Felszólalás adatai

ELNÖK: Általános vitában vagyunk, akkor tizenöt perce van. De nem muszáj kihasználnia.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretnék azért élni a tartalmas hozzászólás lehetőségével. Nem azért, mintha nem lenne helyénvaló az ilyen ügyrendi természetű vita, ugyanis általános tapasztalat erről a három és fél évről - lassan már lejár a ciklus -, hogy kormánypárti képviselők nem mondanak véleményt bizottságban, nem szólnak hozzá, és úgy jönnek ide többségi véleményt mondani, hogy felolvassák a kormány előterjesztését.

(21.40)

Nincs ebben semmi sértő, képviselő úr, nem így kellene csinálni, nem itt, hanem a bizottságban, és akkor lenne mit felidézni a plenáris ülésen többségi véleményként.

Visszatérve a konkrét előterjesztéshez: ez valóban az Unió gazdasági kormányzásának a 6-os csomagja, és az is igaz, hogy 2011 első félévében jutott abba a szakaszba ez az uniós szabályozási folyamat, amikor a magyar kormány adta, Magyarország adta a soros elnökséget. Hogy mennyire foglalkozott ezzel a Fidesz-kormány, hogy az Unió mit izzadott ki magából a 2008-as, 2009-es pénzügyi-gazdasági válság uniós konszolidálására, ahhoz két érdekes momentumot hadd mondjak el; akkor még nem biztos, hogy államtitkár úr annyira figyelte ezeket a folyamatokat.

Az egyik a vége volt ennek a heroikus küzdelemnek, amit a soros elnökség alatt végzett a kormány, az lett az eredménye, hogy a 6-os csomagot nem a magyar elnökség alatt fogadták el, hanem átkerült a lengyel elnökség idejére, ami nagyon szokatlan, mert a lengyel elnökség azzal kezdhette, hogy Budapestre nem jött el az a csúcs, Varsóban meg ezzel kezdték.

A másik, hogy a Fidesz mennyire foglalkozott ezzel a 6-os csomaggal, arra a saját személyes esetem a példa. 2011 márciusában a magyar parlament gazdasági bizottsága ellenzéki alelnökeként én vettem részt Brüsszelben a gazdasági bizottság nemzeti parlamenti képviselőivel kibővített ülésén, és engem ért az a megtiszteltetés, hogy társelnöke lehettem ennek a bizottsági ülésnek, mert a kormánypárti elnök nem tudott ezen részt venni, nem vett rajta részt, tehát ekkora jelentőséget tulajdonított az Unió 6-os csomagjának, a gazdasági kormányzás 6-os csomagjának akkor a kormánypárt. Én nagyon boldog voltam, hogy társelnökölhettem, ott tudtam meg, hogy a nyitóbeszédet meg a záróbeszédet van lehetőségem elmondani, én akkor támogattam is, azzal együtt, hogy a nemzeti parlamentek ennek a 6-os csomagnak olyan nagyon nem örültek, ugyanis ez egyfajta szigorítást vezet be, egyfajta uniós rendtartást vezet be a nemzeti költségvetések megalkotásába, annak sarokszámaiba, elsősorban a hiánycélok megfogalmazása és az államháztartási egyenleg kordában tartása érdekében.

Ahogy mi látjuk ezt a törvényjavaslatot: tehát ez a 2011/85-ös EU-irányelv, amelyik több mint két éve megvan, mire ide tudott kerülni a magyar parlament elé, és eléggé furcsa formában, tehát én a magam részéről elégedetlen vagyok ezzel, aki ismertem a születése időszakában is ezt az uniós elképzelést. A törvényjavaslat szerinti szabályozás eredetileg feltehetően egy szélesebb tárgyú, úgynevezett salátatörvényként került volna benyújtásra a magyar parlament elé, mivel a javaslat indoklásában még úgy szerepel, hogy egyes törvények módosításáról lenne szó. Tehát ez, hogy "egyes törvények módosítása", arra utal, hogy több törvényt akartak módosítani. Aztán a további módosítandó törvények ebben a törvényjavaslatban már nem jelennek meg, így ez jelenleg csak az államháztartási törvény módosítását tartalmazza, azt is eléggé különös módon.

