Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. TAKÁCS PÉTER belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kormány elkötelezett abban, hogy a magyar lakosság a lehető legjobb egészségügyi szolgáltatásban részesülhessen, ezzel párhuzamosan a szolgáltatók feladataikat a költséghatékonyság elvének figyelembevételével végezzék. Kiemelt kormányzati prioritás az egészségügy feltételrendszerének folyamatos figyelemmel kísérése és a szükséges módosítások, finomhangolások elvégzése, a szabályozások aktualizálása; az előttünk álló törvényjavaslat is ezt a célt szolgálja.

Engedjék meg, hogy a leglényegesebb módosítási javaslatokat, mivel nagyon sok területet érintünk, röviden is ismertessem. Az első ilyen pontunk a humán reprodukció. A törvény kiegészítése meghatározza a fertilitásprezerváció részletes szabályait. A módosítás célja, hogy az egyes megbetegedések, például előzetes onkológiai indikáció esetén az érintettek számára elérhetővé váljon  nemre való tekintet nélkül, tehát férfiakra és nőkre egyaránt  az ivarserjtek saját célra, későbbi reprodukciós eljárás elvégzése érdekében történő fagyasztása, valamint letétele. Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény módosítására is sor kerülne ebben a témában. A reprodukciós eljárásokban részt vevő szakemberek jogviszonyának létesítésére vonatkozó szabályokat rendezi a módosítás oly módon, hogy a munka törvénykönyve alá tartozzanak, így azoknak a korábban magánszolgáltatóknál dolgozó egészségügyi dolgozóknak, szakorvosoknak nem kell a jövedelmüket csökkenteni, ha az Eszjt. szabályai szerint csökkenésre kerülne sor.

Fontos téma a halottvizsgálat újraszabályozása. Jelen javaslat a törvényi szintű keretszabályokat tartalmazza annak érdekében, hogy az intézményen kívüli, természetes halállal elhunyt személyek esetében helyszíni halottvizsgálatot kormányrendeletben meghatározott szabályok alapján, orvosi jelenlét mellőzésével mentőtiszt is elvégezhessen. Hangsúlyozandó, hogy a mentőtiszt erre vonatkozó képzést követően, vagyis nem automatikusan arra kap jogosultságot, hogy a halál bekövetkezésének módját, azaz azt, hogy természetes vagy nem természetes módon következett be, és nem az okát valószínűsítse. Az ehhez szükséges képzések kialakítása a szabályozással kapcsolatban párhuzamosan folyik. A mentőtiszt halottvizsgálati eljárással kapcsolatos feladatait kormányrendeleti szintű szabályozás fogja tartalmazni, a módosítás fő célja az eljárás és adott esetben az orvosra való várakozás idejének rövidítése, a folyamatok egyszerűsítése.

A nem természetes halál esetére a halottvizsgálati szaktanácsadói rendszer kiépítése szükséges, amely főként kormányrendeleti szintű szabályozást igényel. Az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény módosítása is szükséges. Tekintettel arra, hogy a mentőtiszt az eljárása során az EESZT-hez hozzáfér, illetve az elektronikus halottvizsgálati bizonyítvány egyes részeit kitöltheti, ezért szükséges meghatározni, hogy az adatkezelése során az orvossal esik egy megítélés alá.

Az egészségügyről szóló törvény módosításának célja a halottvizsgálattal kapcsolatban, hogy a halottvizsgálati szaktanácsadókat, igazságügyi orvosszakértőket foglalkoztató intézmény, amely nem természetes halál esetén igazságügyi boncolást is végez, e minőségében egészségügyi szolgáltatónak minősüljön, ugyanis a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ nem egészségügyi szolgáltató, így az alkalmazásában álló igazságügyi orvosszakértők az EESZT-hez eddig nem fértek hozzá, ami pedig nélkülözhetetlen lesz később a munkájuk elvégzéséhez.

További módosítás, hogy a mentőtiszt halottvizsgálatra vonatkozó képzéséről szóló igazolását működési nyilvántartásban kell rögzíteni, ami biztosítéka annak, hogy a helyszínen lévő mentőtiszt jogosult a halál eredetét valószínűsíteni.

