Felszólalás adatai

Felszólalások:   55-96   97-112   113-128      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, Pogácsás Tibor államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségünk. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/626. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Kaderják Péter úrnak, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.

DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal az energetikai szektorban a közműszolgáltatások területén állami feladatokat ellátó, önálló szabályozó szervként működő, kizárólag a jogszabályoknak alárendelt közigazgatási szerv. A hivatal költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez. Ez is jelzi függetlensége erősségét.A törvényjavaslat a hivatalra vonatkozó úgynevezett státusztörvény, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosítására irányul. A módosítás alapvetően a hivatal önálló szabályozószervi jogállásának megfelelő, a független működést szolgáló garanciális rendelkezések megerősítését, a hivatal hatósági eljárásaival kapcsolatos speciális szabályok megállapítását szolgálja. A javaslat az elmúlt évek tapasztalataira figyelemmel módosítja, kiegészíti a hivatal feladataira és hatósági eljárására vonatkozó szabályokat. Ilyen változás többek között az energiastatisztikával kapcsolatos hivatali feladatok pontosítása. A hivatal eljárásainak felfüggesztésére vonatkozó törvényi lehetőség újbóli megteremtése kiemelten fontos a hivatal eljárásai számára, hiszen vannak esetek, amikor a gyakorlatban több eljárás fut párhuzamosan ugyanabban a témában, és egyik döntés a másik előfeltétele. Tipikus példa erre a versenyjogi vizsgálatokkal kapcsolatos hivatali közreműködés, a fúzió kérdése például.

A fogyasztókat érintő polgári jogi igények hatékonyabb érvényesítését szolgálhatja a közérdekű igényérvényesítés intézménye, amelyet a módosítás következtében a hivatal megkapna. Ez lehetővé teszi, hogy a hivatal az általa felügyelt tevékenységet végző engedélyesek vagy a szolgáltató jogsértése esetén közérdekből is pert indíthasson. Mint az energiahivatalt vezető egykori tisztviselő, tapasztalatból tudom, hogy számtalan olyan fogyasztóvédelmi panasszal találkozik a hivatal, amelynek a kezelésében ez az új eljárás nagyon nagy segítséget adna a hivatal kezébe, hogy a fogyasztói érdekek hatékonyabb védelmét el tudja végezni megfelelően.

A javaslat további elemét képezik a hivatal bevételeinek felhasználására, bérezési rendszerére vonatkozó, az állományába tartozó személyek foglalkoztatási jogviszonyával összefüggő egyéb módosítások. A hivatal belső szabályozási önállóságának növelése a köztisztviselők részére megállapítható illetménnyel, az adható juttatásokkal, a toborzási politikával, a továbbképzésekkel kapcsolatban összhangban áll a másik önálló piacszabályozó szervre, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra vonatkozó szabályozással. Meggyőződésem, hogy a hivatal megfelelő szakmai működésének elengedhetetlen feltétele, hogy az általa felügyelt társaságok bérezési gyakorlatához képest ne legyenek jelentősen alacsonyabbak a köztisztviselői illetmények a hivatalban.

Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló 2013. évi XXII. törvény módosításáról szóló T/626. számon benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Kaderják Péter államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor. Elsőként megadom a szót Bánki Erik képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

BÁNKI ERIK, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő T/626. számú törvényjavaslattal kapcsolatban szeretnék önökkel néhány gondolatot megosztani.A javaslatot  tanulmányozva a megfogalmazott célokat -, azt gondolom, nemcsak a Fidesz és a KDNP frakciója, hanem valamennyi parlamenti párt frakciója támogathatja, hiszen azok elsősorban a magyar lakosság érdekeit szolgálják. Miért mondom mindezt? Azért gondolom ezt, mert ki ne szeretne tenni a fogyasztók kedvére, azaz a magyar családok hatékony és eredményesebb védelme érdekében minél több esélyt és lehetőséget adni egy független, a kormánytól függetlenül a parlament alá rendelt hivatal számára. Feltételezem, de legalábbis bízom benne, hogy ezzel ellenzéki képviselőtársaim is egyet tudnak érteni. Számos esetben láthattuk már, hogy az egyes szolgáltatók tömegével, akár százezres nagyságrendben követtek el szabálytalanságokat a fogyasztókkal szemben. Nem egy esetben az átvert és megkárosított háztartások között kiszolgáltatott helyzetben lévő fogyasztók is voltak nagy számban, akik különösen védelemre szorulnak az egyes hivatalok és a hatóságok részéről.

Már 2013-ban, a rezsicsökkentés elindításakor egyértelművé vált, hogy a külföldi tulajdonú multicégeknek semmi sem szent Magyarországon. A 2010 előtti állandósult extraprofitjuk megtartása érdekében készek voltak a magyar háztartások millióinak véletlenül magasabb díjat számlázni, a fogyasztók megfelelő tájékoztatását elmulasztani, vagy éppen a rezsicsökkentésről szóló törvényekben foglalt kedvezményeket a számlákon nem feltüntetni és nem érvényesíteni, sőt a magyar emberekkel szemben akár bírósághoz fordulni.

A kormány azonban időben észlelte ezt a problémát, és rájött arra, hogy csak egy erős, a szükséges mértékű felhatalmazással bíró hivatal segítségével tudják a magyar családok az érdekeiket megfelelő módon képviselni, és csak ezzel a segítséggel tudjuk azt elérni, hogy nem lesznek vesztesei a rezsicsökkentésnek, hanem a magyar parlament által meghozott törvényeket betartva, a szolgáltatókra azokat a jogszabályokat ráerőltetve és azoknak a betartását vagy betartatását elérve a magyar családokat meg tudjuk védeni.

Örömmel jelenthetem önöknek, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy a magyar kormány ezen a téren mindent megtett az elmúlt évek során. A magyar emberek széles körű összefogásának, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eredményes munkájának, illetve a kormány határozott fellépésének köszönhetjük, hogy a rezsicsökkentés politikáját a mai napig sikerült megtartani, és a hazai fogyasztók fizetik a mai napig Európában az egyik legalacsonyabb szolgáltatási díjat. Ezúton is köszönet járt érte a Fogyasztóvédelmi Hatóságnak és magának az Energetikai Hivatalnak is, ami nagyon proaktív módon vett részt a fogyasztói jogok hatékony védelmében.

Tisztelt Képviselőtársaim! Miként már utaltam rá, az évek során az mindenki számára egyértelművé válhatott, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal munkája milyen kiemelt jelentőségű a magyar fogyasztók számára. Nézzük azt azonban, hogy milyen további módosítások szükségesek ahhoz, hogy a hivatal továbbra is eredményes, a fogyasztók jogainak védelméért ténylegesen tevő szervezetként tudjon működni, amely a hatékony jogvédelem mellett kölcsönösen korrekt feltételeket teremt a fogyasztók és a vállalkozások között.

