Felszólalás adatai

ELNÖK: A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön döntünk.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Ángyán József, Font Sándor, Herbály Imre, Jakab István képviselők önálló indítványát T/10176. számon, a bizottsági ajánlást T/10176/3. számon ismerhették meg.

A bizottsági ajánlás összesen két ajánláspontot tartalmaz, indítványozom, hogy ezeket egy szakaszban tárgyalja az Országgyűlés. Ha ezzel egyetértenek, kérem, kézfelemeléssel jelezzék! (Szavazás.)

Az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1. és 2. pontjaira. Kérdezem, kíván-e valaki felszólalni 6 perces időkeretben. (Nincs jelzés.) Nincs jelentkező, a részletes vitát lezárom; nincs válaszadó sem a teremben.

A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön döntünk.

Soron következik az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. A törvényjavaslatot T/10525. számon, a bizottsági ajánlásokat T/10525/2. és 3. számokon megismerhették.

Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztő háttéranyagot is nyújtott be, amit T/10525/1. számon ismerhettek meg.

Most az előterjesztői expozé következik (Babák Mihály és Jauernik István dr. Katona Tamással beszélnek.), és ha a képviselőtársak szóhoz engedik jutni, akkor megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak.

DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A pénzügyminiszterek tanácsa három, az általános forgalmi adózás terén kiemelkedő jelentőségű közösségi irányelvet fogadott el. Ezen irányelvek illeszkednek azon lépések sorába, amelyek a gyakorlatba ültették át az adócsalás visszaszorítása, az adóalanyok adminisztratív terheinek csökkentése iránti célkitűzéseket. Ezen túlmenően az irányelvek célja, hogy a forgalmiadó-bevételeket minél inkább a fogyasztás helyéhez allokálják anélkül, hogy ezzel növelnék az adóalanyok adminisztratív terheit. Ezen irányelvek hazai átültetését célozza a beterjesztett jogharmonizációs csomag.

A törvényjavaslat méltán nevezhető csomagnak, hiszen három nagy területet érint a hozzáadottérték-adózásban. Egyrészt nagy horderejű változásokat eredményez a szolgáltatások teljesítési helyére vonatkozó szabályokban, megkülönböztetve az adóalanyok és a végső fogyasztók részére nyújtott szolgáltatásokat. Másrészt az új teljesítési helyre vonatkozó szabályokkal összefüggésben megteremti a határon átnyúló szolgáltatások utáni adózás ellenőrzésének a lehetőségét, kiterjesztve az összesítő nyilatkozatadási kötelezettséget a közösségi termékkereskedelmen túl a szolgáltatásokra is. Harmadrészt teljes mértékben elektronikus útra tereli a másik tagállam területén letelepedett adóalanyok részére történő áfa-visszatérítési eljárást, egyszerűsítve a visszatérítési eljárást az adóalanyok számára, és megteremtve a feltételeket a kérelmek gyorsabb elbírálásához, ezáltal az adó visszatérítésének felgyorsításához.

(19.50)

Tisztelt Országgyűlés! Mint említettem, a szolgáltatások forgalmiadóztatásában a jövő évtől kezdve meghatározó szerepet játszik, hogy a szolgáltatást adóalany vagy nem adóalany veszi igénybe. Az új rendelkezések értelmében ugyanis adóalany igénybe vevő esetén a szolgáltatás után főszabály szerint abban az államban kell a hozzáadottérték-adót megfizetni, ahol a szolgáltatást igénybe vevő gazdasági céllal letelepedett. Ezzel ellentétben a nem adóalanyok részére nyújtott szolgáltatás főszabály szerinti teljesítési helye változatlanul a szolgáltatást nyújtó gazdasági célú letelepedése marad.

Változnak a szabályok a közlekedési eszközök bérbeadásának adóztatása tekintetében is, különbséget téve a rövid és a hosszú távú bérbeadás teljesítési helye között, és egyben lehetőséget adva a külföldről lízingelt gépjárműveknek a belföldön történő forgalmiadóztatására.

