Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

TELEKI LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Egyetlenegy gondolatot szeretnék mondani Hirt Ferenc képviselő úr szavaira: a Magyar Szocialista Párt folyamatosan azt mondta, hogy úgy kell a kormánynak politizálnia, főleg az elmúlt öt évben, hogy az EU-s forrásokat meg tudjuk kapni; és nagyon sokszor azt tapasztaltuk, hogy bizony voltak olyan figyelmeztető jelek az EU-ból, amelyek arra irányulnak, hogy megvonják a forrásokat, amennyiben nem úgy használják fel, ahogy kellett volna. Tehát a Magyar Szocialista Párt folyamatosan azon volt, hogy minden forrás lehívható legyen, amely különböző operatív programokban megjelenik. Tehát én azt gondolom, hogy a Magyar Szocialista Pártot ilyennel vádolni, hogy mi azt akarjuk, hogy megakasszák ezeket a forrásokat, nem lehet.

Rátérnék most a költségvetésre, ami a témakörünk. A költségvetés egyik fő célja az, hogy azon keresztül becsüljük meg, hogy a 2015. évi forrásokból hogyan alakultak az országban élő fiatalok oktatási esélyegyenlősége és a társadalmi viszonyok közti különbségek. A 2015. évi költségvetésben azt lehet látni, hogy a pénzügyi költségvetés nem használja a társadalom fejlődését, mondhatnám azt is, hogy inkább romokba dönti. Hogy mire alapozom ezt? Lehet látni és lehet érzékelni, az oktatásról a tegnapi nap is és ma is nagyon sokat beszéltünk, és amikor azt mondjuk, hogy csak a felsőoktatásból vannak kivonások nem kis összegben, akkor azt gondolom, beszélni kell arról, hogy a bölcsődéktől egészen a főiskoláig mi a helyzet a hátrányos helyzetűek rétegével. Semmilyen esélyt nem kapnak arra, hogy kitörési pontokat találjanak, azért, mert ha azt nézzük, hogy az óvodában, amit önök említettek ma is, hogy mennyire fontos, hogy hároméves kortól kezdődjék el az óvodai ellátás, én ezt nagyon fontosnak tartom, és azt gondolom, hogy üdvözölni is tudom, viszont nem látom a másik oldalán azt, ahol a férőhelyek számát tudnák bővíteni. Mert a költségvetésben viszont nincsen hasonló összeg megjegyezve, hogy a férőhelyek számát hogy tudják úgy bővíteni, hogy ha minden szülő elviszi a gyerekét óvodába, akkor hogy lesznek a férőhelyek biztosítva. Ennek nincs meg az a lába, ami 2015-től vagy 2016-tól látható lenne. Innentől kezdve a kérdésem mindjárt az, hogy hogyan lehet akkor úgy egy költségvetést készíteni, hogy az egyik lába megvan bent, hogy óvodába kell járatni a gyerekeket, a másik oldalon pedig nincs a finanszírozási oldala kibontva, hogy honnan lesznek a férőhelyek.

