Készült: 2024.09.23.03:32:10 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

58. ülésnap (2007.03.20.), 206. felszólalás
Felszólaló Dr. Cser-Palkovics András (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:03


Felszólalások:  Előző  206  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most én leszek az, aki a kormányt egy kicsit megvédi, aztán egy picit megdorgálja amiatt, hogy ma nincs itt.

Valljuk be őszintén, hogy nemcsak a kormány nincs ma itt, hanem a politikai pártok hozzáállását a médiaszabályozáshoz, az ORTT munkájához azért mutatja az, hogy körülbelül mennyien vagyunk ma itt a parlamentben. Ezen belül egyébként én sajnálom, hogy a kormányt nem képviseli senki, elsősorban azért, mert mégiscsak zajlik egy médiaegyeztetés a háttérben vagy az ORTT beszámolója mellett az új médiatörvényről, a digitális átállás kérdéseiről, a jogharmonizáció kérdéseiről, és ezért jó lett volna, azt gondolom, ha egyébként ezeken a tárgyalásokon viszonylag szakmai érvek alapján, jó hangulatban, tárgyilagosan zajlik a vita, a beszélgetés, az eszmecsere. Pont ezért jó lett volna, ha a kormány ma itt van, mert ezt a hangulatot talán tovább lehetett volna vinni.

De még egyszer mondom, az is látszik sajnos, hogy nem biztos, hogy a politikai pártok mindegyike kellő figyelmet fordít erre a kérdéskörre. Többet kellene ezzel a kérdéssel foglalkozni, többünknek kellene ma itt ülni és erről a kérdésről beszélgetni.

Ami az ORTT beszámolóját illeti, én is csatlakozom azokhoz, akik ezt az anyagot önmagában megköszönik, hiszen ez mindenképpen egy olyan, nagyon komoly, adatgazdag összeállítás, amit a médiával foglalkozó politikusok, szakemberek tudnak használni és hasznosítani a saját munkájuk során. Ezt még egyszer köszönjük. Évkönyvnek is tekinthető, talán Pető Iván mondta ezt a kifejezést. Azt gondolom, ez is helyénvaló.

Magának a beszámolónak a tartalmi kérdéseivel kapcsolatban én a kritikai észrevételeket két részre bontanám. Az egyik, hogy azokról a kérdésekről valóban nem érdemes kritikai hangon beszélni, ahol nem az ORTT-t terheli a felelősség, mert mondjuk, a médiaszabályozás rossz, nem kellően pontos, vagy mondjuk ki, hogy pontatlan, hiszen ezekben a helyzetekben az ORTT nem tud mit tenni. Itt a politikáé, a jogalkotásé a felelősség. Talán ha lesz egyszer új médiatörvény, vagy a médiajog a jelenlegi állapotokhoz képest egy kicsit továbbmegy, akkor ezeknek a kérdéseknek egy részét tudja rendezni. De egyébként azzal is egyetértek, amit többen említettek, hogy olyan médiatörvényt azért valószínűleg nem lehet alkotni, amely kapcsán ezek a viták ne lennének majd azt követően is lefolytathatók.

Tehát nem ezekről a kérdésekről van szó a beszámolóval kapcsolatban, amikor a kritikát megfogalmazzuk, hanem pont azokról a részterületekről, amelyekről úgy gondoljuk, hogy az ORTT-nek igenis van lehetősége, van jogi eszközrendszer a kezében, amivel tudna lépni vagy tudna élni, szerintünk annál hatékonyabban, keményebben és határozottabban, mint ahogy azt ma jelenleg, a kialakult helyzetben teszi. Például amikor azt mondjuk, hogy a hírek tartalma kapcsán az ORTT káros gyakorlatról beszél, tesz bizonyos megállapításokat, szomorú tényeket állapít meg évről évre, a 49. oldalon Budapest-centrikusságról beszél, az 53. oldalon elemzi a nők-férfiak arányát, az 51. oldalon a botrány-katasztrófa tematikáról beszél, azt gondolom, hogy nagyon helyesen, de itt bizony lennének szankciók is, lehetőségek is az ORTT kezében.