A normaszövegből egyértelműen kiderül, hogy a javaslat elsődleges célja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatósági eljárásaival kapcsolatos speciális szabályok megalkotása, valamint az önálló szabályozó szerv jogállásának megfelelő, a független működést szolgáló garanciális rendelkezések megerősítése.

Rögtön rá is térnék az egyik ilyen témakörre. Ez a szabályozás pontosítaná részben a hivatal energiastatisztikával kapcsolatos feladatait, másrészt pedig ismételten megteremtené az egyébként 2017. december 31-ei hatállyal megszűnt rendelkezések alkalmazásának lehetőségét, amely a hivatal eljárásainak felfüggesztésére vonatkozott. Ezen rendelkezések ismételt hatályba helyezése azért fontos a hivatal számára, hiszen számos esetben fordul elő olyan szituáció, amikor azonos témakörben párhuzamosan zajlanak eljárások, és ezen párhuzamosan zajló eljárások során hozandó döntések előfeltétele, hogy egymást megelőzően ne szülessenek döntések, hanem ezeket egy időben tudja tárgyalni a hivatal. Ezért, ha szükséges, akkor a párhuzamos eljárások során egyes eljárásoknak az eljárási rendjét fel tudja függeszteni vagy meg tudja szüntetni addig, amíg az azzal párhuzamos eljárást kellő módon kivizsgálva közösen tud döntéseket hozni ezekben a témakörökben. Azt gondolom, hogy ez a javaslat ezt a problémát ki tudja küszöbölni.

További pozitív eleme a törvényjavaslatnak, hogy annak elfogadása esetén a hivatal hatékonyabban tudja majd a fogyasztókat érintő polgári jogi igényeket érvényesíteni. Ennek értelmében egy új elem kerülne bevezetésre, ez pedig nem más, mint a közérdekű igényérvényesítés intézménye, amellyel a mostaninál is könnyebben és szélesebb körben lehetne kiállni a fogyasztók jogainak védelme mellett. A szabályozás megalkotását többek között az indokolja, hogy a hivatal a fogyasztói jogérvényesítési gyakorlata során számos esetben olyan magatartásra lett figyelmes az engedélyesek és a szolgáltatók részéről, amikor jellemzően kis összegű és azonos jogalapon nyugvó jogsértések valósultak meg, ráadásul tömeges mennyiségben. Az ilyen fogyasztói megtévesztések alkalmával keletkező jogsérelem helyreállítására így már lehetősége lesz a hivatalnak a jövőben, hiszen a közérdekű igényérvényesítés jogintézménye lehetővé teszi, hogy a hivatal az általa felügyelt tevékenységet végző engedélyesek, illetve a szolgáltatók jogsértése esetén pert indíthasson ellenük.

(12.50)

Az előttünk fekvő törvényjavaslat másik fontos eleme a hivatal bérezési rendszerének a pontosítása, valamint a hivatal állományába tartozó személyek foglalkoztatásával kapcsolatos kérdések szabályozása. A módosításoknak köszönhetően a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalban dolgozók tisztességes, az energetikai szektorban is elfogadható bérezésben tudnak részesülni, amely így nemcsak megtartó erőt fog jelenteni számukra, hanem jelentős motiváló erővel is bír, amelynek következtében hatékonyabb, eredményesebb munkát tudnak végezni a magyar családok érdekeit szolgálva. Határozott álláspontom, hogy ennek a bérezési rendszernek a módosítása a hivatal minőségi munkáját fogja javítani, s még egyszer mondom, ennek elmaradása esetén sajnos megállíthatatlan lesz az a folyamat, ami ma jól látszik, miként a piac elszipkázza, elszívja azokat az egyébként már sok éve, több évtizede a hivatalban ezen a területen dolgozó és a hivatalban hatékonyan munkában álló személyeket, s ezáltal a hivatal eredményességét rontaná.

A javaslat tartalmazza továbbá a hivatal bevételeinek felhasználására vonatkozó szabályok módosítását is, amelynek értelmében a korábbi 40 százalékról 30 százalékra csökkentené a központi költségvetésbe fizetendő díj mértékét, így lehetőség nyílna a hivatal számára arra, hogy az általa beszedett bírságokat más…  egyébként megint csak a magyar családok felvilágosítását, a magyar családok elleni jogsértések felderítését, illetve az eljárások hatékonyabb ügyintézését szolgálnák ezek a többletforrások.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat teljes mértékben fogyasztóbarát intézkedési csomag, amelyhez álláspontom szerint valamennyi frakció bátran adhatja a támogató szavazatát, hiszen ez a törvényjavaslat egyértelműen a magyar családok, a magyar állampolgárok érdekeit szolgálja. Arra kérem tehát a tisztelt Ház frakcióit, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Bánki Erik képviselő úr. Most megadom a szót Kepli Lajos képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha abban a hurráoptimizmusban nem is osztozunk, amit itt Bánki Erik képviselőtársam előadott, de abban egyetérthetünk, hogy vannak ennek a törvényjavaslatnak, ennek az indítványnak olyan pontjai, amelyeket támogathatónak tartunk, és ezt az előzetes egyeztetések során is jeleztük. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnál jelen pillanatban is több száz olyan eset van, és több mint ezer panaszt vizsgáltak már ki az elmúlt időszakban, amely a szolgáltatói visszaélésekkel kapcsolatos. S valóban nagyon fontos az, hogyha az energetikai ágazatról vagy a közműágazatról beszélünk, hogy a szolgáltatók visszaéléseit valamilyen úton-módon meg lehessen fékezni, hiszen ez a fogyasztóknak rendkívül nagy kárt okoz, sokszor úgy, hogy észre sem veszik. A túlszámlázások és egyéb problémás esetek gyakran úgy történnek meg, hogy nem, vagy csak késve jönnek rá a fogyasztók, hogy meg lettek károsítva. Tehát ha abba az irányba indulunk el, hogy ezen változtatni szeretne a kormány és erősíteni szeretné a jogköröket akár a közérdekű igényérvényesítés eszközével vagy más módon, az természetesen támogatható részünkről is.

Azt viszont nem szeretnénk, és erre majd nyilván oda is fogunk figyelni a későbbiek során, hogy mi lesz ennek a törvényjavaslatnak az útja és a sorsa az elfogadása után, ha ez a szolgáltató és szolgáltató közötti különbségtétel alapjául szolgálhatna; magyarul, a közérdekű igényérvényesítés eszközével, ne adj’ isten nem élni, hanem visszaélni kívánna a hivatal. Az ezzel kapcsolatos félelmek azért megvannak bennünk, de talán a jóindulatunk jeléül mondhatjuk, bízunk abban, hogy a közérdekű igényérvényesítés kizárólag a fogyasztók érdekeit fogja majd a jövőben szolgálni, és ezek a perindítások pontosan azt a célt fogják szolgálni, amit a kormány az indokolásban is kifejtett, hogy minél több ilyen ügyben ki lehessen állni a hivatalnak a fogyasztók érdekei mellett. Maga a közérdekű igényérvényesítés mint eszköz, igazából ezt a célt fogja szolgálni.