De ugyanígy igaz ez az általános iskolásokra is, hogy ha kivetítjük. Nagyon sokszor elmondtam, és most is kiemelten szeretném azt hangsúlyozni, hogy önök az elmúlt időszakban elnémították az ösztöndíjrendszerekre irányuló transzparenciát, az átláthatóságot, azért, mert nem látjuk azt, hogy hány gyerek milyen ösztöndíjat kap, és nem látjuk ezen belül, hogy a hátrányos helyzetűek milyen ösztöndíjat kapnak, és ezen belül pedig a romák esélyegyenlőségét nem látjuk. A Magyarországi Cigányokért Közalapítvánnyal szemben, ahol tisztán és világosan látni lehetett 2010. év végéig, hogy hány cigány gyerek, roma gyerek kapott ösztöndíjat a Magyarországi Cigányokért Közalapítványtól, ma ezt nem láthatjuk és nem látjuk, és azt gondolom, hogy az adófizető állampolgároknak joga és kötelessége látni azt, hogy a legnagyobb hazai kisebbség, a roma kisebbség milyen forrásokat használ fel, és a forrásokon belül pedig milyen olyan lehetősége van, ami kitörési pont lehet. Ezért tehát én azt gondolom, felelőssége a mostani a kormánynak, hogy akár az általános iskolai ösztöndíjakat, akár a középiskolai ösztöndíjakat vagy a felsőoktatási ösztöndíjakat tegyék láthatóvá, hogy hány forintot fordítanak roma ösztöndíjakra, és ebből hány gyerek kapott ösztöndíjat, mert akkor láthatjuk, hogy hány gyerek végezte el az általános iskolát, láthatjuk azt, hogy hány gyerek kapott érettségit, láthatjuk azt, hogy szakmunkásképzésben hányan végeztek, és sorolhatnám a főiskolai vagy egyetemi végzettségeket. Tehát 2010-ig ez látható volt. Mondok egy számot is, hogy érzékeltessem: a 2008-2009-es évben 564 millió forint állt rendelkezésre, ebből 12 334 diák kapott ösztöndíjat, és ebből 1162 felsőfokú iskolai végzettséghez kapott ösztöndíjat. Tehát én azt gondolom, hogy ha ma valaki adót fizet, akkor ilyen számokat szeretne látni, hogy abból az ösztöndíjrendszerből, amit lehet látni, akár a MACIKA Útravaló-ösztöndíjában, akár egyéb más ösztöndíjban, hogy lássuk ezt a képet, lássunk tisztán, hogy tudjunk kellőképpen a társadalom felé is nyitni, hogy a magyarországi romák nem azt akarják, hogy eltartottak legyenek, hanem tanulni szeretnének, és ehhez adjuk meg a lehetőséget az adófizetőknek is és a romáknak is, hogy tudjanak tanulni.

A következő a foglalkoztatás. Az elmúlt időszakban önök nagyon sokszor említették, hogy a közfoglalkoztatás mennyire fontos. Én magam is nagyon fontosnak tartom, sőt kiemelendőnek, mert vannak olyan térségek és vannak olyan helyzetben élők, akiknek nincs más lehetőségük, mint a közfoglalkoztatás lehetősége. Viszont nem látom a másik oldalát itt sem a költségvetésben, hogy az elsődleges munkaerőpiacra hogy tudjuk visszaintegrálni, nem is integrálni, hanem juttatni inkább azokat, akik szeretnének oda eljutni. Mondok egy példát, hogy érzékeltessem. Nagyon sok roma fiatal van, aki most kint van az utcán, és azt lehet mondani, hogy szakmunkás végzettséggel vagy érettségivel vagy akár felsőfokú végzettséggel közfoglalkoztatásba van beintegrálva. Én azt gondolom, hogy azok a kis- és középvállalkozások, amelyek akár európai uniós forrásokból, akár hazai forrásokból kapnak támogatást, lehessen elérni, akár adókedvezménnyel és egyéb más dologgal kapjanak lehetőséget arra, hogy hátrányos helyzetűeket és ezen belül romákat foglalkoztassanak. Akkor lehetne azt látni és érzékelni, hogy nem akarják bent tartani egy olyan csapdában ezeket a hátrányos helyzetűeket és ezen belül a romákat, akik a közfoglalkoztatásban vannak, és nem több generációra akarják bent tartani ebben a rendszerben, hanem kitörési lehetőséget próbálnak meg adni az ő számukra is. Ezt a másik lábát, hogy a tartós foglalkoztatásba hogy tudjuk beintegrálni őket, azt viszont ebből a költségvetésből nem látom, és nem látható.

A lakhatási problémáról csak nagyon keveset szeretnék beszélni. Én azt gondolom, hogy önök leginkább a települési önkormányzatokra próbálják meg ráhárítani a lakáshelyzet megoldását. És itt megint nem látom az önkormányzatoknak nyújtott segítséget, hogy például az önkormányzati bérlakásokhoz, akár a felújítási részéhez, akár pedig a megvásárlás területén, hogy megvásároljanak lakásokat, hogy az önkormányzat minél több lakást tudjon az önkormányzati rendszerből kiosztani. Mert azt látom, hogy itt teljes piacbeállás van, ami azt jelenti, hogy az önkormányzati lakások száma nem bővül, viszont az igények sokkal magasabbak, mint voltak az elmúlt négy-öt évben. Ezért tehát, azt gondolom, hogy az önkormányzatokat nem kellene egy olyan helyzetbe hozni, hogy nem segítjük őket ahhoz, hogy a településen élők lakhatási helyzetén tudjanak változtatni.

