaságpolitikája a magyar gazdaság tragikus kettéosztottságához vezetett, ami szinte beláthatatlan hátrányba sodorta jó néhány szektorban azokat, akik egyébként a helyi gazdaságban kívánnak boldogulni.

Egy konkrét szerződéstípusnál is hasonló megfontolásból javaslunk módosítást. 318. sorszám alatt a mezőgazdasági termékértékesítési szerződéstípusnál azt javasoljuk, hogy mondjuk ki azt, hogy nem tartozik az eladó üzleti kockázatának körébe, ha tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok - tehát például időjárási okok - miatt a termény egészben vagy részben megsemmisült, teljesítésre alkalmatlanná vált vagy betakarítására nincsen mód. Megint csak arról van szó, hogy a nagy felvásárlókkal szemben a kisméretű gazdaságokban gazdálkodó emberek hátrányt szenvednek akkor, amikor mondjuk, a jég elveri a termést, és mégis egy előzetes megállapodás alapján őket kötelezik a szerződés teljesítésére.

Egyebekben pedig utalnék arra, hogy ugyancsak a hazai kis- és középvállalkozásokat sújtja elsősorban az, hogy a polgári törvénykönyv tervezete lehetővé tenné, hogy a súlyosan gondatlan, illetve bűncselekményt megvalósító károkozásért való felelősséget ki lehessen zárni. Mi azt szeretnénk - és erre teszünk javaslatot a 347. sorszám alatt -, hogy azt is mondjuk ki, hogy a súlyosan gondatlan, illetve bűncselekményt megvalósító károkozásért való felelősség kizárása semmis. Ha egy olyan gazdasági életben, ahol így is túlburjánzanak a tisztességtelen vállalkozások, így is túl sok a kriminális elem az üzleti életben - és jellemzően erőfölényben lévő vállalkozások alkalmazzák ezeket a módszereket -, nem zárjuk be azt a kaput, ami menlevelet ad a polgári jogban azoknak, akik galád módon, súlyos gondatlansággal vagy éppen bűncselekményt megvalósítva okoznak kárt, akkor nem várhatjuk azt, hogy a magyar gazdaság kifehéredik.

Végezetül szeretnék utalni azokra a módosító javaslatainkra, amelyek arra irányítják rá a figyelmet, hogy a XXI. században milyen felelősségi dimenziók nyílnak meg a polgári jogban. A polgári jognak alkalmasnak kell lennie arra, hogy kezelje a jövő nemzedékekért való felelősséget, kezelje azt a helyzetet, hogy ma már különböző vállalkozások képesek olyan károkat okozni, amelyek hatásai adott esetben nem könnyen beláthatók a károkozás pillanatában, de könnyen lehet, hogy a károkat unokáink is látni és fizetni fogják.

Ezért egyrészt 320. sorszám alatt javasoljuk azt, hogy a fuvarozási szerződéseknél - például veszélyes áruk fuvarozásánál - a zálogjog ne pusztán a szállító jármű értékét fedezze, hiszen gondoljuk végig, ha egy vegyi anyagot szállító vasúti tartálykocsival történik baleset, az a legkisebb kár, ami a tartálykocsiban történik. Ki fogja megfizetni azt a kárt, ami egy ilyen balesetből keletkezik, mondjuk, a termőföldben, keletkezik az utakon, keletkezik a környező településeken élő emberek egészségében?

De mennénk tovább: javasoljuk azt - részben 294. sorszámon a szerződésszegéssel okozott kár esetében, illetve 344. sorszámon a szerződésen kívüli kárfelelősségnél -, hogy ne lehessen például a veszélyes üzemi felelősségnél, illetve termékfelelősségnél kizárni a felelősséget az előre nem látható károkért. Szintén az általános vitában érveltem amellett, hogy ma - amikor például különböző élelmiszer-terrorista világcégek, amelyek GMO-val szennyezik a takarmányokat, szennyezik az élelmiszereket, olyan élelmiszerláncok alakulnak ki globálisan, ahol egész egyszerűen nem vagyunk abban a helyzetben itt Magyarországon, az alaptörvény minden igyekezete ellenére, hogy pontosan ellenőrizni tudjuk, hogy mi kerül a tányérunkba - ilyen helyzetben nem lehet cégeket felmenteni az előre nem látható károk felelőssége alól, és nem lehet felmenteni azokat a cégeket sem az előre nem látható károkért viselt felelősség alól, amelyek mondjuk, vörösiszap-tározókat üzemeltetnek. Nem lehet felmenteni azokat a cégeket az előre nem látható, a jövő nemzedékek életminőségében okozott károkért való felelősség alól, akik olyan technológiákat használnak, amelyek adott esetben több generációra képesek az életfeltételeket megsemmisíteni egy-egy térségben.

Ezek a javaslataink azt célozzák, hogy olyan viszonyok legyenek Magyarországon, hogy aki nemcsak másnak, hanem a jövő generációknak okoz kárt, és a természeti erőforrásainkban okoz kárt, és akik elszennyezik azt az életvilágot, amiben generációk nevelkedtek ebben az országban, a Kárpát-medencében, azok ne mentesülhessenek a polgári jogi felelősség alól, ne unokáink fizessék azt a kárt, amit szigorúan a profitorientált logika követése miatt okoznak felelőtlen vállalkozások.

Ezért javaslom azt, hogy fontolják meg, az erre vonatkozó 355., 344., illetve 294. sorszám alatt tett módosító javaslatainkat fogadják be. Szeretném jelezni, hogy a 355. sorszámon előterjesztett módosító javaslatainknál, a veszélyes üzemi felelősségnél kifejezetten hivatkozunk arra, hogy a kárfelelősség fennáll a jövő nemzedékek életminőségében okozott károkért is.

Összességében azt szeretném megerősíteni, hogy az LMP egy olyan polgári törvénykönyvet szeretne, ahol tisztázzuk a ma élők felelősségét a jövő nemzedékekért, tisztázzuk a felelősségünket ezért a bolygóért, a természeti erőforrások, a kulturális erőforrások megőrzéséért. Egy olyan polgári törvénykönyvet szeretnénk, amelyben hatékony eszköz van arra a polgári jog eszközrendszerén belül, hogy a magyar gazdaság tragikus kettéosztottságát csökkentsük, hatékony eszköz van arra, hogy a helyi gazdaságot, a hazai kis- és középvállalkozói szektort megerősítsük, és nem utolsósorban hatékony eszközt nyújt arra, hogy kifehérítsük a gazdaságot, kisöpörjük ebből az országból az off-shore lovagokat, és megállítsuk a közvagyon, a közpénzek gátlástalan herdálását.

(22.00)

Én ezért kérem önöket arra, hogy fontolják meg a módosító javaslatainkat, és ettől tudjuk függővé tenni majd a végszavazáson tanúsított magatartásunkat.

Köszönöm szépen.