Az alapellátásra vonatkozóan elmondható, hogy a teljes körű, hosszú távon folyamatosan és biztonságosan működtethető háziorvosi rendszer mindannyiunk számára kiemelt jelentőségű. Az alapellátás átszervezése és fejlesztése szakmai tapasztalatokon alapuló, a földrajzi és helyi sajátosságokat, infrastrukturális, személyi és tárgyi feltételeket szem előtt tartó, színvonalas, ellenőrizhető, lakosságközeli ellátási rendszert eredményez. A 2023. január 1-jén hatályba lépett rendelkezések meghatározták az állami szerepvállalás fő irányait, amelyek a hatékony, egymásra épülő és egymást kiegészítő egészségügyi szolgáltatások összehangolásához és az egyes területek fejlesztéséhez voltak szükségesek.

Az állami szerepvállalás növelése egyben az önkormányzatok tehermentesítésére is irányul. Állami feladattá vagy részfeladattá vált az alapellátási körzetek kialakítása, a háziorvosi, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás, illetve annak szervezése, a védőnői szolgáltatás biztosítása az önkormányzattal együttműködésben, melynek előnye, hogy a védőnők a vármegyei irányító kórház alkalmazottai lesznek, ezzel egységesen az Eszjtv. hatálya alá tartoznak, és ez a változás a bérkülönbségek okozta problémát is megoldja.

A jelenlegi módosítások az alapellátás átszervezésének finomhangolására irányulnak. A lakosság magasabb szintű orvosi ellátása, az egészségtudatos életmódra ösztönzés érdekében az egészségpolitikai szempontokat szem előtt tartva indokolt a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi finanszírozási rendszer átalakítása, ami nemcsak a fenti célokat szolgálja, hanem a jelenlegi gazdaságtalan, kis méretű körzetek és a nagyobb, jól működő, ugyanakkor az orvos számára nagyobb munkaterhet jelentő körzetek között kiegyensúlyozó hatással is bír. A körzetátalakításra, illetve a nyilvántartás szabályaira vonatkozó rendelkezéseket módosítjuk, és a területi védőnők 2023. július 1. napjától kerülnének át a vármegyei irányító kórház alkalmazásába.

(13.30)

Ezzel megvalósul az egységes szakmai irányítás a védőnői mentorhálózaton keresztül. A törvényben szükséges elhatárolni itt a hatósági feladatokat végző védőnőket és az OKFŐ irányítása alá tartozó kollegiális védőnői mentorhálózatot.

A módosítás célja a miniszter számára felhatalmazó rendelkezés az új indikátorrendszer rendeleti szintű kialakítására. Ez a munka jelenleg is zajlik. Minekutána az indikátorrendszer folyamatos felülvizsgálatára tettünk ígéretet, új munkacsoportot hoztunk létre a Belügyminisztériumon belül, és a rugalmas szabályozás érdekében miniszteri rendeleti szintű felhatalmazást tartunk szükségesnek.

Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény módosítása: a háziorvosi ellátás biztonságának garantálása érdekében a rendelkezés lehetőséget biztosít arra, hogy a praxiskezelő a feladatellátási szerződést annak érvénytelenségére hivatkozással a bíróság előtt megtámadhassa abban az esetben, ha az a törvényben előírt kötelező tartalmi elemeket nem, vagy nem a jogszabálynak előírtak szerint tartalmazza.

Tekintettel arra, hogy az alapellátási körzetek kialakításának feladata 2023. január 1-jétől a települési önkormányzatoktól a praxiskezelőhöz került, szükséges arról rendelkezni, hogy ha egy körzetet újonnan kialakít, az arra vonatkozó önkormányzati rendelet a továbbiakban nem alkalmazandó, továbbá a rendelkezés meghatározza a körzetnyilvántartás szabályait is.