Jelentősen egyszerűsödik a bérmunka teljesítési helyének megállapítására vonatkozó szabály is, ezáltal megszűnik az a kötelezettség, hogy a bérmunkát végzőnek dokumentálnia kelljen, hogy a termék elhagyta-e az adott ország területét vagy sem.

Tisztelt Országgyűlés! A teljesítési helyre vonatkozó szabályok változásához igazodnak az adófizetésre kötelezett személyének megállapítására vonatkozó szabályok is. Lényegében a határon átnyúló szolgáltatás esetében a fordított adózás alkalmazása válik uralkodóvá. A teljesítési helyre vonatkozó rendelkezések változásával összefüggésben, a közösségi szabályozást követve a hazai szabályozás előírja az összesítő nyilatkozat benyújtásának kötelezettségét a határon átnyúlóan nyújtott szolgáltatásokra is, komoly lépést téve ezáltal ezen szolgáltatások adóztatásának erőteljesebb ellenőrizhetőségének irányába. A törvényjavaslat az adócsalás elleni küzdelem jegyében nemcsak az összesítő nyilatkozatok tartalmában, hanem benyújtásának gyakoriságában is változást hoz. Változatlan marad ugyanakkor az a szabály, hogy nem kell nyilatkozni arról az időszakról, amelyben nem történt olyan ügylet, amelyet az összesítő nyilatkozatban fel kell tüntetni.

Tisztelt Országgyűlés! Szó esett arról, hogy a módosítás érinti a más tagállamban letelepedett külföldi adóalanyok számára történő áfa-visszatérítési eljárást is, amelyben meghatározó jelentőségű, hogy az eljárás teljes mértékben elektronikus útra terelődik. Ehhez kapcsolódóan megváltozik az adó-visszatérítés iránti kérelmek benyújtásának rendje is. A kérelmeket ugyanis az adóalanyoknak a letelepedésük szerinti tagállamhoz kell elektronikus úton benyújtani, majd ezen tagállam illetékes hatósága továbbítja azokat egy előszűrést követően a visszatérítés tagállama szerint illetékes hatósághoz.

Az új szabályok kiterjesztik a kérelem benyújtásának határidejét, pontosabban szabályozzák a kérelem elbírálásának időtartamára vonatkozó előírásokat, továbbá késedelmes visszatérítés esetére tartalmaznak a kamat fizetésére vonatkozó rendelkezéseket is.

A törvényjavaslat az említett irányelvek átültetésén túl kisebb pontosító jellegű módosításokat tartalmaz a pénzkövetelés engedményezése, az adóalap utólagos csökkentése, a sportolással kapcsolatos szolgáltatásnyújtás adómentessége tekintetében.

Az adminisztratív terhek csökkentése érdekében bővül azon esetek köre, amikor nem kötelező a számlaadás, továbbá egyszerűsítések történnek az adóraktározási eljárásra vonatkozóan is. Ezen túl a fordított adózás alá eső ügyletek körében - egy kivétellel - a törvényjavaslat lehetővé teszi a levonási jog gyakorlását számla hiányában egyéb okiratok birtokában is.

Figyelembe véve a gazdasági válság negatív következményeit további változtatás, hogy a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy az adóalany az ingatlanértékesítés utáni adófizetésre vonatkozó választását a lakóingatlannak nem minősülő ingatlanok tekintetében is gyakorolja.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem szíves együttműködésüket és támogatásukat a kormány által beterjesztett jogharmonizációs törvényjavaslathoz.

Köszönöm a figyelmüket. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Most a költségvetési bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor, 5 perces időkeretben. Molnár László képviselő úré a szó.

