Felszólalás adatai

Az Országgyűlés őszi ülésszakának 37. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Szűcs Lajos és Göndör István jegyzők lesznek segítségemre.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mai napot, december 10-ét az ENSZ Közgyűlése 1954-ben az emberi jogok napjává nyilvánította, annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát. A Magyar Országgyűlés 1998-ban politikai nyilatkozatban üdvözölte a dokumentum kiadásának 50. évfordulóját, amelyben ismételten hitet tett az egyetemes nyilatkozatban lefektetett alapvető célok mellett. Az emberi jogi nyilatkozatok és nemzetközi egyezmények azzal a céllal születnek, hogy megkérdőjelezhetetlenné és támadhatatlanná tegyék az emberek alapvető és elidegeníthetetlen jogait; azokat a jogokat, amelyek általánosan elismert értékek és mint ilyenek, minden eszközzel védendők. Az okmányokba foglalt jogok zsinórmértékül szolgálnak mindenki számára. Azoknak, akik élni kívánnak jogaikkal és azoknak is, akik veszélyeztethetik ezeket.

A múlt század történelmi tragédiái rámutattak arra, hogy milyen következményekkel járhat, ha embereket, embercsoportokat megfosztanak jogaiktól. Bebizonyosodott, hogy szükség van nemzetközi védelemre, egy világméretű védőhálóra, hogy semmilyen zsarnoki hatalom se taposhassa sárba vagy vehesse el a legalapvetőbb jogokat, jogot az élethez, a méltósághoz és a szabadsághoz. Az ENSZ nyilatkozata az egyetemes emberi jogok deklarálását jelentette, de gyökerei az évszázadokkal korábbi polgári forradalmakig nyúlnak vissza. Akkor foglalták össze a nagy gondolkodók az emberiség közös eszményeit, amelyek elérésére minden nemzetnek törekednie kell.

Nekünk, törvényhozóknak fokozott erkölcsi és politikai felelősségünk, feladatunk van ezen a téren. A magyar emberek alapvető elvárása a törvényalkotók felé, hogy olyan igazságos és végrehajtható törvényeket alkossanak, amelyek e jogokat körülbástyázzák és megingathatatlanná teszik. Az emberi jogok védelmezői között sok kiváló személyiségről vehetünk példát, olyanokról, akik képesek akár önfeláldozó módon is felkarolni jogfosztott embertársaikat, és kitartóan harcolni azért, hogy az emberiség által egyetemesen vallott jogok megillessék honfitársaikat is. Ilyen személyiség volt a múlt héten elhunyt Nelson Mandela is, akit 1999. május 3-án e Ház falai között is köszönhettünk, és büszkén hallgathattuk a Magyar Országgyűléshez, ahogy ő mondta, a magyar nép választott képviselőihez intézett elismerő szavait. Beszédében kiemelte, hogy a dél-afrikaiakat lelkesítette a nemzetközi közösség támogatása, törekvéseik megfeleltek az emberiség ideáljainak. Ma, az emberi jogok napján az ő életműve előtt is tisztelgünk.

Tisztelt Országgyűlés! A mai napon napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szél Bernadett, az LMP képviselője: "A kishantosi vidékfejlesztési központ sorsa" címmel. Öné a szó, képviselő asszony.

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A kishantosi vidékfejlesztő központtal a családi gazdaságok és az ökológiai gazdálkodás legfontosabb magyarországi szellemi és gyakorlati műhelyével kapcsolatos kormányzati hazugságok egy részét a bíróság, egy másik részét pedig maga az élet cáfolta meg. A kormány, ugye, azzal indokolta az intézmény földnélkülivé tételét és de facto felszámolását, hogy egyrészt a központnak földbérletidíj-hátraléka van, másrészt, hogy a földjeit helyi kisgazdálkodóknak kell kapni, és amúgy sincs a központnak semmi szerepe a biogazdálkodásban, mondja a kormány, hiszen a termékei nincsenek jelen a bioboltokban és a biopiacokon.

