Készült: 2024.09.20.09:08:53 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

17. ülésnap (2014.09.26.), 134. felszólalás
Felszólaló Demeter Márta (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:16


Felszólalások:  Előző  134  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER MÁRTA (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! "A klasszikus diplomácia időszaka a múlté. Helyette olyan külpolitikát kell folytatni, aminek egyértelmű és bevallott, semmiképpen sem szégyellt célja a külgazdasági érdekérvényesítés. Innentől jóval könnyebben lehet majd mérni a külügyi teljesítményünket: sikerül-e még több befektetőt vonzanunk, növelnünk a magyar exportot, helyzetbe hoznunk külföldi tendereken magyar cégeket. Ez lesz minden végső fokmérője. Ezentúl egy külképviselet eredményességét nem a hazaküldött papírok grammjában mérik, hanem abban, hogy az mennyi tőke behozatalát, mennyi áru kivitelét, esetleg mennyi hazai munkahely teremtését eredményezte." Ezeket a mondatokat Szijjártó Péter jelenlegi külgazdasági és külügyminiszter a külképviselet-vezetői értekezleten mondta.

Tisztelt Ház! A külgazdasági szempontok előtérbe helyezése a diplomáciában nem ördögtől való. Ma már jogos elvárás lehet a külképviseletek felé, hogy ilyen irányú kapcsolataikat is megerősítsék. Ezt számos ország példája is mutatja. De tegyük hozzá, hogy nem a többi rovására. Nem lehet a klasszikus diplomácia értékeit és érdemeit félresöpörni, kidobni, hanem csak azokra építve lehet sikeres külgazdasági stratégiát végrehajtani.

De nézzük, mire kellene ma építeni a magyar külgazdasági stratégiát. Melyek azok a szilárd alapok, külpolitikai értékek és elkötelezettségek akár a szövetségesi vagy partneri rendszerben, amelyekre építkezni tudunk. Sajnos, nagyon lesújtó a kép. Az elmúlt négy évben a külpolitika Orbán Viktor személyes ambícióinak túsza lett. Minden annak volt ad hoc alárendelve, hogy éppen a miniszterelnök mit gondol. A jelenlegi külpolitikai aktivitás mögött is Orbán Viktor illúziói rejlenek: szerinte nagy és erős világnemzet lettünk, stratégiai helyzetben vagyunk.

(15.00)

Jól jellemzi azonban a magyar külpolitika kurdarcát, hogy nyugati szövetségeseink többsége elfordul tőlünk. Az uniós tagállamok közül tizenöttel kerültünk diplomáciai konfliktusba 2010 májusa óta, jellemzően a demokrácia-, jogállamiság- és piacgazdaság-ellenes kormányzati lépések miatt.

Tisztelt Ház! A reménybeli munkahelyek és a kormány által megálmodott külgazdasági stratégia szempontjából rendkívüli fontos keleti nyitás koncepciója is kudarcot vallott, illúzió volt ugyanis azt gondolni, hogy az érdekalapú kapcsolatrendszerek majd helyettesítik hagyományos szövetségeseinket. Ennek a politikának a következtében Magyarország súlya és befolyása még inkább leértékelődött a térségben és az Európai Unióban. A szövetségi rendszeren belüli elszigeteltséget jelzi, hogy a jelenlegi külügyi vezetés új magyar nagykövetségeket nyit Mongóliában és Ecuadorban, ugyanakkor két európai uniós tagállamban, Észtországban és Cipruson bezárja azokat.

Észtországban és Cipruson sem értik az Orbán-kormány döntését. Míg az egyikhez komoly nyelvi, kulturális és történelmi kapcsolat fűzi a magyarságot, a másik esetben számos ott dolgozó honfitársunknak lehetne segítségre szüksége. Megmagyarázhatatlan a döntés, hiszen a külképviseleti hálózat korszerűsítése címén a kormány új magyar nagykövetségeket nyit Mongóliában, Ecuadorban, ami a hivatalos kommunikáció szerint illeszkedik a keleti nyitás külpolitikai stratégiájába.

Tallinnban a nyelvi, kulturális gyökerek, az érzelmi közelség, az Európai Unión belüli közös érdekek miatt fogadták értetlenkedve és megdöbbenve a döntést, és sajnos nem is kellett sokat várnunk az ellenlépésre: a balti ország is bejelentette, hogy bezárja budapesti nagykövetségét. Kérdéses, hogy a Tallinni Magyar Intézet és az észt intézet képes lesz-e fenntartani a két ország közötti jó kapcsolatokat, különösen annak fényében, hogy a Tallinni Magyar Intézetnek három és fél éve nincs igazgatója. A Cipruson élő, dolgozó és nyaraló magyaroknak a nicosiai nagykövetség bezárása után nagyon nehéz dolguk lesz, hiszen ha valamilyen konzuli ügyet akarnak intézni, Athénba csak repülővel és nem kevés pénzért lehet eljutni.

Szijjártó Péter miniszteri meghallgatásán - két kérdésre is válaszolva - azt ígérte, hogy a fenti szempontokat, illetve az időközben felmerült biztonságpolitikai szempontokat is figyelembe véve megfontolják a tallinni magyar nagykövetség megtartását. Időközben kiderült, hogy nincs rá pénz - illetve van, de az a mongóliai és az ecuadori nagykövetség megnyitására kell.

Ma már a szövetségesi kapcsolatrendszerek felszámolásán dolgozik a magyar diplomácia. A magyar kormányfő a nagyköveteket azzal küldte vissza a fogadó országukba, hogy csak a gyengék és ostobák követnek értékalapú politikát. Hogyan lesz így sikeres a magyar külpolitikai és külgazdasági érdekérvényesítés? (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Hogyan tudunk így befektetőket vonzani? És hogyan tudunk helyzetbe hozni külföldi tendereken magyar cégeket, hazai munkahelyeket teremteni? Szerintünk így sehogy.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  134  Következő    Ülésnap adatai