MOLNÁR LÁSZLÓ, a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A T/10525. számú törvényjavaslatot a költségvetési, pénzügyi és számvevőszéki bizottság szeptember 22-ei ülésén tárgyalta meg, és többségi szavazással általános vitára alkalmasnak találta. Ahogyan az expozéban is elhangzott, három nagyobb kiterjedésű szabályozást jelent: az általános forgalmi adó, az adózás rendjéről szóló, tehát az eljárási oldal, és én ide sorolom az egyszerűsített vállalkozási adónak azt a szabályozását, amely a Közösségen belüli beszerzésnek minősülő kategóriát szabályozza.

Miután részletesen elhangzott az expozéban, ami tulajdonképpen hasonló módon a költségvetési bizottságban is hangot kapott, itt én ténylegesen az általános forgalmi adó azon területét szeretném kiemelni, ami érintve volt, ez pedig a visszaélések, az adócsalások visszaszorítása, hiszen az uniós csatlakozás után, 2005-2006 időszakában elég jelentősen csökkent az áfabevétel, és a későbbi vizsgálatok bebizonyították, hogy ennek az Unión belüli, de mégis importértékesítési és a tagországi eljárási szabályok nem kellő szabályozása is oka lehetett. Ez a jogharmonizáció, reméljük, ezt teljes egészében ki fogja szűrni. Itt a teljesítés helye, a számla és az adó-visszatérítési szabályok együttese adhat olyan garanciát, ami azt jelenti, amiről itt már szólt az összesítő nyilatkozat, az előzetes bejelentés az Európai Közösség más tagállamából, illetve, hogy abban az illetőséggel bíró adóalanynál a kereskedelmi kapcsolat létesítését már előzetesen be kell jelenteni.

Szeretném megemlíteni, hogy a módosító rendelkezések vonatkozásában is én találtam lényegi módosítást a befektetési vállalkozások és árutőzsdei szolgáltatások vonatkozásában. Itt a felügyelet jogköre kerül egy picit előtérbe, és az előzetes engedélykérés. Mindezek alapján a költségvetési bizottság általános vitára javasolja a tisztelt Háznak.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, természetesen közben kétperces felszólalásra nincs lehetőség. Tállai Andrásnak adom meg a szót, a Fidesz vezérszónokának.

TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Érdekes dolog ez, hogy ellenzéki képviselőként kezdhetem meg a vezérszónoki felszólalást. Ez talán jelzi azt, hogy milyen törvényjavaslat van előttünk, hiszen úgy látom, hogy néhány frakció nem is képviselteti magát itt a vitában, tehát nyilvánvalóan ők is úgy gondolják, hogy ez az adótörvény-javaslat leginkább technikai jelentőségű, és leginkább abból a szempontból van jelentősége, hogy mint az Európai Unió tagja azokat az európai uniós irányelveket, amelyeket 2008-ban határoztak meg, átültessük a magyar törvényi rendszerbe, a magyar jogszabályokba.

Egy megjegyzést itt azért hadd tegyek, hiszen a kormány azt mondta, hogy nem fog több adótörvény-javaslatot benyújtani az Országgyűlésnek, a júniusban elfogadott adótörvény-javaslattal - amely a következő évre, 2010-re vonatkozik - lezárta lényegében az adótörvények tárgyalását. Most mégis hallhatjuk, hogy egyrészt van ez a törvényjavaslat is - ami azért nagyon komoly, tehát jelentős és nagy horderejű módosításokat tartalmaz -, és van egy másik törvényjavaslat, aminek még a vitája nem kezdődött meg az Országgyűlésben, ami szintén tartalmaz nagyon komoly adótörvényi változásokat, tehát mégiscsak legalább kétféle adótörvény-javaslat itt van a parlament előtt.

Úgy gondolom, hogy az előttünk lévő, lényegében az áfatörvényt módosító, helyesbítő törvényjavaslaton mi egymással politikai alapon biztosan nem fogunk vitatkozni.

(20.00)

Tehát nyilván azt az ellenzék, a Fidesz is elismeri, hogy ezt a jogszabály-változást meg kell vagy esetleg már meg kellett volna hoznia a többi adótörvény-változásokkal.

