Készült: 2024.09.25.21:45:27 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

216. ülésnap (2017.04.24.), 204. felszólalás
Felszólaló Dr. Rétvári Bence (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend utáni felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:00


Felszólalások:  Előző  204  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Gróf Migazzi Kristóf bíboros-püspök Vác építő püspöke volt a szó szoros és a szó átvitt értelmében egyaránt. Korában az architektúra felívelésével párhuzamosan a hit is növekedésnek indult a városban és az egyházmegyében, szilárd alapokra helyeződtek az erkölcsiség alapvető pillérei.

Vácnak, ennek az ezeréves történelmi múlttal rendelkező városnak volt kiemelkedő alakja, és Vác újjáalkotójaként is számontartják a XVIII. században élt, munkálkodott gróf Migazzi Kristóf bíboros-püs­pö­köt, akinek 2014-ben ünnepelte a város a születésének 300. évfordulóját. Atyja, Migazzi Vince Savoyai Jenő adjutánsaként harcolt hazánkban, majd kormánytanácsos lett. Migazzi teológiai tanulmányait a római Collegium Germanicum-Hun­ga­ri­cumban végezte. III. Károly király a Rota Romana Törvényszék számvevőjének nevezte ki, és rábízta a Bécs és Róma közötti ellentétek megoldását. Feladatát olyan jól végezte, hogy 1755-ben Mária Terézia VI. Ferdinándhoz küldte Spanyolországba követnek. Ezt követően Belgium érseki segédpüspöke lett, 1756-ban nevezik ki váci püspökké, majd nem sokkal rá bécsi érsekké, kisvártatva pedig kardinálissá is.

A legtöbbet Vác püspökeként tette, püspöksége alatt 600 ezer forintot ruházott be egyházmegyéjébe. Az építő püspöknek is nevezett Migazzi bíboros munkálkodása idején épültek Vác barokk főterének házai, a bazilika és az ország egyetlen diadalíve, valamint az ő nevét őrzi a püspöki templom, a papnevelő intézet és az árvaház is. Vác történetének egyik legszebb korszaka volt tevékenységének ideje. Kormányzása alatt felvirágzott a város, megteremtette a lakosság jólétét. Templomokat, palotákat emelt, iskolákat alapított, támogatta a művészeteket, zenekart szervezett, és a lakosság számának növelése érdekében földművelőket és szőlőmunkásokat telepített a városba. Atyai gondoskodásának részét képezte a város közigazgatásának fejlesztése, városrendezési tervet készíttetett és szabályrendeletet alkotott.

Migazzi püspök figyelme a lakosság minden életmegnyilvánulására kiterjedt, megtiltotta például a pipázást, büntette a káromkodást, őrködött a jó erkölcs megléte felett, megállapította a termények árát, és nem engedte alattvalóit kiuzsorázni. A püspök szociális érzékenységéről tanúskodik, hogy egy harminc beteg befogadására alkalmas kórházat létesített, továbbá szegényházat alapított a lakosság elesettjei számára, amelyeket alapítványokból és adományokból tartott fenn.

A városnak még mindig német jellege volt, német nyelven folyt a tanítás; egyedül a piaristák voltak azok, akiket a bécsi kormány még erőszakkal sem tudott a német nyelven történő szónoklásra kényszeríteni. A váci gimnázium országos hírnévre tett szert, hat osztályból és két bölcseleti osztályból állt, előbb akadémiának, majd líceumnak nevezték. Hatalmas kultúrtényezővé vált, mert a papnevelő-hittu­do­má­nyi karával kiegészítve fél egyetemnek felelt meg. A polgárság továbbra is megőrizte elődeitől örökölt hagyományait, amely a későbbi polgári erkölcs alapját képezte, büszkeségüket táplálta, önérzetüket erősítette. Éltető elemük a becsületes munka volt.

Migazzi püspök a szegényügyet is szabályozta. Csak az lehetett koldus, aki a város terheit viselve szegényedett el, és a Szentszéktől engedélyt kapott. Minden templom pitvarában perselyükkel ketten ülhettek.

Az egykor híres vásárok nem veszítettek jelentőségükből. A kereskedés szabadságát féltékenyen őrizték, és azt tartották, hogy jó vásár csak ott akad, ahol jó cipót sütöttek és olcsó bort mértek. Márpedig ez a két feltétel megvolt a váci vásáron. Megjegyzem, a váci piacon kapható lángos ma is messze földön híres, párja nincs a környéken, a Fehérek temploma mögötti piacon pedig sajátos hangulatban fogyasztható mindez el.

(15.00)

Káprázatosan szép napokat élt a város Migazzi püspöksége alatt, de súlyos megpróbáltatásokkal is szembe kellett nézni; tűz és víz pusztította a települést és döntötte szegénységbe a lakosság egy részét. De mindezeknél súlyosabb veszteség érte a váciakat, amikor Migazzi lemondott a püspökségről. Az ő ál­dásos építő munkáját követően az erőszak és a rombolás lett az úr.

Ma azonban ismét fellendülőben van Vác: korszerű motorvonattal fél óra alatt elérhető a fővárosból, meseszép Duna-parti korzója, hangulatos kis utcái magukkal ragadják az idelátogatókat. Kivételes hangversenyei és páratlan múzeumai, egyedülálló kiállításai miatt méltán nevezik az iskolák és a kultúra városának.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)




Felszólalások:  Előző  204  Következő    Ülésnap adatai