Felszólalás adatai

Azt azonban azért el kell hogy mondjam most ennek kapcsán, hogy ha már mondjuk, az állami vagyon egyes elemeinek béreltetéséről beszélünk, 65 ezer hektár a közelmúltban volt kiírva pályáztatásra, ennyit lehet majd a magyar termőföldből bérelni, a bérleti feltételek pedig olyanok, hogy azért alapvetően mindenki tudja, hogy azokra a nagyüzemekre vannak szabva, amelyek állattartó gazdálkodást is folytatnak, nem csak növénytermesztéssel foglalkoznak, ami ugyan fontos nemzetgazdasági cél, de sok olyan ember, aki egyébként nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű tevékenységet folytat a mezőgazdaságon belül is, ebből a körből ilyen módon kényszerűségből kiesik. Tehát ezen a rendszeren azért lenne mit csiszolni.

A 4. §-ban az LMP képviselője indítványozza, hogy közérdekből nyilvános minden nemzeti vagyonnal való gazdálkodásra és azzal való rendelkezésre vonatkozó közérdekű adatnak nem minősülő adat. Azért tartom fontosnak itt megvilágítani a helyzetet, mert egyrészt van itt egy fogalomhasználati tévedés, de kiviláglik belőle az, hogy a képviselőtársunk beleesett ugyan ebbe a tévedésbe, de alapvetően jó irányba indult el mégis. A fogalomhasználati tévedés az, hogy a nemzeti vagyon fogalma nem egy olyan fogalom, amit mi szabadon megtölthetünk tartalommal, ez a nemzetközi számvitelben használatos fogalom, ennek megvan a maga jelentése. A nemzeti vagyonba például Józsa István képviselő úrnak, meg az enyémnek, meg bármelyik képviselőtársunknak a vagyona, az összes magyar állampolgár vagyona is beletartozik; most ehhez képest erősen furcsa lenne, ha ezt közérdekből nyilvános adatként bárki megismerhetné.

Én arra szólítanám föl itt a kormányt, hogy inkább az államháztartási vagyonról beszéljünk, mert az egy sokkal pontosabb fogalommeghatározás lenne, ha már törvényt alkotunk ezen a téren, akkor azt gondolom, hogy a fogalmakat illene pontosan használni. Megjegyzem egyébként, hogy a gazdasági bizottság első ülésén, amikor még az első sarkalatos törvény bejött, az Állami Számvevőszékről szóló törvény, már rögtön jeleztem is a pontos fogalomhasználat fontosságát. Ez azért érdekes, mert ha a nemzetközi terminológiába megpróbálja valaki ezt átültetni, akkor rendkívüli módon csodálkozni fognak az európai kollégák, hogy mit akar az Állami Számvevőszék ellenőrizni Magyarországon, ugyanis olyan dolgokat utalnak majd a hatáskörébe, ami nem rá tartozik.

De alapvetően egyébként azzal egyetértek természetesen, hogy meg kell hogy ismerjük az állami gazdálkodásnak eme jellemzőit, és ilyen módon gyakorlatilag közérdekből nyilvános adatként kell hogy szerepeljenek ezek az adatok.

Nagyon fontosnak tartom, amit a 7-es ajánlási pontban ismét csak LMP-s képviselők szorgalmaznak, ez az átlátható szervezetekről szóló rész. Itt a képviselő úr azt indítványozza, hogy ne rendelkezzen nemcsak 25 százalékot meghaladó mértékben, hanem egyáltalán ne rendelkezzen az itt felsorolt, átlátható szervezet kategóriába sorolt szervezet vagy személy nem átlátható szervezetben tulajdonrésszel.

