Felszólalás adatai

Visszatérve a módosító indítványokra, először is a Göndör István képviselőtársam által jegyzett 2. számú módosításra szeretném felhívni a figyelmet, amely részben ezt a témakört is kezelni tudja, amit a képviselő asszony vetett fel, hogy hogyan fogalmazzuk ezt a szerintem jogilag teljesen pongyola mondatot, hogy a nemzeti vagyonba tartozik. Tehát szerintem ez a megfogalmazás így kerülendő, sokkal pontosabb az, amit a 2. számú ajánlási pont szerint Göndör István képviselőtársam javasol, és úgy szól, hogy a nemzeti vagyonból e törvény hatálya alá tartozik... És akkor az általános vitában is érintettük ezt, hogy közgazdasági értelemben sokkal szélesebb az, ami a nemzeti vagyonba tartozik, tehát fel lehet oldani azt az ellentmondást, ami egyébként az egész törvényt komolytalanná teszi, mert nem lehet leszűkíteni a nemzeti vagyont, egyetértek a képviselő asszonnyal, nem lehet leszűkíteni a nemzeti vagyont ezekre a felsorolásokra, amelyek az előterjesztésben szerepelnek. Ezt úgy lehet korrekten helyre tenni, ha ezt a fogalmazást használjuk, hogy a nemzeti vagyonból e törvény hatálya alá tartoznak a következők. Tehát legyünk mind jogilag, mind közgazdász-szakmailag pontosak.

Azzal egyetértek, hogy valahol nevesítve az anyaföldet, a termőföldet érdemes lenne megemlíteni ebben a körben mint védendőt. Szerintem is ez több mint dolog, tehát ez az anyagi érték mellett egyfajta eszmei érték értéket is kifejez, nem abban a politikai megközelítésben, amit felvezetett. Tehát az én indíttatásom hazafias, nem az a megkülönböztető, hanem a hazafias érzések oldaláról is szerintem pozitív értelemben is meg lehet ezt közelíteni, nem csak diszkriminatív módon valamivel szemben. Tehát ennyit a 2. számú módosítóról.

A következő az 57. számú módosító javaslat, amit képviselőtársaimmal jegyzünk, ez a törvényjavaslat 29. § g) pontját javasolja módosítani, konkrétan, hogy kerüljön ki a 3. § (24) bekezdése, amely módosítaná az Állami Számvevőszék kötelező éves beszámolójának kötelezettségét a nemzeti vagyonról az Országgyűlés felé. Az az indokolásunk, hogy ez a módosítás kerüljön elfogadásra, tehát ne kerüljön bele ebbe a nemzeti vagyonról szóló törvénybe ez a rendelkezés. A javasolt módosítás megakadályozná a kormány előterjesztése szerint - bár nem is tudom, ebben a nagy forgatagban ki most az előterjesztő - azon kormányzati szándék megvalósítását, miszerint az Állami Számvevőszék a jövőben nem venne részt, egyúttal nem lenne kötelezett az állami vagyonnal való gazdálkodás évenkénti ellenőrzésére.

Úgy gondoljuk, ez egy nagyon fontos és az Országgyűlés alapvető tájékoztatási kötelezettségébe tartozó vizsgálati területe az Állami Számvevőszéknek, tehát nem elegendő, hogy az Állami Számvevőszékről szóló törvény lehetőséget ad, hogy a nemzeti vagyonnal kapcsolatos gazdálkodást is ellenőrizze. Mi úgy gondoljuk, ennek a fordítottja, tehát a nemzeti vagyonról szóló törvényben is maradjon benne az Állami Számvevőszék ellenőrzési kötelezettsége, és az is, hogy erről évente beszámolót kell készítenie az Országgyűlés számára.

Az Országgyűlésnek beszámolni köteles Állami Számvevőszék kitiltása az állami vagyonnal való gazdálkodás területéről nem lehet indokolható cél egy demokratikusan, a jogállam keretei között működő országban. Az országgyűlési kontroll lehetőségének ilyen mértékű kiüresítése ugyanis kizárólag a kormányzat vagyongazdálkodással kapcsolatos tevékenységét hivatott palástolni, nem szolgálja az átláthatóságot, a transzparenciát.

Javaslatunk szerint az Állami Számvevőszék továbbra is évente ellenőrizni jogosult és köteles is az állami vagyonnal való gazdálkodást, hogy megállapításairól az Országgyűlésnek továbbra is beszámolhasson, be kelljen számolnia, biztosítva ezzel az átlátható állami működés legalapvetőbb feltételeit. Ez egy nagyon súlyos, sarkalatos pontja az előterjesztésnek, tehát az ajánlás 57. pontjának elfogadását szükségesnek tartjuk. Hozzáteszem, ha kormányra kerülünk, ezt a pontot biztos meg fogjuk változtatni. Ezt a nézőknek és a jegyzőkönyvnek mondom, hogy azért van olyan felelős ellenzéki elköteleződés ebben a parlamentben, amelyik a transzparenciát, az átláthatóságot és az Országgyűlésnek való beszámolási kötelezettség törvényi garanciáját is meg kívánja teremteni.

