Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. TIBA ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm a lehetőséget. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vitanap kérdése egy rendkívül fontos ügy, azonban felületes megközelítés esetén féligazságokat vagy egyenesen félrevezető következtetéseket állapíthatunk meg. Azt a jelenséget, hogy a nyugat-európai és az egykori keleti blokk országaiban eltérő bérviszonyok vannak, azt hiszem, hogy egyikünk sem vitatja. Azt sem vitatjuk, hogy ez nem most alakult ki, hanem évtizedek óta fennálló problémáról beszélünk. (Gyöngyösi Márton közbeszól.) Ettől függetlenül évtizedek óta fennálló problémáról beszélünk.

Ennek tükrében azt sem érdemes állítani, hogy ezt a problémát rövid idő alatt, akár néhány hónap vagy év során meg lehetne oldani. Hosszú ideje komoly különbségek vannak, és ezek az eltérések nagy valószínűséggel még jó ideig fenn is fognak állni. (Gyöngyösi Márton: Ez új gazdaságpolitika.) Természetesen ez a helyzetértékelés nem szabad, hogy beletörődéssé, lemondássá alakuljon. Ezért azt a kérdést kell feltennünk, hogy a foglalkoztatottság, a bérek vagy éppen adózás kérdésköre esetében milyen folyamatokat azonosíthatunk, milyen irányba halad Magyarország.

Felszólalásomban a magyar családok helyzetét jelentősen befolyásoló tényezők közül az adórendszer változásaira fogok koncentrálni. Az elmúlt években az adórendszerben számos intézkedés került bevezetésre a családok és a vállalkozások támogatása érdekében. A kormány 2010-ben a korábbi szja-rendszer megváltoztatása és 16 százalékos egykulcsos adó bevezetése mellett döntött. Majd tovább csökkentve a munkára rakódó terheket 2016-ban 15 százalékra csökkent az szja-kulcs. Ennek eredményeként a munkabérre Magyarországon uniós összehasonlításban is rendkívül alacsony szja-kulcs vonatkozik. Ezzel szemben az utóbbi évek során az Európai Unió számos országában megemelték a személyi jövedelemadó mértékét: ilyen lépésekre került sor Portugáliában, Spanyolországban, Írországban, Lettországban és Görögországban. A magyar kormány azonban másik utat választott, és folyamatosan csökkenti a béreket terhelő adókat.

Az adórendszer átalakításának eredményeként a többletjövedelmeket terhelő munkáltatói és munkavállalói elvonások aránya minden jövedelemkategóriában 50 százalék alá csökkent. Ennek tükrében kijelenthetjük, hogy a jelenlegi magyar adórendszer nem bünteti a többletmunkát, a béremeléseket, és a jövedelmek eltitkolására sem ösztönöz. A 2010 előtti időszakban, a balliberális kormányok idején, 2009-ben már az átlagbérnél több mint 53 százalékos volt az átlagos adóék, sőt a meredeken emelkedő progresszív adókulcsok a többletmunkát, a második állásokban szerzett jövedelmeket még súlyosabban büntették. Így Magyarországon volt a legmagasabb ‑ 71,5 százalék ‑ a többletmunkát terhelő adó az átlagbérnél az OECD-országok közül, ez 2002 és 2010 között számos más évre is igaz. Azaz Magyarország a szocialista kormányok miatt hátrányba került a külföldi tőke és munkahelyek vonzásáért folytatott régiós versenyben.

A kormány eddigi intézkedései már bizonyították eredményességüket. A megvalósított adócsökkentések és a gazdaság fehérítése érdekében hozott intézkedések eredményeként érdemben csökkent a szürkegazdaság, és mára elmondhatjuk, hogy Magyarországon több embernek van munkája, mint 23 éve bármikor.

A magyar családok helyzetén sokat segítettek a 2010 után bevezetett családi kedvezmények is. Ne felejtsük el, hogy 2006-ban a szocialista kormányzat eltörölte az egy- és kétgyermekes családok kedvezményét, emellett csökkentette, valamint jövedelemkorláthoz kötötte a három- vagy többgyermekes családok adókedvezményét. Így 2010-ig csak a három- vagy többgyermekesek egy része részesült családi adókedvezményben. A kormányváltást követően számukra jelentősen emelkedett a kedvezmény összege, illetve az egy- és kétgyermekes családok is jogosulttá váltak az szja-kedvezményre. Nem feledkezhetünk meg a családi járulékkedvezmény 2014-es bevezetéséről sem, amely további támogatást nyújt a gyermekes családoknak.

Míg 2010-ben 12,5 milliárd forint, addig 2015-ben 240 milliárd forint összegben tudtak igénybe venni kedvezményt a gyermekes családok. A háromgyermekes családokat az szja-kedvezmény 70,5 milliárd forinttal, a családi járulékkedvezmény további 37 milliárd forinttal támogatja, így összesen 107,5 milliárd forint maradt a három- vagy többgyermekeseknél 2015-ben. Ez egyúttal azt jelenti, hogy 2015-ben az adóbevallást benyújtók negyede, mintegy 1 millió 150 ezer fő érvényesíthetett családi adókedvezményt, 130 ezerrel többen, mint 2011-ben.

2016-tól kezdődően 2019-ig a kétgyermekesek családi kedvezményét a kormány fokozatosan a 2015. évi duplájára emeli, évente közel 15 milliárd forinttal javítva az érintett 360 ezer adózó jövedelmi helyzetét.

2015-től bevezetésre került az első házasok kedvezménye. A 2015. évi éves szja-bevallásban 21 500 magánszemély vette igénybe a kedvezményt félmilliárd forint összegben. A 2016 decemberéről szóló havi járulékbevallásban az első házasok kedvezményét 23 700 fő érvényesítette, így várhatóan több mint 40 ezren fogják igénybe venni a kedvezményt az éves bevallásukban.

(18.00)

2017-től pedig a családi kedvezmény és az első há­zasok kedvezménye egymástól függetlenül érvényesíthető, így éves szinten a családi kedvezmény mellett az első házasok kedvezménye további 60 ezer fo­rinttal csökkenti a párok adófizetési kötelezettségét.

Az évenkénti rendszeres minimálbér- és garantált bérminimum-emelések, a közszféra béremelései, a versenyszférában ‑ ahol a kormánynak nincs közvetlen ráhatása a bérek alakulására ‑ megvalósított béremelések, az adócsökkentés, valamint az alacsony infláció következtében a nemzetgazdaság egészében 2010 és 2016 között a családi kedvezmény figyelembevételével 23,8 százalékkal növekedtek a reálkeresetek.

Magyarország, a magyar gazdaság 2010 óta jobban teljesít, erősödik, amiért elismerés és köszönet illeti a magyar munkavállalókat és munkaadókat. A kormány és a Fidesz célja, hogy ez a pozitív pálya a jövőben is folytatódjon, és azok a gazdasági problémák, amelyek a magyar családok életében továbbra is jelen vannak, tovább mérséklődjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)