A javaslat másik része, ami szintén ébresztett némi kétséget bennünk, az az illetményalapnak a szabadon történő megállapítása. Arról szintén beszéltünk az egyeztetések során, hogy nem szeretnénk egy olyan javaslatot támogatni a szavazatunkkal, amely utána azt fogja szolgálni, hogy a sajtóban majd megjelennek különböző hírek, hogy milyen milliós mértékű fizetések vannak a Magyar Energetikai és Köz-mű-szabályozási Hivatalnál, s amelyek a társadalom többségének vagy jó részének a nemtetszését váltanák ki. Mint ahogy nem olyan régen jelent meg a sajtóban, hogy 4,5 millió forintra növelik az energiahivatal vezetőjének a fizetését, a helyetteséét pedig 2,5 millióra.

Természetesen tudjuk azt, és nem akarok átcsapni közkeletű frázisokba, demagógiába meg pláne, hogy a versenyszférában ezen a területen nagyon magas fizetésekkel találkozhatunk, és ezekkel a hivatalnak valahol lépést kell tartania. A lényegi kérdés mindig az, hogy arányban állnake ezek a juttatások, fizetések egyrészt a más hivataloknál hasonló területeken dolgozók juttatásaival, illetményével, másrészt pedig a versenyszférában hasonló élettapasztalattal, végzettséggel, egyéb kvalitásokkal megkereshető bérezéssel. S hogy természetesen vane plafon, hiszen mindig, amikor egy jogkört adunk egy hivatal vezetőjének, hogy saját maga szabadon megállapíthassa az illetményezést a közszolgálati tisztviselők szabályozásától, a törvényben foglaltaktól eltérően, akkor egyben ez az aggály is felmerül. Természetesen van egy kerete erre a hivatalnak, amit a költségvetés biztosít számára, hiszen elhangzott itt, hogy egy önálló szerv, egy független szerv a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal, legalábbis a jogszabályok szerint, és rendelkezik a saját költségvetésével, és az a rész, amit bérezésre fordíthat, nyilvánvalóan adott, azonban hogy egy-egy vezetőnek, osztályvezetőnek, tisztviselőnek milyen illetményalapot állapít meg, az innentől kezdve teljesen a hivatal vezetőjének a hatáskörébe fog tartozni.

A másik pedig a bevételeknek a központi költségvetésbe befizetendő nagyságrendje, hogy a 40-ről 30 százalékra csökkentett még nagyobb alap felett gazdálkodhat majd ezentúl a Magyar Energia és Közmű-szabályozási Hivatal. Mindenképpen szeretnénk elkerülni, hogy ez a törvényjavaslat bármilyen módon visszaélésre adjon lehetőséget, akár a közérdekű igényérvényesítés, akár az illetmények megállapítása tekintetében.

(13.00)

Természetesen mi ezt nem tudjuk elkerülni. Mi ellenzéki párt vagyunk, maximum felállunk itt a parlamenti vitában, elmondjuk a véleményünket, amire államtitkár úr majd nyilvánvalóan reagálni fog. Ez azonban a kormány feladata, felelőssége, hatásköre, hogy ezzel a felhatalmazással a későbbiekben hogyan fog élni.

És természetesen vannak ennek a szabályozásnak minősített többséget, tehát kétharmadot igénylő részei, ezt is el tudják önök az ellenzék szavazatai nélkül is jelen állás szerint fogadni, hiszen megvan hozzá a szükséges többségük az Országgyűlésben. Azonban mi akkor is fontosnak tartjuk azt, hogy szavazatunkkal jelezzük azt, hogy egy adott törvényjavaslat valójában mennyire szolgálja az állampolgárok érdekeit, mennyire előremutató, és hogy a Jobbik saját politikájába, saját programjába mennyire illeszthető be.

Attól függetlenül, hogy kelle a mi szavazatunk annak az elfogadásához vagy nem, mi igenis megfontoljuk szakmailag, megfontoljuk politikailag azt a döntést, mielőtt meghozzuk, és nem bólintunk rá olyan törvényjavaslatra természetszerűen, amiben a kételynek csak a legkisebb csírája is felmerül bennünk, hogy ez nem azokat a célokat szolgálja esetleg, mint amit itt szövegszerűen leírnak.

Gyakorlatilag saját magamat tudom ismételni akkor, amikor azt mondom, hogy szükség van ebben a jelenlegi fogyasztásorientált világban, társadalomban fogyasztóvédelemre, és sokkal erősebben, még a jelenleginél is sokkal erősebben kellene védeni a fogyasztói jogokat. Hiszen ki vannak téve a szolgáltatók önkényének, ha úgy tetszik, a fogyasztók. Legtöbbször a fogyasztó nem jogvégzett ember, könnyű bevinni úgymond az erdőbe, nem mindig látja át azt, hogy neki miért kell azért a bizonyos szolgáltatásért annyit fizetnie, vagy kelle a szolgáltatónak valami többletet teljesítenie azért az összegért, amit elvár. A szerződésekben az apró betűs részeket sokszor el sem olvassák, csak aláírják. Sokszor még a nagybetűseket sem, nemhogy az apró betűseket.

Alapvetően, ahogy mondtam, egy szolgáltatói „önkénynek” kitett fogyasztói réteggel van dolgunk. Természetesen az is egy pozitív dolog, hogy azokat a civil szervezeteket akár, amelyek a fogyasztóvédelmi felvilágosítást szolgálják, a befolyt hivatalos bírságokból is támogatni lehet. Itt is változást hozott a törvényjavaslat, hogy milyen célokra lehet a bírságösszegeket felhasználni. Ezek többnyire sport-, kulturális, illetve fogyasztóvédelmi célú támogatások kifizetését teszik lehetővé.

Nagyon fontos volna, de jelen pillanatban még mindig nem dőlhetünk hátra. Nagyon is nem dőlhetünk hátra, hiszen számos szolgáltatói visszaélés, a fogyasztók kárára történő visszaélés történik még mindig nap mint nap. E területen bizony  és erre mondtam azt, hogy abban a hurráoptimizmusban nem tudok osztozni, amit Bánki Erik képviselőtársam előadott  jócskán van még teendő, várnak még ránk feladatok. Arra ösztönözzük a kormányt, államtitkár urat is, tudván, hogy a terület szakértőjéről van szó, az energetikai, közműszabályozási területen elismert szaktekintélyről, aki valójában érti is azt a területet, amit államtitkárként művel, arra kérem, hogy igyekezzen is az államtitkári munkája során ezt minél inkább a jogszabályokban érvényesíteni, hiszen nagyon le vagyunk még maradva ezen a területen, nagyon sok mindent kell tennünk.