Az még rendben van, hogy a költségvetési tervezés határideje és a költségvetési törvény benyújtásának határideje némiképp kitolódik, ennek az oka az, és az Unió meggondolása is az volt, különösen a pénzügyi válság gyorsan változó körülményei között, hogy minél több információ, tapasztalati információ álljon rendelkezésre az adott évről a következő év megtervezéséhez. A költségvetési tervezés határideje ennek megfelelően március 31-ről június 30-ra tolódik ki, és megszűnik a fejezetgazdákkal július 31-éig történő egyeztetési kötelezettség; ez nem biztos, hogy annyira jó. A költségvetési törvényjavaslat benyújtásának határideje szintén módosul, szeptember 30-áról október 15-ére kerül át. Ez azt jelenti, hogy az Országgyűlés számára kevesebb idő áll majd rendelkezésre a költségvetés megtárgyalásához. Ez normál esetben hátrány, az önök költségvetési és parlamenti gyakorlatát tekintve, amikor a Ház legfontosabb vitáját is időkeretbe meg éjszakára teszik, ez lehet, hogy különösebb jelentőséggel nem bír.

A 6-os csomag gondolata alapvetően az volt, hogy növelje a nemzeti költségvetések transzparenciáját, áttekinthetőségét. Ennek megfelelően évente kétszer kormányzati szinten kell makrogazdasági, tehát nem mikro-, mint ahogy a képviselő úr említette, és sajnos az előterjesztés számát is el tetszett téveszteni, mert nem 213, hanem 216 a vége. Tehát a T/13216-os számú előterjesztésről beszélek, amelynek egyik fő eleme, hogy évente kétszer legalább kormányzati szintre emeli - tárcaszinten eddig is meg kellett csinálni, de most kormányzati szintre emeli - a makrogazdasági és költségvetési előrejelzéseket, és ezeket nyilvánosságra is kell hozni.

Módosul a középtávú tervezés gyakorlata is. A középtávú keretek a költségvetési évet, a tárgyévet követő három évre kitekintéssel kell hogy elkészüljenek. Ebben szintén, általában normál költségvetéseknél, tehát amelyeknél a kormányok felelősen gondolkoznak, ezek a kitekintések elkészültek, most viszont kötelező, és ezeknek a kormányok által történő elfogadása a tavaszi időszakban, tehát június 30-ig meg kell hogy történjen.

Az egész 6-os csomagnak végül is az a lényege, hogy akik kicsit lazábban, mediterrán módon álltak hozzá korábban a költségvetés készítéséhez - aminek az eredménye látszott a görögöknél, portugáloknál, olaszoknál -, azok számára is próbálja egy kicsit a német precizitást átvinni ez a 85-ös EU-irányelv, és ennek megfelelően most az államháztartási törvény módosítása is. Szintén uniós harmonizációs követelmény az államháztartási belső kontrollrendszerekre vonatkozó szabályozás a kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel, a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekre is alkalmazni kell, szintén a transzparenciát növelendő.

Módosulna a Kincstárnak az államháztartás információs rendszerével kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettsége. Itt egyetértek Nyikos elnök úrral, ezt még jelentősen lehetne csiszolni, hogy ez az adatszolgáltatás hogy nézzen ki, és itt meg lehetett volna ragadni az alkalmat, hogy ezt továbbfejlesszék. Az adatoknak a kormányrendeletben meghatározott körét, valamint az adatoknak a nemzeti és regionális számlák európai rendszere szerinti adatokra történő átszámítására vonatkozó útmutatóját internetes honlapon is közzé kell tenni. Ez egy minimum teljesítése az uniós 6-os csomag 4. pontjának, tehát eléggé minimumszinten foglalkozik ezzel a jelen előterjesztés.

Az, hogy módosulnak a költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok, és ez alapján új, számszerű költségvetési szabály kerülne bevezetésre, ami biztosíthatja az uniós elvárások, illetve az alaptörvény adósságráta-csökkentéshez kapcsolódó előírásának teljesítését, ez helyes, viszont legyünk őszinték, nem túlzottan életszerű, hogy nem került előbb a Ház elé ez a törvény.

