Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

KUCSÁK LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a szót. A kormány célja a köznevelési rendszer színvonalának növelése a gyermekek, tanulók érdekében, ezért a növekvő állami többletráfordítást elsősorban a legjobban teljesítő pedagógusok bérére kívánja fordítani. Ha megengedik, itt hadd utaljak arra vissza, amit Dúró Dóra képviselő asszony az imént megfogalmazott. Kétségtelen, hogy egy átalakuló rendszerben új és új előkerülő, megoldandó kérdésekkel találjuk szemközt magunkat, és én a személyes tapasztalatom alapján azt tudom elmondani, hogy az oktatásban tevékenykedők teljesítményét figyelembe véve csak az elismerés hangján lehet szólni mindazokról, akik pedagógusként és a pedagógusok munkáját segítő alkalmazottként tevékenykedtek, és tevékenykednek. Nyilván az érdekeiket és az általuk felvetett javaslatokat, kérdéseket megfogalmazzák akár egy demonstráció keretein belül is, adott esetben ezek nyilván testet ölthetnek a jogszabályokban, jogszabályi módosításokban is.

Tehát visszakanyarodva a 2015-ös költségvetési javaslathoz, a számokból egyébként jól kiolvasható, hogy 8 százalékkal nőnek jövőre a köznevelési kiadások a költségvetési törvényjavaslat szerint. Meghatározó közpolitikai cél ugyanis az állam felelősségének növelése és felelősségvállalása az oktatásban, építve az Alaptörvényben megfogalmazottakra.

A nemzeti köznevelésről szóló törvény foglalja új keretbe az ország köznevelési közfeladatait és ellátórendszerét. Így szükséges, hogy a tárca irányítása alá tartozó intézmények, így a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok körében nagyobb hangsúlyt kapjanak azok a feladatok, illetve azok a támogatások, amelyek az új célokkal összecsengenek, és megteremtik a rendszer újragondolásának feltételeit.

Ezek alapján a 2015. évben számos olyan feladatot kell ellátni, amelyek elemzések, koncepciók, megvalósítási tanulmányok elkészítését követően lehetővé teszik a köznevelési törvényhez csatlakozó végrehajtási rendeletek, szabályozók elkészítését, bevezetését, illetve az új szabályozást támogató, tájékoztató, segítő és az iskolafenntartók és köznevelési intézmények munkáját.

Az állam nagyobb felelősségvállalása miatt szükséges a köznevelési intézmények és fenntartóik szakmai és költségvetési ellenőrzésének további erősítése, a tantervi, tartalmi szabályozás feltételeinek átdolgozása, így a Nemzeti alaptanterv tartalmi kiegészítése, az érettségi vizsga rendszerének korszerűsítése és a pedagógus-életpálya bevezetésével összefüggő további feladatok megvalósítása.

A 2015. évi költségvetési előirányzatok tervezése során a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül az iskolák működtetésére, illetve a pedagógusbérek emelésére 50 milliárd forint többletforrást biztosít jövőre a kormány. A minőségi oktatás a gyermekek és az ország jövőjének alapja. Ezért is szeretném kiemelni, hogy minden eddiginél több gyermek jut ingyenesen tankönyvhöz. A nemzeti köznevelési törvény kimondja, hogy minden 1-8. évfolyamos tanulót megillet az ingyenes tankönyvellátás azzal, hogy ezt első alkalommal a 2013-14. tanévben az első évfolyamra beiratkozó tanulók számára, ezt követően pedig felmenő rendszerben kell biztosítani. Ezt is tartalmazza az előttünk fekvő javaslat.

Az Erzsébet-program a társadalmi szolidaritás egyik legsikeresebb programja Európában. Ezért is kapott kiemelt szerepet a költségvetésben a köznevelési ágazatban a táboroztatás. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kiírt pályázatoknak köszönhetően 2012-ben 14 ezer, tavaly mintegy 50 ezer, az idén pedig csaknem 55 ezer, javarészt hátrányos helyzetű gyermek nyaralhatott különféle táborokban.

A köznevelés támogatása az állami költségvetési kiadásokon kívül európai uniós források terhére is történik. A 2014-2020 közötti uniós pénzügyi időszakban a köznevelés szempontjából kiemelt jelentőségű köznevelési intézmények infrastrukturális fejlesztéseire, beruházásokra külön figyelmet fordít a kormány. Jelenleg a társadalmi megújulás operatív program ? TÁMOP ? a társadalmi infrastruktúra operatív program ? TIOP ? és a regionális operatív programok ? ROP ? keretében zajló köznevelési fejlesztések befejező vagy zárószakaszban vannak. Itt említeném meg, hogy ezeknek köszönhetően egyébként számos helyen, így például a főváros XVIII. kerületében is óvodabővítésre tudott sor kerülni, illetve egy bölcsőde megépítésére, ami mind-mind ezen feladatok végrehajtását segíti és támogatja.