Ha azt akarjuk, hogy az Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal valójában azt a feladatot lássa el, amire papíron létrehozták, létrejött, ami valóban fontos volna, hogy a fogyasztói jogokat védje, és a magyar embereket, a magyar állampolgárokat, a kisembereket megvédje azoktól a visszaélésektől, amelyek ma tucatszám leselkednek rájuk, akkor itt ebben a Jobbik Magyarországért Mozgalom parlamenti frakciója partner lesz a későbbiekben is. Ha azt látjuk, hogy valódi szakmai munka folyik, és valóban olyan viták folynak a parlamentben, amelyek nem a ma jellemző olcsó politikai demagógián alapulnak, hanem valóban a törvényjavaslatok szakmai lényegéről szólnak, és érdemi vitákat lehet folytatni, válaszokat is kapunk a vitában a kérdéseinkre, akkor természetesen a mi hozzáállásunk is sokkal pozitívabb lesz, mint akkor, amikor érdemi válasz nélküli elutasításban vagy a zárszóban előadott néhány körmondatban intézik el a több órás érdemi felvetéseket, amelyeket az ellenzék megfogalmaz.

Úgyhogy nagyjából ennyit tudtam volna ennek a törvényjavaslatnak a kapcsán elmondani itt a vezérszónoki felszólalásban. A későbbiek során még a kiegészítéseimet majd, ha szükségét látom, akkor meg fogom tenni. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, Kepli Lajos képviselő úr. Most megadom a szót Aradszki András képviselő úrnak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal státuszát szabályozó 2013. évi XXII. törvény módosítása van a Ház előtt, erről kell vitát folytatnunk.A törvényjavaslat érdemi vizsgálata előtt azonban engedjék meg, hogy kifejezzem azt az álláspontomat, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szolgáltatási Hivatal az elmúlt években olyan teljesítményt mutatott fel, ami alapján azt kell mondanunk, hogy a hivatal értéke Magyarországnak. Értéke abból a szempontból is, hogy egyszerre tudja szolgálni az érintett ügyfelek érdekeit, megvédeni az érintett ügyfelek érdekeit, másfelől képes szolgálni a nagy nemzetstratégiai célokat, képes szolgálni azokat az ügyeket, amelyeket a magyar kormány, a magyar parlament meghatározott számára. És képes helytálló, proaktív és nemzetközi értelemben is elismert jogi aktusok létrehozatalára annak érdekében, hogy a magyar polgárokat érintő rezsicsökkentés például sikeresen, minden nagyobb akadály és nagyobb zökkenők nélkül valósuljon meg.

Képes volt arra, hogy kezelje, nemzetközi szinten is elismertté tegye azokat a kormányzati törekvéseket, amelyek a 90-es évek közepén privatizált energiarendszerünk magyar tulajdonba visszavételét szolgálják. Tehát azt kell mondanom, hogy a jogszabályban meghatározott tevékenységi körén túl egy olyan tekintélyt tudott magának kivívni, hogy a magyar parlament előtt is érdemes ennek fontosságát hangsúlyozni.

A hivatal tevékenysége a földgázellátásra, a villamosenergia-ellátásra, a távhőszolgáltatásra, a vízi közművekre és a hulladékkezelésre terjed ki. Ez túl általános, egyben mutatja a fontosságát is, hogy tulajdonképpen a magyar gazdaság stratégiai területét szabályozza, és ellenőrzi azok jogszerű és rendeltetésszerű működését. Ebbe beletartozik az egyedi ügyfelekkel való foglalkozás, de beletartozik a rendszerüzemeltetés, a fejlesztési lehetőségek jóváhagyása, engedélyezése, a magyar energiastratégia megvalósításának figyelembevételével.

Ezt azért kellett elmondanom, mert a benyújtott törvényjavaslat az eddigi tevékenységnek, az eddigi sikeres tevékenységnek még jobbá tételét fogja szolgálni reményeink szerint. Egyrészt szolgálja magának az ügyfélbiztonságnak, az ügyfélbarátságnak a szempontjait, amikor arról beszélünk az előterjesztett javaslatban, hogy egy új intézményt vezet be, a közérdekű igényérvényesítés intézményét, ami egyszerre szolgálja azt a fajta jogbiztonságot, amit sok más területen másként nem nagyon tudunk elérni, csak ennek az intézménynek az alkalmazásával. Nevezetesen, amikor nagyszámú, jelentős, akár több milliós számú ügyfelet érintő rendellenességet, szabálytalanságot érzékel a hivatal, ennek az intézménynek a bevezetésével nem hagyjuk magukra az ügyfeleket, hanem a hivatal maga jár el olyan ügyekben, ami az ügyfelek számára, a fogyasztók számára hátrányos és méltánytalan, és nem hagyja ott az embereket a domináns szerepben lévő, szakmailag, jogi és egyéb szakmai szempontból felkészültebb, nagyobb kapacitással bíró szolgáltatókkal szemben.

Mindezt teszi úgy a javaslat értelmében, hogy nem vonja el az ügyfeleknek egyébként az egyedi ügyintézésre vonatkozó jogát, nem korlátozza a tekintetben, hogy ha van olyan problémás terület, ami az ügyfél számára sérelmes, de egyébként a hivatal úgy gondolja, hogy ez nem olyan szintű, hogy a közérdekű igényérvényesítés intézményét alkalmazza, ettől függetlenül a fogyasztó egyedileg, önállóan is képes jogorvoslatot biztosítani a saját maga számára.

(13.10)

Azt gondolom, nagyon fontos terület, hogy a statisztikát tegyük rendbe, mert eddig szinte ex lege, tehát törvényen kívül folytatta a statisztikai adatszolgáltatási tevékenységét a hivatal. Nagyon fontos ez a statisztikai tevékenység, megalapozza a stratégiai döntéseket, megalapozza a gazdaságpolitikai döntéseket, és tájékoztatást nyújt a tekintetben, hogy hogy is állunk összehasonlításképpen a hasonló gazdasági paraméterekkel rendelkező országokkal a fogyasztás szerkezetében, az árak kérdésében, az energiaforrások különböző felhasználása tekintetében, milyen arányban van megújuló, milyen arányban van más fosszilis vagy atomenergiából származó energiafelhasználás. Ugyanez vonatkozik más területekre is, tehát a víziközmű-szolgáltatásra és a távhőszolgáltatásra.