A következő módosító javaslat, amely mellett érvelni szeretnék, az 53. ajánlási ponton beadott módosító javaslatunk, képviselőtársaimmal együtt jegyeztük ezt a beadványt. A törvényjavaslat 25. § (3) bekezdésének az alábbi módosítását javasoljuk. Itt, ebben az szerepel, hogy versenyeztetés nélkül adná vagyonkezelésbe a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Ebben a szövegben mi a versenyeztetés nélkül helyett azt javasoljuk - felolvasom az egész 1. pontot: az állami vagyon hasznosítására a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kizárólag a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott személyekkel köthet vagyonkezelési szerződést. A vagyonkezelési szerződés csak versenyeztetés útján, az összességében legelőnyösebb ajánlatot tevővel, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékarányosságával köthető meg.

(17.10)

Tehát javasoljuk, hogy a "versenyeztetés nélkül" kifejezés kerüljön ki. Úgy gondoljuk, hogy ez a legelemibb átláthatósági és hatékonysági feltételeket is kétségbe vonja. Ehelyett az általunk javasolt szöveget kérjük érvényesíteni. A kormány javaslata szerint ugyanis megszűnne az állami vagyon jelentős részét képező Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. versenyeztetési kötelezettsége a vagyonelemek vagyonkezelésbe adásánál. Ezt hivatott jelen módosító javaslat megakadályozni.

Álláspontunk szerint semmiképp sem tekinthető az állami vagyongazdálkodás átláthatónak, hatékonynak, az nem szolgálja az adófizetők javát a lehető leghatékonyabban, ha az állami vagyon kezelését még csak versenyeztetni sem kell. Javasoljuk ezért a vagyonkezelési szerződések megkötése során lefolytatandó versenyeztetés kötelezővé tételét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságra is kiterjeszteni, ez ugyanis az alapfeltétele annak, hogy az állami vagyon a lehető leghatékonyabb módon, az adófizetők számára legkevesebb teherrel, az állami vagyonnal kapcsolatos törvényes érdekeket leginkább szolgáló átlátható feltételekkel kerüljön hasznosításra. Szintén alapfeltételként javaslom az előterjesztő figyelmébe, hogy ha el akarja kerülni annak a látszatát, hogy itt versenyeztetés nélkül a klientúrának akarnak juttatni vagyonkezelési szerződéseket, akkor ezt a pontot fogadják el.

A következőkben a 31. ajánlási pont szerinti módosító javaslat mellett szeretnék érvelni. Ez egy érdekes megfogalmazása, és egy alapvetően helyes filozófiának, az átláthatóságnak az olyan környezetbe helyezését kezdeményezi a törvény előterjesztője, ami viszont obstrukcióra adhat jogot, tehát ennek a pontosítását javasoljuk. A 11. § (9) bekezdésének módosítását javasoljuk, ami úgy szól, hogy "A nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződést a hasznosításba adó kártalanítás nélkül és azonnali hatállyal felmondhatja, ha a nemzeti vagyon hasznosításában - a mi javaslatunk az, hogy: közvetlenül részt vevő szervezet - a nemzeti vagyon hasznosítására vonatkozó szerződés megkötését követően beállott körülmény folytán már nem minősül átlátható szervezetnek."

Az eredeti előterjesztésben az szerepel, hogy bármely, a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló harmadik fél állapotára is vonatkoznak ezek a kritériumok, ugyanis a javasolt módosítás rendezi az indokolatlanul túlzó és visszaélésekre alapot adó lehetőségét az előterjesztésnek, a kiszámíthatóságot és jogbiztonságot tovább romboló gyakorlatot, a kormány által előterjesztett szabályozási megoldást, miszerint "a nemzeti vagyon hasznosítására irányuló szerződés a kormány szándéka szerint azonnali hatállyal felmondható lenne abban az esetben is, amennyiben a hasznosításban részt vevő bármely, a hasznosítóval közvetlen vagy közvetett módon jogviszonyban álló szervezet a szerződést követően bekövetkezett változás miatt utóbb már nem minősülne átlátható szervezetnek".