A 2014-2020 közötti fejlesztési időszak keretében meghirdetendő fejlesztések kereteinek kialakítása még folyamatban van. Az emberierőforrás-fejlesztési operatív program keretében megjelenő prioritások a következők: a korai iskolaelhagyók számának további csökkentése és a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése; a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása a kora gyermekkori nevelésben, az alap- és középfokú oktatásban, ideértve az oktatásba való visszatérést ösztönző formális, informális és nem formális tanulási formákat is; az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés ösztönzése; az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerő-piaci igényekhez való igazítása; az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való folyamatos igazodásának javítása, a tanulásból a munkába való átmenet megkönnyítése, képzési rendszerek megerősítése és minőségének fejlesztése, többek között a készségek iránti igény előrejelzésén alapuló mechanizmusok, a tananyagok kiigazítása, a munkaalapú tanulási rendszerek létrehozása és továbbfejlesztése; az oktatásba, a készségekkel kapcsolatos képzésbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás oktatási és képzési infrastruktúrák kifejlesztésével; a köznevelést és a nem formális képzést szolgáló infrastrukturális fejlesztések.

A gondoskodó állam elvén haladva a kormány nagy hangsúlyt fektet a társadalmi felzárkóztatásra is. Az állami fenntartású intézmények a jövő évben közel 2 milliárd forinttal magasabb összegből gazdálkodhatnak. Az intézmények felújítási, korszerűsítési és energiahatékonysági programjainak köszönhetően 2015-ben is több intézményben lesz lényegesen jobb az ellátás színvonala. 2013-ban megtörtént az uniós forrásból létrehozott „Biztos kezdet” gyerekházak hazai költségvetési rendszerbe illesztése, a szolgáltatást a gyermekvédelmi törvény szabályozza. A leghátrányosabb helyzetű kisgyerekek oktatási esélyeit hatékonyan növelő kora gyermekkori szolgáltatás működtetéséhez a központi költségvetés járul hozzá.

(10.00)

Eddig nem volt rá példa, hogy egy uniós fejlesztés normatívával rendelkező hazai szolgáltatássá alakult, ráadásul a legnehezebb helyzetű családok stabil támogatása érdekében. A „Biztos kezdet” gyerekházakat 2014 első félévéig körülbelül tízezer gyermek és szüleik látogatták. Jelenleg 115 „Biztos kezdet” gyerekház működik, amelyből 49-nek a hazai költségvetés biztosítja a működését. 2015-ben folytatódnak a térségi gyereksegélyprogramok, biztosítva ezzel a felzárkózási folyamatok megerősítését, kiszélesítését.

Az oktatási esélyteremtés megvalósítása érdekében uniós fejlesztési források állnak rendelkezésre, amelyek segítségével megerősíthető a köznevelési rendszer intézménykompenzáló szerepe, kifejleszthetőek és megerősíthetők a felzárkózást szolgáló intézkedések. A fejlesztések révén a korábban hazai finanszírozású, 14 ezer tanuló lemorzsolódását megelőző ösztöndíjprogramok 2015-től uniós finanszírozással kapnak lehetőséget arra, hogy ezt kiterjesztve a programok módszertani támogatása megerősödjön.

Az önkormányzatok nagyobb szabadságfokot kapnak a helyi szociálpolitikájuk kialakításában, amihez az állam közel 10 milliárd forinttal magasabb támogatást nyújt. A szubszidiaritás elvének erősödése, a helyi közösségek ellenőrző szerepének növekedése kiszámíthatóbb és jobban célzott szociális ellátások kialakítását eredményezheti. Több mint másfél milliárddal növekszik az önkormányzatok által fenntartott bentlakásos intézmények támogatása. Ezzel a növekedéssel az önkormányzatok arra kapnak lehetőséget, hogy javítsanak a személyi és tárgyi feltételeken is, valamint a szakmai munka mennyiségi és minőségi mutatói is javulhatnak főként bölcsődék működtetését értve ez alatt.

A kormány egyik fő célkitűzése, hogy egyetlen gyermek egyetlen napra se legyen éhes. Ennek elsődleges, univerzális eszköze az ingyenes és kedvezményes év közbeni gyermekétkeztetés kiterjesztése. 2015-ben 58 milliárd forintot biztosít a kormány a gyermekéhezés megszüntetésére, több mint 5,5 milliárddal jut több erre a célra, mint a 2014-es évben. Folyamatosan megoldandó problémát jelent a gyermekek nyári étkeztetésének megszervezése, amelyhez a közel 15 százalékkal megemelt keret még több helyi önkormányzatnak ad lehetőséget, ezzel összesen 3 milliárd forintra nő a programra szánt összeg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem az elhangzottak szíves mérlegelését, amikor a 2015. évi költségvetési javaslatról kialakítják álláspontjukat. Köszönöm a figyelmet.