Felszólalás adatai

Felszólalások:   150-158   158-164   164-170      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el az államtitkári választ, ezért kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 117 igen szavazattal, 35 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Schmuck Erzsébet, az LMP képviselője, interpellációt nyújtott be az innovációért és technológiáért felelős miniszterhez: „A Kormány már az emberek mindennapi életét is képes felforgatni azért, hogy kedvezzen a multiknak?” címmel. Schmuck Erzsébet képviselő asszonyt illeti a szó.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Mindennapi hírnek tűnik, hogy a MÁV bejelentette: a Debrecen-Füzesabony vasútvonalon április 1-jétől december közepéig módosított menetrend szerint közlekednek a vonatok, Balmazújváros és a megyeszékhely között pedig pótlóbuszok szállítják az utasokat. Azt gondolhatnánk, korszerűsítik a pályát, korszerűbb szerelvényeket állítanak be, jobb és gyorsabb, biztonságosabb lesz a szolgáltatás, de mint kiderült, ez naiv feltételezés. A háttérben egészen más érdekek és mozgatórugók működnek, és szó sincs arról, hogy a vasúton munkába, iskolába, orvoshoz vagy egyéb céllal utazóknak kedvezzenek, még ha némi átmeneti kényelmetlenség árán is. A valódi ok, hogy ez az egész a debreceni északnyugati gazdasági övezet fejlesztésével összefüggő kavics- és kőszállítások miatt szükséges, hiszen ott épül a BMW debreceni autógyára.

Szijjártó Péter még 2018-ban bejelentette, hogy a BMW-gyárat megépítik Debrecenben. A kormány mindezt nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak nyilvánította, és a beruházáshoz szükséges 300 helyrajzi számnyi telekvásárlásról döntött. Az itteni földek 40 aranykorona értékűek; a legjobbnak számítanak Magyarországon. A leendő gyár területén 280 hektár földdel rendelkező tulajdonosok jelezték, hogy folytatnák a gazdálkodást, de ez nem érdekelte a kormányt. Legjobb termőterületeinket hatalmi szóval beépítik. De a beruházó még ennél is többet kap. Kedvükért az M35-ösön új csomópontot építenek, a 33-as számú út egy szakaszát kétszer kétsávossá bővítik, az ipartelep köré kétszer egysávos utat építenek, megépül a debreceni közforgalmú logisztikai és konténerterminál is. Ehhez villamosítják az odavezető vasutat, és bekötik azt a záhonyi fővonalba. A gazdasági övezet teljes ellátását biztosítják villamos energiával, gázzal, víz- és csatornahálózattal, távközléssel, és a repülőteret is fejlesztik, mindezt két-három éven belül.

Államtitkár Úr! Mikor tettek ennyit bármely régióban a magyar emberek kedvéért? Milyen mérleget tud vonni: mennyi költségbe, környezeti kárba, hány család életének felforgatásába kerül ez a beharangozott ezer új munkahely létesítése? Mit érezhetnek azok a szomszédos lakóterületen élők, akik a természeti környezet helyett egy iparterületet kapnak szomszédul? Hol lelhetők fel az elemzések a teljes nemzetgazdasági költségről és a remélt haszonról? Várom a megtisztelő válaszát. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Cseresnyés Péter államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Egy olyan jelentőségű beruházás kedvező hatásait kérdőjelezi meg, aminek a megszerzéséért számos közép-európai ország törte magát, és egy olyan fejlesztés ellen ágál ön és ágálnak önök, ami nemcsak egy város  és a kérdésére válasz ez is, ők is a magyar emberek, és a magyar emberek egészére vonatkozik , hanem egy egész ország gazdasági fellendüléséhez járul hozzá és járulhat hozzá jelentős mértékben. El kell mondani természetesen, hogy egy ilyen léptékű fejlesztés, egy üzem felépítése, nem titok, hogy igen jelentős forgalomnövekedéssel és környezetterheléssel járhat együtt. Éppen ezért, hogy e terhelésből a lakott területekre háruló részt a lehetőségekhez mérten a legkisebbre szorítsuk le, a beruházás jelenlegi készültségéhez mérten, a környéken lakók szempontjából legjobb megoldást kell választani, ezzel ugyanis akár 22 ezer nehézgépjármű folyamatos közlekedése alól is mentesülhet a környék. A személyforgalom számára pedig szinte változatlan menetidőt és komfortot nyújtó vonatpótló buszok állnak majd rendelkezésre, amíg vissza nem áll a vasúti személyszállítás a kérdéses vonalon. Azt se felejtsük el, hogy a fejlesztés részeként a 108-as vasútvonal villamosítása is megtörtént, így az utasok sokkal korszerűbb vasúti szolgáltatást vehetnek majd igénybe Debrecen és Balmazújváros között. Ugyanakkor szeretném azt is jelezni  és egyben megköszönni, hogy a BMW-beruházás témáját behozta a parlamentbe, így beszélhetünk arról , hogy a fejlesztés hogyan járulhat hozzá a nemzetgazdaság fejlesztéséhez.