Ezekből a kijelentésekből, kérem szépen, süt a dilettantizmus és a merő rosszindulat. A bíróság a napokban kimondta, hogy Kishantosnak nincs semmilyen díjhátraléka. Bírósági ítélet mondja ki, hogy Kishantos mindig is fizette, amit fizetnie kellett. Aki mást mond, nem mond igazat. A kishantosi földek nyerteseiről a sajtó megírta, hogy salgótarjáni építési vállalkozó és a megye egyik legnagyobb agrárvállalkozójának családja is köztük van. Ennyit tehát a helyi kisbirtokosokról. A harmadik hazugságot most viszont kénytelen leszek helyre tenni azzal, hogy tolmácsolom önöknek Ollé Sándor biopékmester, a lábatlani Piszkei Öko Kft. tulajdonosának levelét. A levél címzettje dr. Bitay Márton Örs államtitkár, de úgy gondolom, érdemes meghallgatniuk ezt a levelet, amely a 2013. évi október 21-ei és október 28-ai, az Országgyűlésben elhangzott felszólalással kapcsolatban született.

A levél így szól:

"Kedves Címzettek és Kedves Kishantosiak! Tisztelt Országháza Urai! Azzal kezdeném, hogy én elsősorban a Piszkei Öko Kft.-re, vagyis a munkámra koncentrálok, a figyelmemet munkámra, munkatársaimra, családomra fókuszálom. Nem nézek tévét, nem hallgatok rádiót, próbálom kikapcsolni magam a számomra ismeretlen és nem is mindig etikus politikai világból. Nekem fontosabb, hogy az üzemünkből kikerülő termék örömet adjon a vásárlónak, netán egy gyógyulni szándékozó embertársunknak, mint hogy mi történik a parlamentben. Ezért elnézéseteket kérem, hogy ez idáig nem találkoztunk ez ügyben.

Meglátásom szerint az államtitkár úr magáról beszélt, önmagáról nyilatkozott a Kishantosról szóló kijelentésével, vagyis arról, hogy mennyire nem ismeri a gazdaságot, a munkafolyamatokat, azt, hogy milyen termékeket lehet előállítani a búzából. Mert ha itt kereste volna, és elsősorban a feldolgozónál, akkor kilóra, grammra, literre, darabra meg tudtuk volna mondani a kishantosi gazdaság termeléséről kért adatokat. Nekünk ez idáig valóban sok éven keresztül a legfőbb termelőnk Kishantos, jelenleg is még a kishantosi búzákból dolgozunk. Nagyon jó dolgozni velük, hiteles, pontos, tiszta lelkületű embereket ismertem meg a közös munkánk során. Soha nem volt közöttünk vita vagy reklamáció. Rájuk lehet mondani, hogy fél szavakból megértettük egymást, mint a székely emberek. Igaz, hogy írtunk termeltetési szerződést, de itt az adott szó volt a döntő, ami már egyre több biogazdálkodóra jellemző. Ezt jó volna bevezetni az ország Házában is.

Ácsné Éva volt talán az egyetlen biotermelő, akivel a Nyugat által diktált gabonaárakat félretéve kialakítottunk egy, a magyar piacnak elfogadható gabonaárat. Ő fontosnak tartotta a magyar biofeldolgozó és fogyasztói társadalom megerősítését. Teszi ezt szemben más biotermelőkkel és forgalmazókkal, akik látókörében a profit szerepel, és ezért kénytelenek vagyunk nagyrészt Németországból visszavásárolni a magyar napraforgót, tökmagot, lenmagot, mákot, számomra érthetetlen módon olcsóbban, mint amilyen árat a magyar biokereskedő mond nekünk. A mi cégünknek és ezáltal a magyar biofogyasztó társadalomnak, mivel a biokenyerek nagy hányadát cégünk több mint 15 éve gyártja, nagy problémát okozna a kishantosi bio-mintagazdaság megszűnése.

