Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban egy fontos témát feszeget akkor, amikor a korhatár előtti nyugdíj problémájáról beszélünk, és ezzel kapcsolatban szeretném felhívni mindenkinek a figyelmét, hogy éppen a mostani kormány volt az, aki e tekintetben az első fontos lépést megtette a nők esetében, a nők tekintetében, és azt a fajta pozitív diszkriminációt, amelyet a hölgyek amiatt, hogy a munkaerőpiacon nem úgy tudnak jelen lenni, mint a férfiak, adott esetben elismerjük a gyermekvállalással járó pluszmunkát és pluszfeladatot, egy csomó olyan munkát végeznek el, amely után nem vonnak ugyan nyugdíjjárulékot, de effektíve ez munkának, méghozzá nagyon komoly munkának minősül, ezt a fajta pozitív diszkriminációt a hölgyek esetén bevezettük.

Most arról folyik a vita, hogy a férfiak esetében mi a helyzet. Ha az a kérdés általánosságban, hogy az, aki 40 évet ledolgozott, azt mondom, bármilyen munkakörben, megérdemelné-e azt, hogy egyébként nyugdíjba menjen, akkor a válasz nagyon egyszerűen, nagy valószínűséggel az, hogy igen. Ha az a kérdés, hogy ezt meg tudjuk-e tenni, hogy teljes nyugdíjjal el tudunk-e embereket engedni, hogy a költségvetés és én nem is költségvetési oldalról, hanem munkaerő-piaci oldalról közelíteném meg ezt a problémát, meg tudjuk-e ezt tenni, akkor már korántsem ilyen egyértelmű a helyzet.

Engedje meg, képviselő úr, hogy néhány konkrét adatot mondjak ezzel kapcsolatosan. Először is nem igaz, hogy az elmúlt öt évben 500 ezer fiatal hagyta el Magyarországot. 1989 óta vizsgálják a migrációs folyamatokat, azóta van, amit a KSH kihozott, hogy nagyságrendileg 350 ezer ember az, aki most külföldön dolgozik, tehát messze nem így van, amit ön állít.

A másik: természetesen 2004-ben azért léptünk be az Unióba, mert a szabad munkavállalás lehetőségét a magyarok számára is szerettük volna biztosítani. 2011-ben a német és az osztrák munkaerőpiac nyitott, ennek megfelelően felgyorsultak különösen az országhatár mentén azok a folyamatok, amelyek a külföldi munkavállalást segítették (Gúr Nándor: Hány külföldi dolgozik Magyarországon?), de ezzel nekünk alapvetően problémánk nincs.

(9.20)

Arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy jelen pillanatban is Magyarországon a 25 és 50 év közötti foglalkoztatási ráta 80 százalék körüli, hasonló az Európai Unió átlagához. Ezzel szemben az 50 év, különösen az 55 év felettiek esetében 40 százalék a ráta, a 25 év alattiak esetében pedig 25 százalékos a foglalkoztatási ráta, borzasztó alacsony. Itt kell segíteni leginkább, és itt most ezzel a fajta kezdeményezéssel pontosan azt az üzenetet mondják, hogy tulajdonképpen a következő időszakban annak az egyébként potenciális munkaerőnek, aki 50 fölött is tud, akar és képes dolgozni, a számát csökkentsük drasztikus mértékben.

Ön is tudja nagyon jól, képviselő úr, a munkaerőpiac nem úgy működik, hogy valaki kilép a munkaerőpiacról, majd helyette egy fiatal belép. Ha ez ilyen ideális lenne, akkor ezt nagyon könnyen lehetne kezelni. Az önök idejében is minden hónap végén 50-60-70-80 ezer betöltetlen álláshely volt és van a versenyszektorban. Egyáltalán nem biztos, hogy a munkáltató a helyett az 55 év fölötti helyett, akit elenged nyugdíjba, fog pótolni fiatalt, vagy éppen olyan fiatal áll rendelkezésre azon a területen, amire a munkaerőpiacnak szüksége van. Tehát jóval összetettebb ez a probléma. Elhiszem, hogy ez a fajta kérdés egy viszonylag nagyon népszerű és viszonylag egyszerűvé tehető kérdés, hogyha csak az az egyszerű válasz, hogy megérdemli-e vagy sem - ahogy az elején mondtam -, de felelőtlen az, aki ezt a kérdést csak ebből a szempontból vizsgálja.

A másik nagyon lényeges kérdés - hogy néhány számadatot mondjak -, hogy a következő négy-öt évben 50 ezer ember fog nyugdíjba menni a hiányszakmákból. 12 ezer mérnök fog nyugdíjba menni. Szeretném jelezni, hogy ennyien nem fognak végezni az egyetemeken, főiskolákon, tehát mennyiségileg sem fogjuk tudni pótolni. És sorolhatnám még: orvosok 8300 fő, egészségügyi szakdolgozók 9100 fő, az építőiparban dolgozók 10 ezer fő.

Azt gondolom, hogy nagyon megfontoltan, nagyon meggondoltan kell ezt a kérdést megközelítenünk. Érdemes a témát felszínen tartani, de úgy, olyan mértékben és olyan módon, ahogy erre értelmes és valós válaszokat vagyunk képesek adni. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)