De idetartozik újra a romaügy egy részében. Nagyon sokszor, 2005-től folyamatosan azt mondtuk, hogy a romatelepek felszámolása egy fontos stratégiai szempont a magyar kormányok számára, és ennek a kormánynak a számára is fontos stratégiai szempont, viszont ebben a költségvetésben, ami a 2015-ös költségvetési év, nem látom az esélyét annak, hogy azon a közel 600-650 cigánytelepen, amely ma még van Magyarországon ? és ez mintegy 120 ezer embert érint ?, nyújt valamilyen segítséget az itt élőknek. Mert tisztán és világosan látszik az, hogy annak a 120 ezer embernek, aki a telepeken él, azoknak nincsen sem foglalkoztatási, sem oktatási, sem egészségügyi kitörési pontjuk, mert azért halnak meg ott a roma emberek többnyire 35-40-45 éves korban, mert az az életforma, amiben ott élnek, az tovább nem tartható. Ebből adódóan, én azt gondolom, hogy felelőssége van a kormánynak, hogy mit szeretne tenni azzal a 120 ezer emberrel, aki a cigánytelepeken él, hogy akar-e és kíván-e változtatni a sorsukon, mert a 2015-ös költségvetési évben ezt az összeget nem látom, hogy ebből valamit is tennének.

Végül: sok minden lenne a költségvetéshez, de nagyon fájó pont a magyarországi romáknak szintén, hogy a közel 600 ezer romának volt lehetősége egy időben arra, hogy a célzott média is rendelkezésére álljon. Most sem írott sajtója nincs a romatársadalomnak, sem pedig rádiója, ami volt ugye Budapesten, habár nem az állami rádió volt, de a Rádió C-re gondolok, ami egyébként magánrádió volt, de az állam mindig támogatta, ezt is megszüntették önök az elmúlt kormányzati időszakban; sem a televízióban nem látjuk úgy a kisebbségeket, mint ahogy kellene.

(17.30)

Ezért azt gondolom, hogy a költségvetésben mindenképpen megérne egy fejezetet, hogy visszaadják azt az értéket, hogy a kultúra és a nyelv használata miatt minél többet szerepelhessünk a sajtóban és a médiában. Ebből adódóan azt gondolom, hogy ez is nagy problémát jelent a magyarországi romáknak.

Végül és nem utolsósorban az egészségügyi helyzetről. Tudjuk azt, hogy katasztrofális az egészségügyi helyzete a magyarországi romáknak. A nem roma lakossághoz képest sokkal hamarabb halnak meg a romák. Ezért azt gondolom, hogy a prevencióra szánt források nem fedezik azt az összeget, amellyel ezt a kérdést tudnák kezelni. A preventív, a megelőzési programok mellett fontosnak tartom az egészségügyi szűrések helyzetét. Azt sem látom, hogy ebből a költségvetésből azokat a buszokat, amelyek egyébként nagyon jól működtek, tovább tudnák esetleg működtetni, és szűréseket tudnának végezni különböző településeken. Tehát azt gondolom, hogy a költségvetés összességében sem a földrajzi, területi megoszlás egyensúlyát nem próbálja meg kiegyenlíteni, sem pedig Magyarország a szegények és a gazdagok közti helyzetet nem próbálja meg valamilyen szinten rendezni.

Ezért tehát a Magyar Szocialista Párt nem tudja elfogadni ezt a költségvetési tervezetet, és kérjük, hogy még a következő időszakban egy-két nap alatt próbáljanak meg változtatni úgy, hogy nekünk is megfeleljen az a költségvetés, ami 2015-ben az emberekről szól.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)