Ezzel a levéllel kérem, és ezt munkatársaim nevében is teszem, engedélyezzék az Országháza urai, hogy a kishantosi biogazdaság továbbra is termelhessen bio-, jó minőségű gabonákat, így a magyar, egészségesen gondolkodó és élni akaró embereknek ne kelljen megvásárolni a külföldről multik által behozott, gabona alapú késztermékeket. Tisztelettel, Ollé Sándor tulajdonos, biopékmester."

Itt van tehát a válasz, tisztelt államtitkár úr, Bitay Márton államtitkár és Fazekas Sándor miniszter kérdéseire. A kishantosi származású mezőgazdasági termékek benne vannak a magyar biopiac kínálatában, a magyar biotermékekben. Talán még Bitay államtitkár úr is emlékszik arra a hatalmas kosárra, ami tele volt ezekkel a kiváló minőségű termékekkel. Mind magyar búzából, kishantosi biobúzából készültek.

Államtitkár Úr! Önök három érvvel támasztották alá Kishantos ledózerolását, és mindhárom állításukról bebizonyosodott, hogy önök hazudtak. Most kíváncsian várjuk, hogy lesz-e felelőse a kormányzati hazudozásnak és a magyar agrárkultúra egyik alapintézményét felszámoló állami akarnokságnak. Azt tudom, hogy önök ugyanúgy szegik meg az adott szavukat, ugyanúgy gázolnak át a közérdeken és a kisemberek egzisztenciáján, ahogyan azt elődeik tették. Ha Kishantost tönkreteszik, ennek szégyene örökre az önök arcára fog égni.

ELNÖK: Megkérdezem, hogy a kormány nevében ki kíván válaszolni. Megadom a szót Budai Gyula államtitkár úrnak.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Engedje meg, hogy én ne folytassam azt a stílust, amit ön tegnap itt már az azonnali kérdések során, illetőleg a mai napirend előttijében próbált a tisztelt Házban meghonosítani. Ugyanis számoltam, öt perc alatt körülbelül hatszor mondta, hogy hazudtunk, én hazudtam, a kormány hazudott. Én nem fogom önt hazugnak nevezni, egyrészt mert tisztelem önben a nőt, másrészt pedig a stílus maga az ember, tisztelt képviselő asszony.

(9.10)

Ugyanakkor engedje meg, hogy egy nagyon fontos észrevételt mondjak önnek: én közel 20 évi ügyvédi praxissal nem venném a bátorságot, hogy egy általam nem ismert és nem látott elsőfokú bírósági ítéletre, amelyről itt folyamatosan szó van, hivatkozzak, és ebből konkrét állításokat vonjak le. Én azt gondolom, hogy ha ön egy picit jobban tájékozódott volna, akkor önnek a kollégái elmondják, hogy ez nem egy jogerős döntés volt, és ez ellen a döntés ellen van jogorvoslati lehetőség.

Ugyanakkor ön azt mondja, hogy a bíróság azt állítja, hogy Kishantosnak nincsen tartozása. Tisztelt képviselő asszony, én nagyon szívesen át fogom önnek adni a Fővárosi Ítélőtábla 2010-ben kelt jogerős ítéletét, amelyben a következőket mondja ki Kishantos vonatkozásában: "Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest - ez a Kishantosi Nonprofit Kht. -, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 27 millió forintot, valamint 9 millió forint kamatot.". Ez pedig nem másból ered, mind a haszonbérleti díjból felhalmozódott tartozásból.

Én azt gondolom, hogy ön egy olyan pártnak a tagja, amely folyamatosan a jogállamiságról beszél itt a parlamentben, ugyanakkor most valahogy erről hirtelen megfeledkeztek, és egy konkrét ügyben, úgy látom, a jogállamiság nem számít semmit, nem számít az, hogy nincs egy jogerős ítélet ebben az ügyben, és önök semmi másra nem használják fel Kishantost, mint politikai haszonszerzésre. Ugyanakkor attól, hogy ön és a pártja nem veszik tudomásul a Fővárosi Ítélőtáblának ezt a döntését, és nem veszik tudomásul, hogy a Legfelsőbb Bíróság 2010 októberében jogerős végzésében a Kishantosi Nonprofit Kht. felülvizsgálati kérelmét is elutasította, az az önök szuverén joga, ugyanakkor akkor ne tessék bennünket állandóan a jogállamiságról és a demokráciáról kioktatni itt a parlamentben, ha önök egy konkrét ügyben ezt nem veszik tudomásul. (Soltész Miklós: Siralmas!)