Amit én itt fontosnak tartanék, államtitkár asszony, elmondani: nagyon sokszor van egy olyan törekvés a kilétüket elrejteni kívánó befektetők részéről a nemzetközi üzleti világban, hogy kereszttulajdonlással, egy-egy cég közbeiktatásával szerezzenek tulajdonrészt az adott célországban. Ez nemegyszer nem úgy valósul meg, hogy mondjuk, egy közismert off-shore paradicsomból idejön valaki, és azt mondja, hogy én egy kajmán-szigeteki off-shore társaságnak a tagja vagyok, ide szeretnék beruházni. Ez úgy valósul meg, hogy megbíznak egy német igazgatót, alapítanak egy német vállalatot, a német vállalat eljön Magyarországra, itt alapít egy magyar céget, és ilyen módon már nem is minősül átláthatatlan szervezetnek - vagy nem átlátható szervezetnek, ahogy a törvény meghatározza -, hiszen ismerjük a tulajdonosát, az egy német vállalat.

Én itt arra helyezném a hangsúlyt, amit egyébként nagyvállalatok és stratégiai befektetések esetén már a polgári kormány megfogalmazott, hiszen a Fidesz elmondta, nem tartja szerencsésnek, hogy mondjuk, olyan orosz befektetők vásároltak a magyar légi forgalommal kapcsolatban tulajdonrészt Magyarországon, amelynek nem ismert a tulajdonosi háttere. Tudjuk persze, hogy melyik társaságé maga a cég, és hogy ki vette meg, ezt tudjuk. Azt nem tudjuk, hogy az orosz állam áll-e mögötte vagy pedig egy magánbefektető, akit színtisztán piaci érdekek motiválnak, nem pedig egy esetleges állami stratégiai cél. Ezeknek a lefektetése, azt gondolom, fontos lenne. De annak érdekében, hogy a fogalomhasználat meg is legyen töltve tartalommal, érdemes volna átgondolni ezt a kérdést, és megvizsgálni azt, vajon elegendő-e az, ha engedünk a csábításnak, és azt mondjuk, hogy ha egy német cég tulajdonrészt szerez, az már biztos, hogy átlátható lesz, vagy pedig azt tekintjük átláthatónak, ahol a végleges tulajdonos személye ismert, tehát átlátjuk valóban a tulajdonosi szerkezetet. Ez egy nagyon fontos dolog, én azt gondolom, nemzetgazdasági jelentőségű.

A nemzeti vagyon hasznosításáról szóló résznél szintén megkötések vannak, hogy csak átlátható szervezettel köthető hasznosítási szerződés. Ugyanez vonatkozik rá, természetesen.

Papcsák Ferenc és Kocsis Máté képviselőtársunk a 30-as ajánlási pontban kiegészítést javasol a vagyonkezelői jogokat illetően, azzal, hogy használati joggal, szolgalommal vagy más módon nem terhelhető meg a vagyonkezelő részéről az állami vagyon. Itt csak szeretném megjegyezni azt, ilyen adalékként ehhez - magam is támogatom egyébként természetesen ezt a javaslatot, és örülök, hogy államtitkár asszony is támogatásra méltónak gondolta -, hogy az állam részéről magasabb rendű szempontok is adott esetben felmerülhetnek, és ezek a magasabb rendű szempontok adott esetben az egyszerű piaci érdeket felülírhatják.

Itt egyébként a szocialista képviselőtársakkal is félig-meddig vitába kell szállni, mert nem biztos, hogy a verseny old meg mindent, és nem biztos, hogy azzal járunk jól, az teljesíti a magyar stratégiai érdekeket, ha a legmagasabb vételárat ajánló cég, vállalkozás, szervezet nyertese adott esetben a pályázatnak. Én itt arra teszek javaslatot ezúton is, hogy minden esetben a multiplikátor hatását is vizsgáljuk meg a beruházásnak, lehetőség szerint a közvetett és közvetlen hatásokat egyaránt vegyük számba, és akkor ennek alapján szülessen meg a döntés.

Azt remélem, hogy ez a későbbiek folyamán majd az ágazati törvényeknél, ha már ebbe nem fért bele, akkor felsorolásra kerül.

Köszönöm szépen, lejárt az időkeretem. (Taps a Jobbik soraiban.)