Felszólalás adatai

Soron következik az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Győrffy Balázs, Jakab István és Budai Gyula képviselők önálló indítványát T/12959. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/12959/3. számon kapták meg.

Összesen egy módosító javaslat érkezett, amelyet a bizottsági ajánlás három ajánláspontban tartalmaz, így a részletes vita szerkezetéről most nem kell határoznunk.

Megnyitom a részletes vitát az 1-3. pontokra. Nem látok hozzászólást. Lezá... - Varga Géza képviselő úr. A "lezá"-ig jutottam, de még nem zártam le, így természetesen öné a szó hat percben.

VARGA GÉZA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársak! Az előbbi agrártárgyú törvények módosításával ellentétben a Jobbik ennek az előterjesztésnek mind a három ajánlási pontját támogatni tudja, hiszen mind a három ajánlási pont olyan kérdéseket érint, amelyek elhibázottak voltak, és a kormány korábbi kapkodó, hibás törvénykezésének a módosítására, korrekciójára irányulnak.

Az 1. ajánlási pont a terményértékesítési szerződés egyes pontjait szabályozza, szabályok közé szorítja azt, hogy az adott gazdálkodó mely esetekben jelenthet vis maiort a vele szerződő kereskedővel szemben. Erre azért volt nagyon nagy szükség, mert a korábbi egy ingaeffektusnak megfelelően a termelők, a gazdák kiszolgáltatottságát akarta csökkenteni a kereskedőkkel szemben. Azt körülbelül egy évvel ezelőtt fogadtuk el, de a tapasztalat az volt, a kereskedők nagyon sok esetben inkább elálltak a szerződéstől, és a környező országokban próbálták az igényeiket kielégíteni, a szükségleteiket felvásárolni és azt exportálni az arab világba vagy máshova. Sok ilyen bent ragadt készletről tudtunk. Azért van erre a módosításra szükség, hogy ez ne fordulhasson elő. Azok a tisztességtelen gazdálkodók, akik visszaéltek ezzel a lehetőséggel, kárt okoztak azoknak a gazdáknak is, akik egyébként a szerződéses fegyelem hívei.

(21.10)

Ezért az előttünk lévő módosítás azzal, hogy meghatározza azt, hogy miket kell a szerződésben rögzíteni, nevezetesen, hogy melyik tábláról származik az adott termény, az adott terményre vonatkozóan mikor jelenthet be vis maiort, ha az adott táblában, mondjuk, belvízkár miatt valódi kára keletkezik a gazdának, és nem tudja teljesíteni a szerződést, akkor gazdaságának más területeiről származó terményt kell felajánlania a kereskedő részére, ez mind üdvözlendő. Hiszen, még egyszer mondom, a szerződéses fegyelem valamennyi tisztességesen gazdálkodó érdeke. Ez az ajánlási pont efelé viszi el a mezőgazdasági termények értékesítését.

A 2. ajánlási pont a földhasználat kérdését szabályozza, és egy kicsit a kereteket jobban meghatározza, hogy ki is értendő földhasználó alatt, a földhasználó milyen dokumentumokkal igazolhatja azt, hogy ő a földhasználó. Itt megint csak az élet hozta azt, amikor felelőtlen gazdálkodók rájelentettek mások területére, tehát amikor a földalapú támogatásra be kellett adni az igénylést, akkor nem néztek megfelelően utána, hogy melyik területre jogosultak, melyikre nem, és itt a helyrajzi számokkal is nagyon szabadon gazdálkodtak. Ilyenkor bizony a tisztességes gazdálkodó sokkal később kaphatta meg a földalapú támogatását emiatt. Ezt most tehát szabályozza, és egyértelműen meghatározza ez az ajánlási pont azt, hogy ki nevezhető földhasználónak. Itt egy picit hiányoljuk azt, hogy mi bizony szankcióval is sújtanánk azt a földhasználót, aki nem az általa használt földterületre is benyújtja az igényt. De erre talán majd az élet további példákat fog hozni, és akkor ennek módosítása is megtörténik.

