Felszólalás adatai

Hozzá kell tennem természetesen, hogy az a korlátozó elv, amelyet képviselőtársaim felvetettek, alapvetően méltányolható és támogatandó. Azt gondolom, a tavalyi példa, tehát a 2011. adóévet érintő pályázatok kezelésének a kérdése, tehát a 2012-es pályázatokra való felkészülés kapcsán elmondható, hogy maguk az érintett szövetségek egy ilyen korlátozó intézkedés bevezetésén dolgoznak. Több szövetség vezetőjével is tárgyaltam, hiszen a költségvetés egyensúlyának szempontjából fontos kérdés az, hogy mi lesz az a keret, amelyet ezek a pályázatok kimeríthetnek. Minden szövetségi vezető érzi ennek a súlyát, tehát a civil szféra - azt gondolom, rendkívül helyesen és méltánylandó módon - ilyen önkorlátozó intézkedéseket foganatosít. Például a működési támogatások terén, ha a labdarúgó-szövetségről beszélhetek, bár holnap lesz elnökségi ülés, ahol erről majd a döntés megszületik, de az előterjesztésben kifejezetten az szerepel, hogy az akadémiai rendszerekre és az egyéb utánpótlás-műhelyekre is limitált támogatási szintet fognak meghatározni, ami a reálisan felmerülő költségek megtérítésére természetesen elegendő, de nem lép túl azon a létszámkereten, amely ebből a forrásból utánpótlási szinten működtethető.

Nyilván a létesítményfejlesztések beruházási támogatásait nehéz kontrollálni, hiszen Varga képviselőtársam is tudja, hogy ha Diósgyőrben az a kérdés, hogy kell-e stadiont felújítani, akkor stadiont kell felújítani, és nem mondhatjuk azt, hogy csak 300 millió forintot vegyenek igénybe első lépésben, amikor másfél milliárd forint szükséges ahhoz, hogy valóban egy nemzetközi szereplésnek is helyt adó létesítmény jöjjön létre. Tehát ilyen értelemben lehetnek torzító hatások, de - ahogyan ezt ön is tudja, képviselő úr - ez egy évben fog felmerülni, mert a következő évben ez a hasonló igény Diósgyőrben már nem merül fel. Úgyhogy én nem vinném ennyire a politika irányába a dolgot, már csak azért sem, mert éppen Diósgyőr lesz az első az NB I-es csapatok közül, amely nagyon komoly létesítményfejlesztési beruházás végére tudott járni, amihez itt is külön gratulálok a csapatnak és a város vezetésének is. Nagyon remélem, hogy a későbbiekben a többiek ezt követni fogják.

Tehát én nem mennék el ennyire a politika irányába, már csak azért sem, mert a támogatásigazolások kiadását érintő döntéseket civil szervezetek hozzák. Tehát az öt érintett sportági szakszövetség vezetése hozza meg azokat a döntéseket, ami nyilván az adott szakmapolitikai program és a beruházás, fejlesztés elképzeléseinek a találkozása mentén jöhet létre. Ebbe a politikának beleszólása nincs. Hiszen ha a szövetség azt mondja valamire, hogy nem hajlandó támogatni, akkor Czene Attila államtitkár úr, jómagam és a kormány bármely tagja megfeszülhet, arra támogatási adókedvezményt nem fog tudni igénybe venni a pályázó. Tehát azt gondolom, nagyon helyesen született meg a törvény olyan módon - és köszönöm képviselőtársaimnak is, akik ebben támogattak -, hogy a civil szervezetekhez tegyük ezt a fajta szakmai kontrollt.

Az, hogy az úszás bekerülhet-e - ez is felmerült, Pál Béla képviselő úr is említette -, azt gondolom, ez valóban egy későbbi forduló napirendje lehet. Egy dolog kétségtelen: a vízilabda azzal, hogy bent van az öt kiemelt csapatsportág között, a létesítményproblémákat, amelyek az úszás terén felmerülnek, tudja kezelni, hiszen nincs egyetlen olyan uszoda sem, amelyet csak vízilabdázás céljára vehetnének igénybe, tehát az úszók és a vízilabdázók közösen is tudják használni ezeket a létesítményeket. Kifejezetten emiatt és a nem versenyszerű sportolás, tehát a szabadidősport-tevékenység működési feltételeit javítandó tettük bele a törvénybe, hogy mindazon pályázók, akik létesítményfejlesztésre társaságiadó-kedvezményt vesznek igénybe, a teljes üzemidő 25 százalékát kötelesek a szabadidősport-tevékenység részére fenntartani. Tehát ezt kifejezetten azért céloztuk, hogy ne lehessen csak a versenysport céljára vagy csak a versenysport célját szolgáló utánpótlás-nevelésre használni, hanem hagyjunk helyet a szabadidősportoknak is. Ilyen értelemben az úszók is szabadon használhatják majd azokat a létesítményeket, amelyekre vízilabdázás céljára vagy a vízilabdasportban érintett egyesületek vagy akár a szövetség pályázati útján nyernek fejlesztési támogatásokat.

Tehát azt gondolom, a törvényjavaslat módosítása - ahogy ezt az expozéban is említettem - valóban technikai jellegű, ezt nyilván az is mutatja, hogy mindösszesen négy módosító indítvány érkezett, amelyből kettőt előterjesztőként támogatni javasoltunk. Két olyan javaslat volt, aminek a támogatását nem javasoltuk az általam imént elmondottak miatt, mert a civil szféra kezébe adtuk a döntést annak idejét. A másik pedig Bóka István képviselőtársam javaslata volt, aki a 300 millió forintos csökkentést 400 millióra korrigálta volna. Tehát 400 millió forintban határozta volna meg azt a beruházási vagy működési támogatási szintet, amelynél már a nemzeti erőforrás miniszter és nemzetgazdasági miniszter hozzájárulása kell.

(21.30)

Előterjesztőként azért támogatjuk a 300 millió forintot, mert úgy gondoljuk, hogy a költségvetés egyensúlya szempontjából ez egy fontosabb limit, olyan kontrolltényező, amely a költekezésnek valamilyen módon gátat tud szabni.

Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Mindenkinek köszönöm az aktív részvételét az általános és a részletes vitában, és reményeim szerint ugyanolyan nagy többséggel fogják támogatni ezt a törvényjavaslatot, mint az alapjogszabályt a parlamentben.

Köszönöm a figyelmet. (Taps.)