Betegbiztonság szempontjából fontos területet azonosítottunk az orvosi esztétika terén. A szakma képviselői jelezték, hogy az orvosi esztétikai kezelések végzésére vonatkozó jogszabályi háttér nem megfelelő a betegbiztonság szempontjából, ezért arra nem jogosult természetes személyek és gazdasági társaságok nagy számban és széles körben végeznek szépészeti beavatkozásokat, amelyek gyakran szövődmények kialakulását, illetve súlyos egészségkárosodást okoznak. Ezen szövődmények kialakulása az állami egészségügyi ellátórendszert terheli többletköltségek formájában. A szabályozás a páciens érdekében szükséges.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy az egészségügyi szolgáltatások körébe tartoznak a plasztikai helyreállító és az esztétikai plasztikai invazív és úgynevezett minimálinvazív beavatkozások is, amikor nagyon kis mértékű szövetkárosodás mellett kerül sor beavatkozásra. A rendelkezés felhatalmazást ad az egészségügyért felelős miniszternek, hogy az orvosi esztétika körébe tartozó eljárásokat és a tevékenység szabályait megállapítsa.

A szakellátó rendszer korszerűsítése tovább zajlik a kórházak integrációja terén. Az egyes irányított intézmények az Országos Kórházi Főigazgatóság, míg a klinikai központok a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítványi fenntartású orvosi egyetemek fenntartásában működnek. A fentiekből adódóan a működésre vonatkozó szabályozási környezet eltérő, tekintettel arra, hogy az első esetben államháztartáson belüli, a második esetben államháztartáson kívüli szabályozási környezet érvényesül.

Ezen eltérő szabályozási környezetből fakadó adottságok, a betegellátás hatékonyságának javítása, az egyetemek oktatási, tudományos, kutatási feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében javasolt, hogy a klinikai központok által irányított városi intézmények integrálódjanak az adott egyetem klinikai központi szervezetébe. Ennek eredményeként a vármegyei irányítás a betegek és a fenntartók érdekeit is szem előtt tartva valósulhatna meg, a pénzügyi és munkaügyi folyamatok átláthatóbban, költséghatékonyabban lennének tervezhetőek. Kiemelt szempont, hogy az így integrálódott kórházak a klinikai központ részeként klinikai szintű egészségügyi ellátást biztosítsanak az adott városokban. A megjelölt állami fenntartású egészségügyi szolgáltatók klinikai központba történő beolvadásához  ami egyúttal a feladatok integrált és hatékony kezelését, a bevételek és források optimális felhasználását eredményezné  szükséges, hogy azok mint költségvetési szervek megszüntetésre kerüljenek, a működési engedélyek, finanszírozási szerződések, valamint az egyéb jogok és kötelezettségek az egyes jogutód intézményekre szálljanak át.

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényt is módosítjuk. A törvény rendelkezéseinek kiegészítése szükséges a vízipipa dohány nélküli használatának elterjedtsége és a használat gyakorisága miatt. Elsősorban a fogyasztókat védjük. A vízipipát mint eszközt főleg a vízipipadohány elszívására használják, illetve dohányzási célú gyógynövényt is tehetnek bele. Ezek dohányzásnak minősülnek, és ez tilos a közforgalmú helyeken. A másik használati mód, amikor nem dohányt, hanem különböző ásványokat, köveket tesznek bele, amit melasszal vonnak be, és különböző ízesítéssel használják. Ez a definíció szerint pedig nem minősül dohányzásnak. A közös a két használatban a vízipipa, így erre az eszközre vonatkozik a szabályozás kiegészítése. Szükséges továbbá meghatározni a vízipipa mint eszköz használatára vonatkozó korlátozás esetén az eljáró rendelkezésre jogosult szerv feladatait is.

A módosítások okát az adja, hogy jelenleg a szükséges rendelkezés hiányában a fiatalkorúak körében aggasztó mértékben megnőtt a közforgalmú intézményekben a vízipipa használata, amely önmagában is bizonyítottan káros hatással bír a keringési, illetve légzőrendszerre, valamint rákos megbetegedésekhez vezet, fertőzéseket is okozhat. A szabályozás kiegészítése szükséges az értékesítési helyekre vonatkozóan úgy, hogy ezeknek a termékeknek a forgalmazása kizárólag a 18. életévüket betöltött fogyasztók részére legyen engedélyezett.

A törvényjavaslat számos eleme foglalkozik az egészségügyi hatóság Nemzeti Népegészségügyi Központ nyilvántartási rendszereinek fejlesztésével, a szükséges módosításokkal, az e-ügyintézés minél szélesebb körben történő bevezetésével. Ezenfelül uniós kötelezettségek miatti változásokat találhatunk jelen javaslatcsomagban a táplálkozás-egészségügy, ivó- és fürdővíz, kémiai biztonság, orvostechnikai eszközök, valamint a gyógyszer-engedélyezés területén.