Úgy gondoljuk, hogy bár él velük, de nem kellő eréllyel, és nem kellő fellépéssel, határozottsággal, például a közszolgálati televíziókkal, a közszolgálati médiával kapcsolatban nagyobb, komolyabb, határozottabb lehetőségei vannak annál, mint amivel jelenleg az ORTT bír vagy rendelkezik vagy amiket egyébként tesz. Mi ezt kritizáljuk, nem azt, és nem azokat a kérdéseket, ahol a törvényi szabályozás miatt egyébként nincs lehetősége fellépésre az ORTT-nek.

De mondhatnám, a választásokkal kapcsolatban több észrevétel elhangzott már. A helyi médiumokat is monitorozta az ORTT - nagyon helyesen, azt gondolom -, folyamatosan közzétette azt a honlapján, és elég negatív megállapításokat fogalmazott meg a helyi médiumokkal kapcsolatban. Több esetben kirívóan magas éppen akkori kormánypárti megjelenéseket jelenített meg, Salgótarján esetében ez közel volt a 100 százalékhoz.

De kérdezzük mi: hol maradtak a szankciók? Hiszen vannak fellépési lehetőségei az ORTT-nek, nem igaz, hogy nincs eszköz a kezében - ezekkel kellett volna élni. Lehet, hogy ezek sem lennének, sőt biztos nem lennének elegendőek arra, ezt megengedem, hogy ezeket a problémákat kezeljük, de arra igenis lehetőség lenne, hogy ezekben a kérdésekben azért hatékonyabban és határozottabban lépjen fel az ORTT.

Én itt őszintén szólva meg is álltam volna, de a Hír TV felmerült még egyszer, ezért egy-két szóval szeretnék arra reagálni, már csak azért is, mert azt gondoljuk, hogy az a különvélemény, ami megfogalmazódott ebben a kérdésben az ORTT ülésein, az az, ami a valóságot kifejezi, amikor azt mondja: "Az ORTT-nek sem kellő ideje, sem rálátása, sem kidolgozott módszertana nem volt arra, hogy tudományos alapossággal mondjon véleményt arról, hogy a zavargások, rendbontások idején mi tekinthető a médiatörvényben foglaltak szerinti megfelelő tájékoztatásnak. E körben sem televíziós műsorszolgáltató, sem gyakorló újságíró nem rendelkezett tapasztalattal."

Ezért mondjuk mi azt, hogy politikai döntés született, ezt a joghelyet az ORTT korábban ugyanis soha nem alkalmazta. Nem véletlen ezért, hogy a bíróság első fokon egyébként nem adott igazat az ORTT-nek, a bíróság szerint nem valósult meg a tényállás. Továbbá a Gönczöl-jelentés is sokkal megengedőbb, mint maga az ORTT volt, amikor azt állítja, hogy a bizottság ugyanakkor "nem talált olyan elemeket a közvetítésekben, amelyek alkalmasak lettek volna arra, hogy valamilyen módon a szándéknak megfelelően befolyásolják az események menetét". Ez is azt mutatja, hogy itt egy politikai döntés született. Azt gondoljuk, hogy ez politikai alapon született, és ez nem volt helyes, mert az ORTT-nek nem volt erre kialakult gyakorlata, belekapott valamibe, és ezért születtek azok a szakmailag nem védhető álláspontok, amiket egyébként a bíróság sem hagyott jóvá.

Amit záró gondolatként fontosnak tartanék, az az, hogy folyik a média kapcsán a jogi szabályozással kapcsolatban egy egyeztetés. Természetesen az elmúlt évek talán pesszimizmusra adhatnának okot, de a tárgyalások hangulata viszont azt mutatja, hogy azért van bizonyos remény arra, hogy bizonyos kompromisszumok megköthetőek. Ha pedig ez így lesz, akkor reményeink szerint azon kérdések legalább egy részére választ lehet találni, amely kérdések itt ma, teljesen jogosan, felmerültek, akár ellenzéki, akár pedig kormánypárti oldalról.

Az ORTT-től pedig azt kérnénk, hogy azokkal az eszközökkel éljen sokkal határozottabban, és szerintünk ezáltal hatékonyabban is, amelyeket egyébként a jelenlegi médiatörvény is lehetőségként biztosít a számára.

Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  206  Következő    Ülésnap adatai