Felszólalás adatai

DR. GARAMHEGYI ÁBEL gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Igen, kívánok válaszolni. Részint, mert megígértem, és ehhez szoktam tartani magam, részint pedig azt gondolom, sok érdekes dolgot hallottunk ebben a valahol az általános vita és a szabad asszociáció határán működő okfejtésben, amit itt láttunk.

Én is azt gondolom, hogy az a része, amely az előttünk fekvő törvényjavaslatra vonatkozott, meglehetősen hasznos volt. Valóban olyan szabályozási kényszerben vagyunk, amely egy probléma megoldását tűzte ki célul. A problémát mindenki elismerte, a megoldást valójában nagy általánosságban nem vitatta senki. Azt gondolom, az általános vitától ez is várható el.

Volt egy olyan részletkérdés - az áfa és az illeték kérdése -, amelyet különbözőképpen látunk. Azt gondolom - kár, hogy a képviselő úr magunkra hagyott minket -, áfa- és illetékkérdésben egyértelműen az a motiváció vezette a jogszabályalkotót, hogy itt ez a technikai szétválasztás nem jelenthet terhet a fogyasztó számára. Azt gondolom, aki ezt vitatja, azt minden bizonnyal politikai szándékból teszi. A törvényalkotó jó szándéka ebből a szempontból megkérdőjelezhetetlen.

Az egyéb szakmai észrevételekre nagyon röviden azt tudom mondani Balla képviselő úrnak, hogy a tervezet jelen állásában tökéletesen megfelel az európai uniós normáknak. Az 1. §-ban ön által észrevételezett passzus pontosan a végrehajthatóságot szolgálja. Szeretnénk felkészülni a piacnyitásra, szeretnénk egy olyan piacnyitási helyzetet teremteni, amikor az - júliusban - a megfelelő körülmények között történhet. Az, hogy a júliusig szükséges átmeneti időszakban megőrizzük a működőképességet, feltételezi azt, hogy az ön által említett tétel benne maradjon ebben az 1. §-ban. Ebből a szempontból az elosztó és a közüzemi szolgáltató kereskedő is lehet közös jogi személy, azt gondolom, ez jelen állapotában megfelel az európai uniós normáknak, és nagyon precíz felkészülést biztosít a jelenleg elosztói engedélyes piac számára a teljes liberalizációra való felkészüléshez.

A másik felvetésére annyit tudok mondani, hogy részint az elosztó-rendszerirányító nem a verseny felett őrködő szervezet. A rendszerirányító műszaki rendszer-irányítói feladatot lát el, a verseny felett a Magyar Energia Hivatal őrködik, az a Magyar Energia Hivatal, amelynek számtalan jogosítványa van ezen a területen. Azt gondolom, rendszerirányító és a rendszerirányító-kereskedő tulajdonosi összefonódását e tekintetben meg kell hogy engedjük, lévén például, akkor a Magyarországon földgázbányászattal foglalkozó MOL-t is kizárnánk a gázkereskedelemből.

Tehát azt gondolom, egy jól szabályozott piacon tulajdonosi összefonódásnak semmiféle ellenérve nem lehet. Az EU erre vonatkozó előírást például nem is támaszt sem Magyarországon, sem sehol az Európai Unióban e tekintetben.

Összességében tehát azt gondolom, a törvényjavaslat megközelítésében nem kapott súlyos kritikákat. Van néhány olyan kérdés, amely a részletes vitában, amikor is módosító indítványok érkezhetnek, pontosítható, tisztázásra érdemes, ugyanakkor lássuk, hogy ez a törvényjavaslat, ez a probléma, ez a megoldás e pillanatban alkalmas arra, hogy a jelen helyzetet kezelje.

Ami pedig a továbbiakat illeti, azt gondolom, amikor a kormány, illetve a parlament a kormány után napirendjére tűzi az energiapolitikát - azt az energiapolitikát, amely egy nagyon gyorsan változó energetikai helyzetben az energiapiacon szükséges -, meghatározza Magyarország távlati elképzeléseit, akkor lesz arra hely, idő és mód, hogy ott az ezzel kapcsolatos nézeteinket ütköztessük.

Elnök úr, köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)