Felszólalás adatai

Felszólalások:   37-40   41-44   45-48      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK : Megköszönöm államtitkár úr válaszát. Tisztelettel köszöntöm képviselőtársaimat. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtti felszólalásra jelentkezett Schmuck Erzsébet képviselő asszony, LMP-képviselőcsoport: „Merre tovább Magyarország?” címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Orbán Viktor a választások után arról beszélt, hogy 2030-ig tervez miniszterelnökként, és hogy addigra Magyarországot az Unió öt legélhetőbb államának egyikévé teszik. Hangzatos kijelentés, de azt már tudjuk, hogy az ilyen kijelentések nem sokat érnek. A rendszerváltás utáni politikai elit azt ígérte a magyar népnek, hogy rövid időn belül olyan életszínvonalon élünk, mint a sógorok. Ebből azonban semmi sem lett, sőt, a leszakadásunk folyamatosan nő.Egyébként is, ha a miniszterelnök 2030-ig tervez, akkor nem elegendő azt mondani, hogy „folytatjuk”. A kormánynak legalább most be kellene mutatni a 2030-ig szóló tervét, amelyben értékelik, hogy melyek a mai Magyarország legnagyobb társadalmi, gazdasági és környezetpolitikai kihívásai, figyelemmel a globális kihívásokra, és ismerteti, hogy ezekre a kihívásokra a kormány milyen válaszokat, megoldásokat tervez. De nemhogy 2030-ig, még az elkövetkezendő négy évre sincs ilyen terve a kormánynak. Ez pedig azt jelenti, hogy a kormány továbbra is ad hoc módon kormányoz, leginkább a multinacionális tőkét kiszolgálva.

Tisztelt Ház! Nem fenntartható az az ország, amit lassan félmillió ember hagy el, lassan egy teljes generáció hiányzik az országból. De itt nemcsak a fiatalokról van szó, az ápolóktól kezdve a buszsofőrökön át egészen a pincérekig mindenki menekül az országból. És ez nem csak valami tőlünk független globális folyamat. A kormány gazdaságpolitikájának ebben óriási szerepe van. A Fidesz gazdaságpolitikája a külföldi nagyvállalatokra épít, ezért tudatosan sok éven át nagyon alacsonyan tartotta a hazai béreket, és most csodálkoznak, hogy a gazdaság minden egyes szektorában munkaerőhiány van, mert az emberek elmennek.

Pedig nincs min csodálkozni. Ez az elhibázott, rövidlátó gazdaságpolitika következménye. Ennek a gazdaságpolitikának nemcsak az a következménye, hogy az emberek külföldön keresik a megélhetést, hanem kialakult egy óriási függés a külföldi tőkétől, amit még tovább súlyosbít, hogy az ipar teljesítménye gyakorlatilag az autóipartól, a járműgyártásról függ. A magyar gazdasági növekedés labilis lábakon áll. Egy gazdasági válság Magyarországot, a magyar embereket súlyos helyzetbe sodorhatja, különösen akkor, amikor a magyar háztartások harmada él a létminimum alatt.

Márpedig nincs félig sikeres ország, nem lehet olyan politika eredményes, ahol az eredményekből csak kevesek részesülnek. Márpedig úgy nehéz az Unió legélhetőbb tagállamává válni, hogy a 7 magyar régióból 4 az Unió legszegényebb 20 régiója közé tartozik. Ha tovább folytatódik a társadalom szétszakadása, annak hosszú távon minden egyes magyar állampolgár a vesztese lesz.

(15.10)

Magyarország csak akkor lehet sikeres, ha nem lebontjuk, hanem építjük és erősítjük a társadalmi kohéziót.

Az okosforradalom időszaka elkezdődött, a digitalizáció és a hálózatok korába értünk. A negyedik ipari forradalom arról szól, hogy a fizikai gépek és tárgyak egy információs hálózatba kapcsolódnak, a reálgazdaság egyetlen hatalmas intelligens információs rendszerbe integrálódik. Óriási kihívás ez az oktatás számára. Ahelyett, hogy az oktatási rendszerünkbe fektetnénk, a kormány tovább folytatja az oktatás szétverését.

Egy másik nagy kihívás a magyar társadalom egészségi állapotának folyamatos romlása. Egy egészségében és oktatási színvonalában romló társadalom nem lesz képes semmilyen felzárkózásra, magas hozzáadott érték megtermelésére. És nemcsak a kormány fenntarthatatlan társadalom- és gazdaságpolitikája miatt nincs esélyünk arra, hogy 2030-ra az Unió öt leginkább élhető országai közé tartozzunk, hanem azért sem, mert a kormány számára nem létezik a környezetpolitika, szétverte annak intézményrendszerét. A kormány nincs tisztában azzal, hogy a természeti erőforrások, a biológiai sokféleség megőrzése a gazdaság fejlődésének alapja, és az egészséges környezet pedig feltétele az emberek egészségének.

Márpedig a környezetpolitika szempontrendszerének integrálása a társadalom- és gazdaságpolitikába alapvető kérdés, enélkül fenntartható fejlődésről, fenntarthatóságról nem beszélhetünk és élhető országról sem.