A 3. ajánlási pontot szintén üdvözöljük, hiszen itt a mezőgazdasági vállalkozók, az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági vállalkozó őstermelő, ezek a gazdálkodási formák nem voltak olyan szabályozottak, mint mondjuk, a kis- és középvállalkozásokról szóló törvények, ahogy az európai uniós jogszabályok is ezt meghatározzák. Ez az ajánlási pont ebben próbál rendet tenni. Így csak remélni tudjuk, hogy azzal, hogy az őstermelőket is gyakorlatilag a definíción keresztül az egyéb vállalkozások kategória felé tolja el, nem fogja azt jelenteni, hogy a tisztességes őstermelők, akik valóban a saját területükön a saját hasznukra és a károkra kockázatokat vállalva állítanak elő terményeket, a méretüknél fogva bizonyos adókedvezményeket élveznek... - hogy akkor a vállalkozások felé tolva őket, ezeket az adókedvezményeket elvonjuk tőlük. De összességében ezekkel a fenntartásokkal mind a három ajánlási pontot támogatni fogja a Jobbik.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Czerván György államtitkár úr kért kétperces hozzászólási lehetőséget.

CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Csak jelezni szeretném, hogy a kormány támogatja a mezőgazdasági bizottság módosító javaslatát, amely tovább javít az egyébként is kiváló és konszenzusos előterjesztésen. Úgy gondolom, ez a módosítás pontosít, és az európai uniós jogszabályokkal harmonizál ez a döntés. Ez az előterjesztés a módosítással együtt mindenképpen segíteni fogja a gazdák, gazdálkodók munkáját, így a mezőgazdaság jobban fog teljesíteni.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Nem látok több hozzászólási szándékot, lezárom a vitát. Megkérdezem az előterjesztőket, hogy bárki közülük kíván-e szólni. Budai Gyula államtitkár úr most a képviselői helyéről jelzi, hogy mint előterjesztő szólni kíván.

DR. BUDAI GYULA (Fidesz). Előterjesztőként néhány gondolatot hadd mondjak el. Az általános vitához képest öröm volt hallani, hogy a Jobbik Magyarországért támogatja ezeket az előterjesztéseket. Az általános vitában, amelyben nem Varga képviselőtársam, hanem Magyar Zoltán képviselőtársam vett részt, azért még ez nem volt ennyire kikristályosodva. Azért még itt voltak fenntartások ebben a kérdésben. Azt gondolom, hogy az a bizottsági módosító, ami a földhasználat tekintetében, hogy így mondjam, az európai uniós normákhoz igazítva rendezi ezt a problémát, nagyon sok gazdálkodónak azt a korábbi problémáját fogja rendezni, ami a túligénylés vagy a használat nem igazolása kapcsán az MVH irányából fölmerült.

Úgy gondolom, hogy ez a javaslat összességében valóban egy olyan javaslat, amely mindenképpen támogatásra méltó. Ugyanis olyan nagyon régi problémák végére tesz remélhetőleg pontot, amelyeket már az elmúlt néhány évben igyekeztünk megoldani, de a jogkövető magatartás vonatkozásában, hogy így mondjam, a szereplők mindig keresték azt a lehetőséget, amikor akár a vis maior, akár a földhasználat tekintetében valamilyen kibúvót tudtak találni. Úgy gondolom, hogy összességében ez egy támogatható javaslat, és valóban, a legfontosabbnak a földhasználaton kívül annak a problémakörnek a megoldását látom, hogy a kkv-törvénybe beemelésre kerülnek az őstermelők és a családi gazdálkodók.

Ugyanis valóban nagyon jelentős problémát jelent a mezőgazdaságban a finanszírozás, hogy miként tudják azok a kis- és közepes családi gazdaságok finanszírozni önmagukat a fejlesztések kapcsán. Ugyanis az nem vitakérdés, azt gondolom, köztünk, hogy a földalapú támogatások és a pályázati lehetőségek nem adnak akkora lehetőséget a finanszírozás tekintetében. A Magyar Nemzeti Bank növekedési programja viszont egy olyan, hogy így mondjam, lehetőséget kínál tálcán ezeknek az őstermelőknek és családi gazdaságoknak, hogy ebben részt vehetnek, azzal a közel 2,5 százalékos hitellehetőséggel pedig újabb tőkét tudnak biztosítani a gazdaságoknak. Mi ezt a hiányt próbáltuk megoldani. Mi is valóban észleltük ezeket a problémákat, nagyon sok megkeresés érkezett hozzánk.

Azt gondolom, hogy ennek az elfogadásával ez a probléma megoldódik, és ezáltal az agráriumnak azok a szereplői, akik valóban tőkeszegények, tőkéhez fognak jutni. Azt gondolom, hogy ez a javaslat, úgy látom, konszenzusos alapon, mindenki által támogatható lesz.

Köszönöm szépen, elnök úr.

Felszólalások:   306-309   310-315   316-340      Ülésnap adatai