Fontosnak tartom kiemelni, hogy van egy szenzitív része, politikailag is szenzitív része ennek a javaslatnak, nevezetesen a bérezés, illetőleg a hivatal elnökének a hatáskörét szabályozó rendelkezések. A kettő összefügg. A tekintetben is összefügg, hogy ha ezt a hatalmas feladatot egy önálló és szervezetében is erőteljesebb hivatal látja el, akkor nagyobb biztonsággal tudjuk garantálni azt, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal képes lesz ellátni azokat a feladatokat, amelyeket a jogszabályok előírnak rá, képes lesz megfelelő módon képviselni nemzetközi szinten a magyar érdekeket, képes lesz ezen keresztül megvédeni a magyar fogyasztók érdekeit is. Ehhez nyilvánvalóan szükséges az is, hogy megfelelő szintű és megfelelően képzett emberek álljanak rendelkezésre.

A tapasztalatom is azt diktálja, azt erősíti meg, hogy az energia területén és más közműszolgáltatási területeken nagyon nagy a piac elszívó hatása. Ahhoz, hogy ez ne járjon olyan következményekkel, hogy a hivatal nem képes ellátni az alapvető feladatát, nyilvánvalóan szükséges a megfelelő bérszínvonal biztosítása.

Az ellenzéki pártok aggályaival kapcsolatban csak annyit tudok mondani, hogy az a fajta személyi illetmény, amire a javaslat irányul, a hivatal vezetőinek döntése alapján kerül majd megállapításra, természetesen a személyi előirányzat terhére. Itt a hivatal vezetőinek mérlegelniük kell, hogy a szervezet jól és hatékonyan tudjon működni, de ehhez a hatékony és jó működéshez milyen kulcspozícióban, kulcstudással rendelkező személyek szükségesek, és azokra vonatkozhat ez a fajta személyi juttatás. Ez az elnök felelőssége lesz, és az elnök felelősségének, ilyen irányú felelősségének a megerősítése is mutatja, hogy ez a hivatal mennyire önálló és független tud lenni, a hatóságok közül szinte egyedülálló módon.

Azt gondolom, ennek figyelembevételével a javaslat támogatható. Támogatható azért is, mert  ahogy az előbb is elmondtam  a széles körű feladatokhoz nagy tudású, felkészült személyek szükségesek. A hivatal működése nem kizárólag a hatósági tevékenységből áll. A hivatal sikeres működéséhez az is szükséges, hogy megfelelő közgazdászok, jogászok, vagyonértékelők, stratégiát alkotni képes alkotó személyiségek, tudású emberek legyenek ott, értékelők és elemzők legyenek, akik hosszú távon is el tudnak számolni a döntésük következményével és annak súlyával.

Azt gondolom, e tekintetben ez a javaslat előremutató a bérezés és a javadalmazás szempontjából és a hivatal önállóságának a megerősítése szempontjából; példamutató is lehet. Vannak olyan hivatalok, konkrétan az Országos Atomenergia Hivatalra gondolok, amely hasonló súllyal, hasonló szereppel bír, és ott is jelentkezik ez a fajta tudás, elszívó hatás, aminek a kompenzálására megfelelő szabályozást kell létrehozni, hasonlóan az itt benyújtott törvénytervezethez igazodva.

Hozzá kell tennem, hogy amikor azokat a szorzókat a hivatal elnöke és elnökhelyettese szempontjából elolvassuk, akkor mindenki azt mondja, hogy milyen jelentős bérfejlesztési potenciál van ebben a dologban, de azért nem olvassuk el a jelenleg hatályos szöveg tartalmát, amely szerint a bázis az előző év átlagkeresetének a mértéke. Abban az esetben, abban a nem várt, nem kívánt esetben, ha az átlagkeresetek csökkennek hazánkban, amit reményeim szerint a következő időben, amíg a Fidesz és a KDNP kormányoz, nem fog bekövetkezni, akkor csökkennek a hivatal vezetőinek is a bérei. Azt akarom mondani, hogy egy olyan rendszer áll mögöttünk, amely nemcsak egyoldalú előnyöket biztosít a hivatal vezetése és dolgozói számára, hanem a tevékenységük közvetve elismerést is nyer, vagy negatív elismerést nyer abban az esetben, ha a bérük csökken az átlagkeresetek csökkentése miatt.

Úgy gondolom, ez a megoldás a hasonló szervezetek számára példaértékű lehet, és ezért úgy látom, hogy a benyújtott törvényjavaslat mind szakmai, mind pedig a bérek szempontjából, politikai szempontból is vállalható, ezért a Kereszténydemokrata Néppárt az előterjesztést támogatni tudja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, Aradszki András képviselő úr. Most megadom a szót Varga László képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. VARGA LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy vita hangulatából vagy hangvételéből nem mindig lehet következtetni a konkrét előterjesztés tartalmára nézve, és természetesen az is egy általános szabály, hogy a kormánypárti képviselők, mondjuk úgy, egy-egy előterjesztés számukra kedvezőbb, előnyösebb oldalát domborítják ki inkább. A többiről vagy nem beszélnek, vagy más összefüggésben beszélnek. Én pedig ellenzéki képviselőként hadd mondjak el néhány kritikai észrevételt részben az előterjesztéssel, részben abból következő dolgokkal kapcsolatban. Nyilvánvalóan a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal kapcsán az asztalunkon lévő módosítás két nagy területet érint, ha mondhatjuk. Az egyik, mondjuk úgy, alcíme vagy szlogenje az önök értelmezésében, hogy nagyobb szabadságot, függetlenséget és több pénzt kell biztosítani a hivatalnak. Ennek nyilván része az is, hogy a központi költségvetésbe kevesebb pénzt kell befizetnie a bírságokból befolyt és az igazgatási szolgáltatási díjakból befolyt összegekből, illetve ezeknek a felhasználása is sokkal kötetlenebb módon történhet meg.

Adódik a kérdés, hogy mire ez a túl nagy szabadság, és tulajdonképpen mi a többletbevételnek a célja ebben az esetben. Itt elhangzott már  elsősorban ellenzéki képviselőtársaim felszólalásában lehetett tetten érni -, hogy az illetmények megállapításánál és a teljesítményértékelésnél lesz egy nagyobb szabadság. Egyetértek azzal, hogy ez az állampolgároknál, a magyar embereknél irritáló is lehet, lehetőséget adhat irritáló bérek megállapítására is, különös tekintettel  bár ezt nyilván jogszabály rendezi már  a hivatal elnökének és elnökhelyettesének bérére, amely tényleg különösen megdöbbentően nagy. Úgy fogalmaznék, hogy a jogszabály a megdöbbentően nagyról az egészen különösen nagyra emeli. Azt kell hogy mondjam, Magyarország legfontosabb problémái között ezek a kérdések nincsenek, ezt szeretném elmondani. Mintegy 4,5 milliós bére lesz ezek után a hivatal elnökének, és majd’ 3,9 milliós az elnökhelyettesnek. Én értem, és nagyon sokféle indokot felhoztak erre a kiugróan magas illetményre, azonban hasonló lelkesedést szeretnék javasolni a kormánypárti képviselőknek például az állami cégeknél meglévő fizetések emelésére az egyszerű dolgozók tekintetében, különös tekintettel az országrészek közötti egyenlőtlenségek felszámolása tekintetében.