Itt az ideje, hogy szembenézzenek azzal a ténnyel, hogy Magyarország fenntarthatatlan pályán halad. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Cseresnyés Péter államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

CSERESNYÉS PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Nem először szembesülünk azzal a ténnyel ebben a parlamentben, hogy az LMP-t, és talán azt lehet mondani, az ellenzék többségét a tények zavarják a legjobban, mintha nem a mai Magyarországon élnének, mintha nem olvasnának újságot, vagy éppen nem beszélgetnének emberekkel, és nem tudnák, hogy az ország 2010 óta - akkor, amikor az önök, hogy ne használjam az „elvtársai” szót, eszmetársai vagy rokongondolatokat, politikai eszméket valló képviselőtársai kormányoztak, mondjuk, 2002 és 2010 között. Itt olyan tények hangzottak el a képviselő asszony szájából, amelyek nem tények, akár idézőjelbe is tehetnénk azokat a mondatokat, amelyeket elmondott; éppen azért tehetnénk idézőjelbe, mert köze nincs egyik mondatnak, egyik megfogalmazott gondolatnak sem a valósághoz. A napokban, az elmúlt hónapokban többször kerültek elő olyan kimutatások, ha másról nem is beszélünk, hogy például a külföldön munkát vállalók, nem elvándorlók, külföldön munkát vállalók száma már csökkent az elmúlt időszakban, többen jönnek vissza Magyarországra dolgozni, mint akik kipróbálják magukat egy külföldi munkahelyen, tehát a trend, a tendencia megfordult.

Nem multinacionális cégekre épít a magyar gazdaság, a magyar kormány - ellentétben önökkel, pontosabban a szocialista-liberális kormányzat időszakával -, hanem nagyon nagy hangsúlyt fektetünk a magyar kis- és középvállalkozások támogatására, éppen azért, hogy a legtöbb munkavállalót foglalkoztató cégek meg tudják tartani a munkavállalóikat, sőt fejlődni tudjanak.

Többek között azért, hogy ezt tudjuk támogatni, és felismertük azt, hogy mennyire nagy szükség van az új technikák bevezetésére, a technológiaváltásra, az innovációra, jött létre az a minisztérium, amelynek a képviseletében én most válaszolok az ön kérdésére, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, amelyről talán azt lehet mondani, hogy úttörő módon Európában is elsőként alakult meg, arra koncentrálva, ami a jövőt illeti: a technológiaváltásra, az új technikák bevezetésére, egyáltalán az innováció fontosságára. Talán azt lehet mondani, hogy Európa Amerika és Távol-Kelet viszonylatában egy kicsit lemaradt, és ahhoz, hogy versenyképes legyen, ezeket a lépéseket meg kell tenni.

De hogy miben tévedett ön? Csak hasonlítsuk össze, és már számtalanszor elhangzottak azok a számok, amelyeket én most fel fogok hozni. Miben téved ön, és miben tévednek azok az ellenzéki képviselők, akik a béremelés, a foglalkoztatás területén számonkérnek bármit is a mostani kormánytól, a mai polgári kormánytól? Tisztelt Képviselő Asszony! Akkor, amikor béremelkedést kér számon rajtunk, miért nem kérdezi meg a volt kormányzó pártokat, a szocialistákat és azokat a liberálisokat, akik a legközelebb állnak önökhöz, hogy mit csináltak 2002 és 2010 között? Ugyanis volt olyan év, amikor reálértékben csökkentek ebben az időszakban a bérek. 2010 óta, amióta a magyar gazdaságot a szociálliberális kormányzás elhibázott gazdaságpolitikája miatt ki kellett rángatni a gödörből, 2010 óta közel 40 százalékkal növekedtek Magyarországon a reálbérek, közel 40 százalékkal növekedtek a reálbérek, a minimálbér és a garantált bérminimum közel duplájára emelkedett, aminek a hatására az egyéb bérkategóriákban is azt a bizonyos közel 40 százalékos reálbér-emelkedést el lehetett érni.

És a foglalkoztatás területén mintha nem figyelte volna a miniszterelnök úr felszólalását. Közel 800 ezerrel dolgoznak ma többen Magyarországon, mint 2010-ben. (Közbeszólás az MSZP padsoraiból: 500 ezren külföldön!) A képviselőtársunk, aki annak idején annak a pártnak a szekerét tolta, amelyik okozta a gazdasági válságot többek között Magyarországon, a bérek stagnálását és a foglalkoztatás csökkenését, azt mondta, hogy 500 ezren vannak külföldön. Nincsenek annyian, képviselő úr, rosszul ismeri a számokat, az ötöst meg a hármast, sok más számot összekever. Közel sincs ennyi ember kint Magyarországról külföldön.

Azt viszont el kell mondani, és jó lenne, ha ezt is tudomásul vennék, egyszer észrevennék és elismernék, hogy például a munkanélküliség közel 12 százalékos szintről 4 százalék alá csökkent mára Magyarországon, a 2010-es 12 százalékról 4 százalék alá csökkent. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Ez a harmadik legalacsonyabb szint az Európai Unióban. Ezek az eredmények azok, amelyeket önök nem vesznek tudomásul (Az elnök ismét csenget.), és amelyeket ez a kormányzat ért el közösen a magyar polgárokkal. Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   37-40   41-44   45-48      Ülésnap adatai