A gyógyszer-engedélyezés területén külön kiemelném, hogy a változás célja az, hogy az engedélyezés előtti gyógyszeralkalmazás betegcsoport tekintetében történő lehetővé tétele is indokolt a szakma szerint, az egészségügyi válsághelyzet esetétől ezt függetleníteni kell, ugyanis más európai uniós államokban már alkalmazzák az úgynevezett early access programokat, ez szolgálhatja itt is a korai hozzáférés jogi alapját, amely által a betegek mielőbb térítésmentesen hozzájuthatnak a legújabb innovatív terápiásgyógyszer-lehetőségekhez.

Kiemelten fontos terület a hazai gyógyszergyártás támogatása. A hazai gyógyszergyártás, kutatás-fejlesztés folyamatainak elismerése érdekében a javaslat lehetővé teszi, hogy azon gyógyszerek esetében, amelyeknél a forgalomba hozatali engedély jogosultja rendelkezik nem csak csomagolásra, illetve gyártási tétel felszabadítására szóló gyógyszergyártási engedéllyel, és ha a gyógyszer első forgalomba hozatali engedélyét a magyar hatóság, azaz az OGYÉI adta ki, ne kelljen a kérelmezett indikációnak legalább három uniós tagállamban támogatottnak lennie.

Az egészégügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénnyel kapcsolatosan számos technikai módosítást tartalmaz a javaslat, amelyek a mindennapi alkalmazás során a szakmától, illetve egészségügyi szolgáltatóktól jöttek vissza. Fogalompontosítások, valamint az EESZT és az elektronikus nyilvántartási rendszerek fejlődésének a megalapozását szolgálják.

Módosítani tervezzük az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvényt is. Nagy része technikai módosítás, illetve szövegpontosítás, ami egyértelműsíti, hogy az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló törvényben külön pontként említett rezidensek is egészségügyi dolgozónak tekintendők, ezért nem indokolt a törvényben külön kategóriába történő csoportosításuk. Valamint ki kell emelni, hogy az eredeti jogalkotói szándéknak megfelelően kimondásra kerül az is, hogy nem jár végkielégítés  más ágazatokhoz hasonlóan  a nők kedvezményes öregségi nyugdíjazása miatti jogviszony-megszüntetés esetén. Az eltérő jogértelmezési gyakorlat  amit a szolgáltatók alkalmaztak  egyértelműsítése miatt kerül sor erre a módosításra.

(13.40)

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény nem rendelkezik arról, hogy mely időszakok nem számítanak be a fizetési fokozatok közötti várakozá si időbe, ezért ennek szabályozása szükséges, melynek alapján a fizetési fokozatok közötti várakozási időbe nem számítható be a fizetés nélküli szabadság időtartama, kivéve ez alól a hozzátartozó, valamint a 14 éven aluli gyermek gondozása, ápolása céljából, továbbá a 12 éven aluli gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát.

A bentlakásos szociális intézmények és a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ által végzett egészségügyi tevékenység vonatkozásában. Ezeket az intézményeket egészségügyi szolgáltatóvá minősíti a törvényjavaslat, ugyanis a tartós ápolás és a halottvizsgálat feladatai körében ezeknek az intézményeknek hozzá kell férniük az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér, azaz az EESZT adataihoz.

A lőfegyvertartási engedélyhez előírt egészségi alkalmassági vizsgálat során szintén az EESZT-hez való hozzáférést fogjuk szélesíteni. A javaslat célja, hogy a lőfegyvertartási engedélyhez előírt egészségi alkalmassági vizsgálat során a vizsgálatot végző orvos hozzáférhessen a vizsgált személy EESZT-nyilvántartásban rögzített pszichiátriai kórelőzményeihez is.

Meggyőződésem, hogy a benyújtott törvényjavaslat egyes elemei hozzájárulnak az egészségügyi ellátórendszer hatékonyabb működéséhez mind a betegellátás, mind a közegészségügy, mind a hatósági és ellenőrzési funkciók kapcsán, ezért kérem a tisztelt képviselőket, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm szépen.