(13.20)

Gondolok itt arra, hogy például Kelet-Magyarországon mennyivel kevesebbet keresnek adott esetben állami cégeknél hasonló munkakörben munkavállalók, mint adott esetben a fővárosban vagy a Nyugat-Dunántúlon. Szerintem érdemesebb ezzel foglalkozni, mint azzal, hogy ennek a hivatalnak az elnöke, elnökhelyettese pontosan mennyit keres. Nyilvánvalóan ezt nehéz támogatni, azért ilyen kiugró illetményeket ellenzékből, talán ezt megérthetik, de azt gondolom, jó érzésű emberek is így gondolkodhatnak, ha hallják ezt a vitát.

A másik, amit önök innovációnak mondanak, és persze, nyilván lehet ebben valami itt a közérdekű igényérvényesítés lehetőségei kapcsán. Ez a második csoport, amiről beszélnék. Értem én. Eddig is lehetett azért a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz fordulni különböző bejelentésekkel, észrevételekkel. Nem igazán alakult ki a frakciómban ennyire hurráoptimista jó vélemény, mint amit itt néhányan elmondtak, de azt szeretném mondani, hogy két esetben fordultak szakértőink, képviselőink a hivatalhoz, két konkrét esetet tudnék mondani. Az egyik esetben nagyon rövid úton megállapította nagyon gyorsan a hivatal, hogy az állami tulajdonú földgáz egyetemes szolgáltató nem sértett jogszabályt a téli rezsicsökkentés érvényesítésének késleltetésével, ami nyilvánvalóan nem szolgálta az állampolgárok érdekét. Ezt nagyon gyorsan sikerült eldönteni valóban.

Egy másik ügyben azonban nagyon hosszú ideje nem sikerült döntést hozni. Itt az ország több területét, de különösen Békés megyét érintette az havi diktálás tekintetében, hogy a földgázfogyasztónak a gázóra állását havonta kell bediktálni, és ezt jelentették be az egyetemes szolgáltatónak  itt a Főgáznak -, és olyan havi részszámlát kaptak ezután, amely szakértők szerint is egyértelműen nem a tényleges, valós fogyasztásuknak felelt meg. Na, most az ennek kapcsán tett bejelentésünkről elmondható, hogy egy nagyon gyors hatásköri vita  vagyis nem is annyira gyors, de hatásköri vita  zajlott le, mert a hivatal ezt áttette a Fogyasztóvédelmi Hatóságnak, aztán a hatóság vissza a hivatalnak  ez 2017 szeptemberében történt -, és azóta sem kaptunk megfelelő választ a konkrét, nagyon sok fogyasztót érintő kérdésre, amelynek keretében nyilván ezek a fogyasztók  álláspontunk szerint  többet fizetnek, mint amennyit kéne nekik ebben a havi diktálási rendszerben. Ez egy méltánytalan, inkorrekt eljárás.

Azon reményeimnek hangot adok azért, hogy remélhetőleg a közérdekű igényérvényesítésnek a lehetőségével nagyobb hatékonyságra kapcsol a hivatal, és az ilyen esetekben sokkal gyorsabban fog reagálni  és mindenképpen a fogyasztók érdekében. Egyelőre ebben a tekintetben a két konkrét bejelentés kapcsán mi azért nem vagyunk teljesen elégedettek, és a fogyasztók sem lehetnek azok, ami azért még nagyobb probléma annál, hogy most a mi frakciónk vagy a mi képviselőink mit gondolnak konkrétan.

Egy harmadik ügyet is szeretnék itt végül az asztalra tenni, ha már közérdekű igényérvényesítés lehetősége itt van az asztalon. Én Miskolcon élek, Miskolcon születettem, és mindig is az ottani érdekeket szem előtt tartva politizáltam, és képviseltem a város lakóit hol egyéniben, hol listán, de ez így lesz ezután is, amíg én politikával fogok foglalkozni. Miskolcon az elmúlt 15 évben nagyon komoly innováció történt a geotermikus hő felhasználása tekintetében. Ezt a távhőfogyasztásban sikerült hasznosítani.

Egyébként 2010 előtt elindult folyamatról van szó, olyan folyamatról, amit akkor azzal a szándékkal indított el vállalkozó partnereivel az akkori városvezetés, hogy ez jelentősen csökkenti majd az érintett miskolciak távhőszámláit, meg hát természetesen a közintézmények költségeit és sok minden mást. Aztán 2010 után egy másfajta ármegállapítási rendszer jött be a köztudatba és a rendszerbe. Ennek keretében az az állítása a szakértőknek  én is többször interpelláltam a kérdésben -, hogy a miskolciak nem kapják meg azt a kedvezményt a távhőben, távhőárban a geotermia révén, amit megkaphatnának. Hiszen ez a földhő a helyi innováció, a helyi szándék tekintetében ott áll rendelkezésre, az ottani lakosoknak jelentene egy jelentős könnyebbséget. Megoszlanak a vélemények, valahol 20-40 százalék között mondják egyes szakértők, hogy ennyivel lehetne csökkenteni a távhő árát Miskolcon, és akár a városkörnyéket is ideértem; bizonyos technológiával lehetne ezen is segíteni. Tehát ilyen mértékű árcsökkenésre volna lehetőség. Állandóan, hogy úgy mondjam, lepattantam az észrevételeimmel ebben a kérdésben, és a miskolciak évek óta nem kapják meg azt, amit megkaphatnának. Vagyis sokkal többet fizetnek álláspontom szerint a távhőért, mint amennyibe ez nekik valójában kerülne. Szükséges ehhez jogszabályokat is módosítani, tehát én ezt értem, meg nem gondolom, hogy kizárólag a hivatal ezt a kérdést meg tudja oldani, de ha már közérdekű igényérvényesítésről tudunk beszélni, akkor azt mondom, hogy a miskolciak érdekében ebben a dologban rendet kell tenni.

Ráadásul ez a fajta rugalmatlanság az ármegállapításban, például a távhőszolgáltatás területén nem szolgálja a helyi innovációt. Nem szolgálja azt, hogy adott esetben a gázfelhasználást csökkentve vagy egyéb környezetszennyezőnek is mondható megoldásokat csökkentve, mondjuk, innovatív módon a földhőt használják más területén is az országnak.

A kételyeimet tehát elmondtam. Azzal együtt, hogy vannak előremutató pontjai a javaslatnak, én azért azt gondolom, hogy irritálhatja is a lakosságot nagyon sok pontja. Ennek, én azt gondolom, hogy a változtatására, a megváltoztatására van szükség még itt a következőkben. Köszönöm, elnök úr.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Varga László képviselő úr. Most megadom a szót Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak, az LMP képviselőcsoportja vezérszónokának.

SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az LMP a törvénymódosítással kapcsolatosan igen kritikus, és azt is ki kell mondanom, hogy mi bizalmatlanok vagyunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal kapcsolatban. Ugyanis az LMP már a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal létrehozását sem pártolta, nem értettetünk egyet azzal, hogy a kormány össze nem tartozó szakterületek felügyeletét egy nagy szervezetre bízza, egy nagy szervezetben hozza össze, illetve szakmai elvárások nélkül, kizárólag a politikai lojalitás alapján kiválasztott, leválthatatlan vezetőre. Mi azt gondoljuk, hogy az idő a mi félelmeinket igazolta, hiszen a példátlan hatalmú hivatal nem tudta megakadályozni, hogy az energia- és a közszolgáltatási szektor egyre nagyobb hányada kormányközeli oligarchák monopóliumává váljon, és az egymást követő piaci anomáliáknak sem tudta az elejét venni.

A legsúlyosabb piaci zavar természetesen a térfoglalás. Ma már Mészáros Lőrinc, illetve a kormányzati segítséggel nagyra növesztett MET is a legnagyobb piaci szereplőnek számít, és az a hivatal, amelynek a feladata a törvények szerint elsődlegesen a fogyasztók mind magasabb színvonalú kiszolgálásának biztosítása lenne, egyre inkább a fideszes gazdasági holdudvar érdekeinek a kiszolgálásával foglalkozik. Ebbe az irányba mutat sajnos a mostani törvénymódosítás is.

A hivatalra vonatkozó jogszabály átírásának van egy fogyasztóvédelmi lába, legalábbis papíron, hiszen a gyakorlatban rendre azt láttuk, hogy ezeket a jogosítványokat inkább a pártbarátok és üzletfelek helyzetbe hozására, a valódi üzleti szereplők kiszorítására használják fel. Új lehetőségként megjelenik a szabályozásban a közérdekű igény érvényesítése, fogyasztói ügyek és problémák, illetve szolgáltatók okozta sérelmek kezelésére. Ennek nyomán a hivatal saját jogon, peres úton tud majd érvényt szerezni a fogyasztói érdekeknek, ám tudjuk jól, hogy ez egy kétélű fegyver, mert ez az új eszköz a piaci szereplők ellehetetlenítésére is alkalmas lehet. Tehát ezzel óvatosan kell bánni.

Súlyos kifogásaink vannak, hasonlóan az ellenzéki társainkhoz, a hivatal munkatársainak bérezésére vonatkozó szabályok átírásával kapcsolatban. A kiemelt önállóságú Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal dolgozói kikerülnének a köztisztviselőkre vonatkozó szabályozás alól, ami a képesítési követelmények fellazításán túl a jövedelmüket is érinteni fogja.

(13.30)

Felső plafon nélkül kereshetnek gyakorlatilag bármennyit, mindenképpen a jelenlegi jövedelmük többszöröséhez juthatnak hozzá anélkül, hogy ezért a kiugró bérért valamilyen jól körülírt szakmai teljesítményt kellene nyújtaniuk. A kormányzati érvelés szerint a versenyszféra, azon belül is a hivatal által felügyelt szakterületek magasabb bérei miatti agyelszívó hatást kellene ilyen módon kompenzálni.

Az LMP nem tud azonosulni ezzel a megközelítéssel. Ha a kormány attól fél, hogy a hivatal tisztviselői átülnek az energiaipar vezető pozícióiba, akkor hozza meg végre azokat a rég várt összeférhetetlenségi és forgóajtószabályokat, amelyek az ilyesfajta káros szakembervándorlást lehetetlenné teszik. A közelmúltban készült egy európai felmérés az energiaiparban tapasztalható forgóajtó-jelenségről, amely Magyarországot éppen az indokolt korlátozási hiánya miatt a legrosszabb példák között említette. Magyarországon ugyanis előfordulhat, hogy valaki az egyik hónapban még a parlamentben hozza a törvényeket, a következő hónapban az állami hatóság nevében bírságol, rá egy hónapra pedig az egyik szabályozott cég vezetői székében ül. Ha tehát hozzányúlnak a szabályozáshoz, nem a bérplafont és a szakmai követelményeket kell eltörölni, hanem elő kell írni olyan időintervallumokat és egyéb korlátokat, amelyek megakadályozzák a hasonló összeférhetetlen helyzetek kialakulását.

Tartunk tőle, hogy az Orbán-kormány az eddigieknél is hangsúlyosabban fideszes káderparkolóként kívánja használni a hivatalt. Minderre feltehetően onnan lesz pénz, hogy a felügyeletidíj-befizetésekből a jövőben 40 százalék helyett csak 30 százalék menne be a központi költségvetésbe, és a beszedett bírságokat is magukra költhetnék, mintegy 200 millió forintnyi közpénzt költve az indokolt költségvetési kiadások helyett pártkáderek javadalmazására. Ezt az LMP nem kívánja támogatni.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Schmuck Erzsébet képviselő asszony. Most megadom a szót Tordai Bence képviselő úrnak, a Párbeszéd képviselőcsoportja vezérszónokának.

TORDAI BENCE, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Egészen sajátos azt olvasni egy törvényjavaslatban, hogy a Fidesz valamely hivatalnak, valamely intézménynek a függetlenségét erősítené. Maguk is összezavarodnak; tegnap egy államtitkár nem tudta megkülönböztetni, hogy ő most éppen itt az országgyűlési többség vagy a kormány képviseletében vane jelen. Igazából tökéletesen mindegy, hogy a kormány alá vagy az országgyűlési fideszes kétharmad alá rendelnek egy hivatalt, annak a függetlenségéről beszélni teljes nonszensz. Ezt a függetlenséget, úgynevezett függetlenséget, úgy látszik, azzal tervezik erősíteni, hogy egy új MNB-t hoznak létre: megint valamelyik havernak odaadnak egy intézményt, amelyet feltőkésítenek jó sok közpénzzel, majd szabad kezet adnak ahhoz, hogy ezt mindenféle mecenatúrára vagy egyéb, az eredeti célt nem szolgáló funkcióra vagy célra költse el. Úgyhogy innentől kezdve ez az egész szabályozás, illetve ennek az iránya nem igazán komolyan vehető, annál is kevésbé, merthogy az elmúlt években az Energetikai Hivatal nem látta el jól a funkcióját, és akkor még nagyon finoman fogalmaztam.

A Fidesz azzal nyerte meg gyakorlatilag a 2014-es választást, hogy egy rezsicsökkentést lengetett be az embereknek, amely rezsicsökkentésről kiderült, hogy az egy rezsinövelés: 2013 és 2017 között 70 ezer forinttal fizettek többet átlagosan a magyar családok, mint ami indokolt lett volna a piaci árak alapján. Hol volt akkor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, illetve annak jogelődjei? Hol voltak a fideszes intézmények akkor, amikor valóban a fogyasztók, a magyar családok érdekeit kellett volna megvédeni? Hol voltak akkor, amikor 70 ezer forintot húztak ki a magyar emberek zsebéből extraprofitként, hogy aztán ebből a ’18-as választás előtt megalázó 12 ezer forintot visszacsorgassanak?