A beruházás, ahogy ön is mondta, közvetlenül ezer munkahelyet teremt, amely szám várhatóan megsokszorozódik majd, a BMW mellett ugyanis a térségben megjelennek majd a beszállító cégek, amelyek további beruházásokat hajtanak végre, további munkahelyeket hoznak létre. Ennek hatására a szolgáltató szektorban is jelentős bővülés várható, a munkaerőért folyó verseny pedig a munkabéreket fogja felhajtani, ahogy az elmúlt időszakban lehetett tapasztalni Magyarországon. Elmondható tehát, hogy a beruházás az egész város, tágabb értelemben a vonzáskörzet egészére vonatkozóan a gazdaságot dinamizálni fogja.

Fontos tisztázni, hogy a fejlesztéshez szükséges területeket úgy jelölték ki a várost elkerülő autópálya vonalán túl, hogy a lehető legkisebb mértékben változtassa meg a természetes tájképet, és hozzá kell tenni azt, hogy a gazdálkodást folytatni akaró gazdáknak csereterületet, cseretelket ajánlott föl a kormányzat annak érdekében, hogy tudják folytatni a tevékenységüket.

(17.30)

Vissza kell utasítanom emellett azt a sugalmazását, hogy a kormány bárkinek a kárára kedvezne a multiknak. Szemben önökkel, mi tudjuk, hogy a magyar gazdaság gerincét a hazai kis- és közepes vállalkozások jelentik. A BMW beruházási döntése nagyban köszönhető annak, hogy a magyar gazdaság olyan életerős kkv-szektorral rendelkezik, amely a kapacitásokat és a minőségét tekintve is megfelelő hátteret biztosít egy európai szinten is figyelemre méltó gyár számára. Ehhez a vállalkozásbarát szabályozási környezet kialakításával, adócsökkentéssel, támogatási programok révén, valamint a hitelezés megkönnyítésével a magyar kormány is hozzájárult.

A következő időszakban is a versenyképesség további javítása, vállalkozásaink megerősítése a cél. Ennek érdekében a kormány a vállalkozáspolitika céljait és tennivalóit 2030-ig kijelölő stratégiát dolgoz ki, amelynek része lesz az ITM kkv-stratégiája is. A kormányzati intézkedések egyszerre segítik egy nemzetközileg is sikeres, dinamikus vállalkozói kör kialakítását és sok ember (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) megélhetését biztosító széles kkv-, kisvállalkozói kör megerősítését. Köszönöm szépen a figyelmüket. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Kérdezem a képviselő asszonyt, elfogadja-e az államtitkári választ.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): A válasz egyszerűen elfogadhatatlan. Államtitkár úr, ki kell mondani, hogy ennyire multibarát az SZDSZ volt, mint ahogy önök. (Közbeszólások az ellenzéki padsorokból, köztük: Így van!) Ennek a függésnek, amit önök az autóiparral és a járműgyártással kiépítettek, nagyon nagy ára lesz. Már önök is beszélnek arról, hogy ősszel várható egy világgazdasági válság. Mit nem fognak venni majd más országból? Autót! És akkor önök mit fognak az embereknek mondani? A másik: egyre jobban a multik markába kerülnek! Brüsszelbe elmennek és a német autóipar érdekeiért lobbiznak a magyar emberek egészsége ellenére. Holott itt a klímaváltozás, és látjuk a magyarországi hatásokat. Egyszerűen elfogadhatatlan! (Taps az LMP és a DK padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A képviselő asszony nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem önöket, elfogadják-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 117 igen szavazattal, 29 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Burány Sándor, a Párbeszéd képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „Mihez kezd a kormány a nekilóduló inflációval?” címmel. Burány Sándor képviselő urat illeti a szó.

Felszólalások:   150-158   158-164   164-170      Ülésnap adatai