Ez egy obstrukciós lehetőség. Ugyanis az teljesen érthető, hogy aki közvetlenül a szerződést köti, az minden tekintetben feleljen az alvállalkozóiért, és feleljen azért, hogy ő maga mindenben megfeleljen az átláthatóság követelményeinek, ugyanakkor a közreműködő szervezetekben utólag beálló változásért nem biztos, hogy a szerződést megkötött hasznosító nem kerülhet olyan helyzetbe, ami a szándékán, akaratán kívül van. Tehát itt mindenképpen egy fokozatosságot szükséges véleményünk szerint betartani, ami azzal kezelhető, hogy a "közvetlenül" rész kerül be.

Álláspontunk szerint ugyanis a nemzeti vagyon hasznosítását megfelelően transzparens és egyértelmű versenyeztetési eljárást követően - tehát ha elfogadják a versenyeztetésre vonatkozó javaslatunkat -, oly módon kell biztosítani, hogy az e tevékenységre közvetlenül befolyásra kerülő személyek alkalmassága, tulajdonosi viszonyainak átláthatósága és az általuk vagy általa bevonni kívánt további partnerek, közreműködők szerződésszerű teljesítéséért való felelőssége egyértelműen megállapítható és érvényesíthető legyen.

A bármikor kártalanítás nélkül érvényüket vesztő szerződések, érvényesíthető szerződésfelmondás túlzott mértékben tenné kockázatossá, egy jogilag bizonytalan helyzetet teremtene a nemzeti vagyon hasznosításában való résztvevők számára, hogy az hosszú távon nagymértékben meg is drágíthatná a nemzeti vagyon hasznosíthatóságát, ugyanis a kockázatot mindig beárazzák. Ez például az államkockázati felár, ami most a kamatokat, kamatfelárakat sajnos jelentősen megnöveli. Ugyanígy, ha be nem látható kockázatot hordoz egy-egy ilyen megbízás, az az árban sajnos meg fog jelenni, tehát kiszámítható viszonyokat kell teremteni, hogy a beszállítói aktivitás meglegyen.

Ki merne ugyanis állami vagyon hasznosítására irányuló szerződést kötni olyan körülmények között, hogy nem tudhatja, hogy a szerződéstől, az előterjesztés szerint kártalanítás nélkül, az állam milyen vizsgálat alapján és mikor állhat el olyan ok miatt, amire a szerződéskötőnek közvetlen hatása nincs? A teljesítésre ugyanakkor érdemben nem befolyásolja a megkötött alapszerződést.

Egy gondolatkísérletet mondanék el. Van egy szerződő fél, aki versenyben elnyeri az állami vagyon hasznosítását, és van neki egy, két, három alvállalkozója. Ezt az egy, két, három alvállalkozót valaki megkörnyékezi, hogy az eredetileg szerződést kötőnek a helyébe tudjon lépni, és lehet, hogy a harmadik alvállalkozónak megéri az, hogy olyan körülményeket teremtsen a saját tulajdonosi szerkezetében, aminek alapján az eredeti szerződéskötő kizárható. Tehát ez egy olyan obstrukciós lehetőség, ami jogbizonytalanságot teremt.

Tehát mi azt javasoljuk, hogy csak azért legyen felelős a szerződést kötő fél, amire közvetlenül hatással tud lenni, és természetesen a szerződés teljesítésének garanciáit rajta kell behajtani, de amire nincs közvetlen hatása, hogy az alvállalkozói körében milyen tulajdonosi átalakulások vannak, ezáltal az alapszerződés kártalanítás nélküli felmondása megítélésünk szerint kezelhetetlen helyzeteket teremthet. Azt is lehet mondani, hogy ilyen feltételek mellett, amik itt vannak, csak a csókosok mernének szerződést kötni, és nem hiszem, hogy a kormányzati fideszes többségű előterjesztésnek az lenne a célja, hogy azt a látszatot keltsék, hogy az állami vagyon hasznosítására mostantól csak Fidesz-csókosok köthetnek szerződést. Ez mondjuk, a korrupció elkerülése érdekében nem biztos, hogy egy kedvező szituáció lenne, ez kifejezetten korrupcióveszélyes. Noha az eredeti cél valószínűleg az volt, amivel mi is egyetértünk, hogy átlátható viszonyokat teremtsen a hasznosításra közvetlenül szerződést kötő partner esetén.

(17.20)

Köszönöm szépen a figyelmüket. Remélem, érzékelhető volt, hogy a jobbítás szándékával, és azzal a felelős ellenzéki meggyőződésből mondtam el ezeket a javaslatokat, hogy kerülje el azokat a csapdákat az előterjesztő, amik később a működés során akadályozhatná az átlátható és korrekt működést. Javaslom, hogy mind a négy módosító javaslatot, amiről szóltam, és alaposan indokoltam önöknek - remélem, érthető volt -, vegyék figyelembe. Az egyébként kétes működési képességű előterjesztés ezek által talán közelebb tud kerülni ahhoz, hogy működőképes legyen.

Köszönöm a figyelmet.