A kampányban is kifejtettük, hogy az MSZP-Párbeszéd-szövetség egy azonnali rezsicsökkentést teljesen reálisnak lát, pénzügyileg indokolt lenne a piaci árakat, az aktuális gáz- és egyéb energiaárakat figyelembe véve az átlagfogyasztásig egy 30 százalékos, de egyébként többsávos rezsicsökkentés indokolt és szükséges is volna, hiszen látjuk, hogy európai összehasonlításban a magyar családok költik a legtöbbet a rezsire, vagy legalábbis azok között vagyunk, akiknek a rezsikiadások a legnagyobb arányban viszik el a jövedelmét.

Úgyhogy lenne itt feladat bőven, az a probléma, hogy az MEKH vezetőinek a fizetésemelésével ezeket a problémákat nem lehet megoldani, a magyar emberek gondjaira ez a módosító javaslat nem ad választ, úgyhogy innentől kezdve a Párbeszéd ezt nem tudja támogatni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, Tordai Bence képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kétperces felszólalásra jelentkezőt nem látok. További képviselői felszólalásra sincsen jelentkező. Tisztelt Országgyűlés! Mivel további felszólalásra senki nem jelentkezett, az általános vitát lezárom. Megkérdezem az előterjesztőt, kíváne válaszolni a vitában elhangzottakra. (Dr. Kaderják Péter jelzésére:) Jelzi Kaderják Péter államtitkár úr, hogy igen. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. KADERJÁK PÉTER innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Köszönöm szépen először is a kormánypárti vezérszónokoknak a támogatását az előterjesztett törvénymódosítási javaslathoz. Ezek a felszólalások összhangban voltak azzal a meggyőződésemmel, meggyőződésünkkel, az előterjesztő Innovációs és Technológiai Minisztérium véleményével, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal alapvető funkciót, szerepet játszik a magyar energia- és közműfogyasztó polgárok védelmében, önálló piacszabályozó funkcióját felelősen gazdálkodva látja el, és kulcsfontosságú intézménye a magyar energiapiacok szabályozásának, ilyen értelemben több száz milliárd forintos bevételű szektorok felügyeletét végzi el a magyar fogyasztók védelmének az érdekében. Szeretnék természetesen néhány olyan felvetésre válaszolni, reagálni, amelyek az előterjesztéssel kapcsolatban mint kérdés megfogalmazódtak. Az első ilyen pont, amelyet Kepli képviselő úr is felvetett a Jobbik részéről, hogy azzal a bizonyos közérdekű igényérvényesítési lehetőséggel, amelyet most a MEKH megkapna, nem szabad visszaélni, csak azzal megfelelően élni lehet. Ezzel a megfogalmazással én természetesen teljes mértékben egyetértek. Látni kell azt, hogy jelenleg a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal egyedi fogyasztóvédelmi ügyekkel már nem foglalkozik, ezek a kérdések a fogyasztóvédelmi felügyelethez tartoznak, de rengeteg ilyen típusú panasszal találkozik, találkozott régen is, és ilyen esetben a lehetősége a hivatalnak a hatékony intézkedésre nagyon korlátozott volt. Egyedi bírságokkal tudott előremenni, de igazából ellepték az ügyek a hivatalnak a működését.

Az a lehetőség, amelyet most megkap a hivatal, azt gondolom, egy olyan lehetőség, amivel élni tud, hogyha képes rá és hogyha akar. Természetesen az is előfordulhat, hogy nem tud ezzel hatékonyan élni, de természetesen azért tartozik az energiahivatal az Országgyűlés felügyelete alá  hiszen beszámolási kötelezettsége van az Országgyűlés számára -, és azért fogja figyelni a minisztérium is az energiahivatal működését, hogy meggyőződjünk arról, hogy ezzel a komoly új lehetőséggel a hivatal valóban élni foge elsősorban a magyar energia- és közműfogyasztók javára.

A másik kérdés, ami fölmerült, és amiről már sok vita folyt, az az illetmény kérdése és az a kérdés, hogy vajon vane plafonja ennek a juttatásnak, vane valamiféle korlát azon, hogy a hivatalnak a vezető tisztségviselői és alkalmazottai mennyit kereshetnek. Itt a vitában már elhangzott, hogy természetesen van ilyen korlát, magas ez a korlát, a javaslat szerint valóban a havi átlagos bruttó keresetnek a 15-, illetve 13-szorosa; ezek nagyon magas számok, de természetesen ezek effektív korlátot jelentenek. És hozzátenném, hogy valóban úgy van, hogy ezek a juttatások arányban állnak a piaci bérekkel, igazából ebben a szektorban, azt mondhatom, alatta vannak jóval azon nagy nemzetközi vállalatok vezetői juttatásainak, akikkel egyébként nap mint nap egyenlő félként kell nagyon kemény vitákban a hivatalvezetőinknek részt venniük, elsősorban a magyar fogyasztók védelme érdekében. Úgyhogy ez egy olyan kérdés, amely most terítékre került, és azokat a szempontokat, amelyek itt elhangzottak, a kormánynak mérlegelnie kell, én úgy gondolom.

(13.40)

Varga képviselő úr említette a miskolci távhőkérdést. Természetesen ez a téma egy olyan kérdés, amely nem tartozik szűken a mostani előterjesztés témakörébe. Magam is miskolci vagyok, szívesen állok a képviselő úr rendelkezésére, hogy ebben a témában tovább folytassuk a beszélgetést.

Talán egy olyan pont van, amire még mindenképpen reagálni szeretnék, ezt az LMP képviselője részéről hallottuk, ez a bizonyos forgóajtó-szabályozás, amely azt veti föl, hogy igazából nem is a fizetéseket, nem is az illetményt kellene emelni a függetlenség erősítése végett, hanem a hivatal vezetőinek, alkalmazottainak az összeférhetetlenségi szabályait, illetve azt a lehetőséget korlátozni, hogy az iparágból való be- és kiáramlás a hivatalba szabályozottabb legyen. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályozás szerint a Magyar Energetikai- és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke, elnökhelyettesei, amennyiben a mandátumuk lejár, egy évig nem helyezkedhetnek el a hivatal felügyelete alatt működő engedélyes cégeknél. Ez teljes mértékben összhangban van a nemzetközi gyakorlattal.

Úgyhogy én azt gondolom, hogy ezek a típusú összeférhetetlenségi szabályok ma már részét képezik az Energetikai- és Közmű-szabályozási Hivatal státuszszabályozásának.

Ezzel szeretném megköszönni a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   55-96   97-112   113-128      Ülésnap adatai