Felszólalás adatai

DR. HILLER ISTVÁN, a nemzeti kulturális örökség minisztere: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt Képviselő Úr! Ami a Saint-Denis Párizsban, ami a Chiesa di San Lorenzo Firenzében, ami a Westminster katedrális Angliában, az lenne nekünk a Szent István által épített nagytemplom, királyi, koronázó és temetkezési hely, államunk története első 500 évében uralkodóink nyughelye.

Sorsa nemzeti ügy, ezért köszönöm a képviselő úr interpellációját. A köszönet nem egyszerűen az udvariasság miatt van, kérdéseiben ugyanis két igazán égető, aktuális problémára hívja fel a figyelmet. Az egyik a nemzeti emlékhelyek általános terminológiai problémája, tulajdonképpen mit is nevezünk nemzeti emlékhelynek, és azok körét milyen történeti, tradicionális kritériumok alapján jelöljük ki. A másik az ön által említett konkrétum, vagyis a székesfehérvári romkert viszontagságos, rendezésre váró sorsa.

A nemzeti emlékhely fogalmát a köznyelvben ugyan használjuk, de tény, hogy ez definitív módon semmilyen örökségvédelemre vonatkozó szabályozásban nem jelenik meg, azaz meghatározásával és ez alapján az erre méltó helyszínek megjelölésével, valamint gondozásuk mikéntjével máig adósak vagyunk. Örömmel mondhatom, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, együttműködve a kormányhatározattal tavaly ősszel életre hívott és Glatz Ferenc akadémikus úr vezette úgynevezett jelképbizottsággal, komoly előrelépéseket tett a nemzeti emlékhelyek kérdésének tudományos meghatározásában. Tájékoztatom a képviselő urat, hogy ez a munka várhatóan ez év végére befejeződik, ezzel teremtve majd elméleti szakmai alapot a nemzeti emlékhelyek védelmének szabályozásához.

Ami a város, Székesfehérvár lakóinak felháborodását méltán kiváltó székesfehérvári romkert sorsát illeti, osztom és egyetértek a képviselő úr véleményével. Vallom, hogy a magyar történelem ezen egyedülálló helyszíne, az itt megmaradt régészeti és építészeti emlékek jelentőségükkel egyenértékű kialakítást és fenntartást igényelnek. Külön kiemelem a “kialakításö szót, mert úgy látom, hogy a három éve odaépített acélszerkezetes tető építészeti kvalitása egy város széli kereskedés pavilonjához mérhető, hogy érthető legyek: elviselhetetlenül csúf, nem méltó a magyar királyok egykori koronázási és temetkezési helyéhez.

Egyetértek tehát az örökségvédelem szakembereivel abban, hogy ami a barokk városkép egységét így megtöri, azt el kell távolítani. A nagy kérdés azonban az, mit építünk helyette, és hogyan valósítható meg az emlékhely, az ön által is felvetett teljes körű kialakítás. Ezért azt kértem, hogy két héten belül, június közepén helyettes államtitkár asszony és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke látogasson a városukba, teljes együttműködést kértem tőlük, ezt kérem öntől, a város vezetőitől is.

Ugyanakkor szeretném elmondani, a koronázó templom egykori szépségéről, nagyságáról, belső elrendezéséről a történeti források megfelelő alapossággal szólnak; egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy a legmodernebb technika, az informatika segítségével elkészüljön a templom számítógépes eredetije, a szépséget méltó módon bemutató virtuális koronázó templom. Jó hír, hogy a program ütemterve készen van.

A további sikeres együttműködés reményében kérem a képviselő urat, hogy válaszomat fogadja el.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)