Tisztelt képviselő asszony, ha én osztom az ön álláspontját ebben a kérdésben, és ön azt mondja, hogy a Kishantosi Nonprofit Kht.-nak nem volt tartozása, és Ácsné mindenhol azt hangoztatja, hogy neki ebben a kht.-ban vagy kft.-ben csak 5 százalék tulajdona van, akkor mi az oka, hogy mindenhol ő szerepel, hol civilként, hol pedig az Élőlánc elnökeként jelenik meg, amikor civilként kell, akkor civilként, amikor pedig olyan a helyzet, akkor pedig politikusként lép elő (Dr. Rétvári Bence: Hoppá! - Soltész Miklós: Nocsak, nocsak! - Dr. Szél Bernadett közbeszól. - Soltész Miklós: Nocsak, ki beszél?!), de ugyanakkor ha valaki kritikát fogalmaz meg közszereplővel szemben, akkor ő megint hirtelen civillé válik ebben a dologban.

De visszatérve, tisztelt képviselő asszony, ha nincs tartozása ennek a kft.-nek, ha nincs tartozás (Dr. Szél Bernadett közbeszól.), amit ön vitat a jogerős ítélet alapján, akkor tessék megmondani nekem, hogy Ács Sándorné a Kishantosi Nonprofit Kht. nevében 2011. szeptember 20-án miért írt alá egy megállapodást, amelyben elismerte a 27 millió forint tartozását, az NFA nagylelkűen elengedte a 9 millió kamatot valakinek a közbejárására (Dr. Szél Bernadett közbeszól.), és a megállapodás a következőket tartalmazza: az első fokon a bíróság ilyen és ilyen számú ítéletében, valamint a Fővárosi Ítélőtábla ilyen és ilyen számú ítéletével földhaszonbérleti szerződésből eredő haszonbérleti díj és késedelmi kamat megfizetésére kötelezem magam, Ács Sándorné írta alá, nagyon szívesen megmutatom önnek. Ugyanakkor itt szerepel, hogy 2011 szeptemberétől 2014 januárjáig Ács Sándorné a kft. nevében milyen törlesztési részletekben fogja ezt a 27 millió forintot kifizetni. (Dr. Szél Bernadett: És az miből származik?)

Tisztelt Képviselő Asszony! Nagyon szépen megkérem önöket, ha önök nincsenek tisztában a tényekkel (Dr. Szél Bernadett közbeszól.), akkor nyugodtan kérdezzenek (Dr. Szél Bernadett: Kérdezek, nem válaszol!), segítünk önnek. Én nagyon szívesen átadom önnek ezt a megállapodást, a Fővárosi Ítélőtábla ítéletét is nagyon szívesen átadom önnek (Dr. Szél Bernadett: Válaszolni tessék!), és akkor fogalmazzák meg az álláspontjukat. Ha nem, ott van az önök remek frakcióvezetője, Schiffer András, aki a jogállamiság nagy harcosa, jogvédő, akkor legalább konzultáljanak, hogy az, hogy elsőfokú ítélet, mi az, hogy jogerős ítélet (Dr. Szél Bernadett: És a kérdésre válaszol?!), mi az, hogy megállapodás, és mi az, hogy bérletidíj-tartozás. (Dr. Szél Bernadett közbeszól. - Sebestyén László dr. Szél Bernadettnek: Fogja már be a száját! - Dr. Szél Bernadett: Ez benne lesz!)

Köszönöm szépen, képviselő asszony. (Taps a kormánypártok soraiban. - Dr. Szél Bernadett távozik az ülésteremből. - Soltész Miklós: Eddig tart a parlament! Nincs, megszűnt az LMP. - Dr. Budai Gyula: Elment?)

Felszólalások:   1   1-4   5-8      Ülésnap adatai