(21.50)

Szerintem maga az élet bizonyítja, ugyanis az elmúlt két évben a magyar gazdaság, a magyar kormány gazdasági tervezése nem tudott volna megfelelni ezeknek a követelményeknek. Úgyhogy ez most gyakorlatias, hogy amikor nem teljesítették, addig nem volt érvényben, most majd esetleg szabályba hozzák.

A szabálynak három fő eleme lesz. Egyrészt a kormányzati szektor egyenlege alapján az államadósságnak csökkennie kell. Ez oszcillált, azzal együtt oszcillált az elmúlt években, hogy 3000 milliárd magán-nyugdíjpénztári vagyon is felhasználásra került. Másrészt a kormányzati szektor egyenlegének hiánya nem haladhatná meg a bruttó hazai termék 3 százalékát. Ez viszont más, mint a költségvetés 3 százalékos hiánycélja, tehát itt bizonyos mozgástér még adódik a kormányzat számára. Harmadrészt az úgynevezett strukturális egyenleg nem haladhatná meg a konvergenciaprogramban meghatározott középtávú költségvetési célértékeket. Az viszont nincs benne, hogy a konvergenciaprogram bizonyos keretek között ne lenne módosítható. Tehát ez megint bizonyos redundanciákkal bíró pont; ez a gazdasági kormányzás uniós hatos csomagjának az 5. pontja. Ezzel kapcsolatosan a javaslat az egyes fogalmak meghatározását is beemeli nagyon helyesen az államháztartási törvénybe. A költségvetési szabály alkalmazásához az átláthatóságot biztosító szabályok is tartoznak, amelyek elősegítik ezen szabályok végrehajtásának és alkalmazásának az ellenőrzését, ami szintén helyes.

A 6. pontja ennek a csomagnak a költségvetési szabályok alkalmazásának átmeneti jellegű korrekciójára, mellőzésére vonatkozó kivételi esetek, hogy ha a gazdasági ciklus kedvezőtlenül alakulna, és emiatt indokolttá válik, nem azt mondom, hogy az egészet, de bizonyos elemeit ne teljesen pontosan alkalmazza egy-egy nemzeti költségvetés. Tehát a törvényjavaslat olyan követelményeket támaszt a kormány részére, mint például a részletes indoklási kötelezettség, a reális és aktuális előrejelzések elkészítése és alkalmazása a tervezés során a költségvetés megalapozására. Ezek egyfelől azt jelentik, hogy a kormány eddig talán nem végezte ezt a költségvetés-tervezést előkészítő, legalábbis nyilvános előkészítő folyamatot, másfelől pedig ezek a követelmények a felelősen és racionálisan gazdálkodó kormányok számára eddig is természetesnek tűntek, természetes kell hogy legyen. Ezt az uniós szemléletet teszi általánossá.

A törvényjavaslat számos, a költségvetési tervezéssel kapcsolatos részletszabály megalkotására ad felhatalmazást a kormánynak, ez egy hiátus, így a tervezéssel kapcsolatos törvényalkotói hatáskör szűkül, ezáltal csökkenhet a tervezés átláthatósága. Tehát ami az eredeti cél volt, azt a magyar kormány beszűkíti, nem a törvény rendelkezik róla, hanem majd a rendelet.

A javaslat pozitív eleme az évente két alkalommal történő makrogazdasági előrejelzés kötelezettsége és ennek a nyilvánosságra hozatala. Mindezekkel együtt ez az előterjesztés csökkenti az Országgyűlés számára a költségvetési törvényjavaslat megtárgyalására rendelkezésére álló időtartamot, ez negatívum, és jelentős számú részletszabály rendeleti szintre utalásával nem növeli a költségvetési tervezés átláthatóságát.

Tehát ismerve az európai gazdasági kormányzás hatos csomagját, mi azon a véleményen vagyunk, hogy ez egy elégtelen adaptációja (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ezért az MSZP-frakció így, ebben a formában nem támogatja.

Köszönöm, elnök úr.