Én is kiemelném azt a változást - és úgy gondolom, hogy itt megfelelő médiát kell hogy kapjon ez, és fel kell hívni az adózók figyelmét -, hogy bizony a törvényjavaslat szerint, amennyiben a parlament el fogja fogadni, akkor a teljesítés helyének a változása egy nagyon nagy horderejű változás, hiszen itt azért azt tudni kell, hogy ezzel egyrészt az adózó bevallási kötelezettsége, másrész az adófizetési kötelezettsége fog alapvetően változni. Úgy gondolom, hogy erre fel kell készíteni az adózókat, és úgy érzem, hogy talán egy kicsit kevés idő fog erre maradni, de bízzunk abban, hogy az elfogadást követően ez megfelelő nyilvánosságot fog kapni, és a szakma ezt megfelelően tudja értelmezni, és az életbe lépést követően ezt majd megfelelően tudja alkalmazni.

Nagyon érdekes a törvényjavaslatnak az a része, hogy vannak olyan módosítások, amelyek csak 2015-ben fognak majd hatályba lépni. Tehát azt hiszem, hogy ebben a tekintetben az a vád nem érheti az előterjesztőt és a törvényalkotót, hogy nem lesz elegendő idő ennek a bevezetésére. Hozzáteszem, hogy ezek a változások azért itt a lakossági fogyasztás tekintetében nagyon nagy horderejű változásokat tartalmaznak. Tehát a szolgáltatást nyújtóknak itt nagyon komolyan fel kell arra készülniük, hogy ezeknek a változásoknak majd meg tudjanak felelni.

Azt hiszem, támogatandó az a törekvés is, hogy az adócsalások, az áfacsalások kiszűrése ellen egy hatékonyabb küzdelmet kell folytatni, és a közösségen belüli termékforgalomra vonatkozó információcserének és -áramlásnak már van gyakorlata, és ez a szolgáltatásokkal is bővülni fog. Bár jelentős többletadminisztrációt fog jelenteni bizonyos tekintetben a havi gyakoriságú információnyújtás, ugyanakkor abból a szempontból, azt hiszem, támogatható, hogy ez minden bizonnyal hatékonyabban fog működni az adócsalásokkal, az áfacsalásokkal szemben.

Úgy gondolom, hogy a törvényjavaslat tartalmát tehát vitatni nem lehet, azzal alapvetően egyetértünk, és nagyon bízom abban, hogy ezeknek a változásoknak az elfogadásával a magyar adózók fel tudnak készülni, és meg fognak tudni felelni ezeknek az európai uniós irányelveknek azzal, hogy ezek a magyar adótörvénybe, az áfatörvénybe, az adózás rendjéről szóló törvénybe és az eváról szóló törvénybe is bekerülnek.

Úgy gondolom, nem véletlen egyébként, hogy ilyen rövid felszólalások vannak a törvényjavaslat kapcsán, hiszen ahogy már említettem, említettük, alapvetően technikai jellegű változásokról van szó. Tehát az áfatörvényt nem szabja át, bizonyos tekintetben, legfőképpen a teljesítés helyére vonatkozóan, annak értelmezésével, illetve az ehhez kötődő adózás rendjéről szóló törvénynek a módosításával kapcsolatban, tehát a bevallásoknak, illetve a bevallások gyakoriságára vonatkozóan, illetve a nyilatkozattételi kötelezettségre vonatkozóan tartalmaz változásokat az adózók irányában.

Köszönöm szépen a figyelmet. Bízom benne, hogy a parlament rövid időn belül el fogja fogadni, és támogatni fogja a törvényjavaslatot.

ELNÖK: Mivel más képviselőcsoport nem állított vezérszónokot, a vezérszónoki felszólalás végére értünk.

Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására várhatóan a következő ülésünkön kerül sor.

Soron következik a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény, a Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/10526. számon, a bizottsági ajánlásokat pedig T/10526/1-4. számokon ismerhették meg.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak.