Felszólalás adatai

Soron következik az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, amelyet T/13139. számon ismerhettek meg.

Előterjesztői expozé, Budai Gyula államtitkár úr, aki jelzi mozdulataival, hogy ide fog jönni az előadói pulpitushoz. Maximálisan húszperces időkeretben öné a szó.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Evezzünk békésebb vizekre, és a tisztelt Ház előtt található törvényjavaslat, úgy gondolom, nem fog olyan heves vitákat és érzelmi kitöréseket kiváltani, mint az előző két törvényjavaslat, habár én azt gondolom, hogy itt az elmondottak meg a különböző hozzászólások alapján az is előfordulhat, hogy ebben is nagyon komoly vita fog kibontakozni a parlamentben.

A Vidékfejlesztési Minisztérium összegyűjtötte és egy csomagba építette azon törvénymódosítási igényeit, amelyek vagy rövid terjedelmüknél fogva vagy technikai tartalmukra tekintettel nem igénylik azt, hogy az Országgyűlés külön-külön foglalkozzon velük, azonban hatálybalépésüket tekintve még a 2013. évi őszi ülésszakban indokolt az elfogadásuk.

Ennek eredményeként került a tisztelt Ház elé az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló előterjesztés, amelyben a kormány 32 törvény módosítására tesz javaslatot. Engedjék meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy ezek közül csak a fontosabbakat emeljem ki, mert nem kívánom a tisztelt Ház idejét rabolni.

A törvényjavaslatok közül az egyik törvényjavaslat rendezi a Mezőhegyesi Állami Ménes Lótenyésztő és -értékesítő Kft.-nek és a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok Kft.-nek a vidékfejlesztési miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá helyezését. Én úgy gondolom, hogy egy nagyon régen megjelent óhajnak megfelelően az állami ménesek a Vidékfejlesztési Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek, amely egyébként, azt gondolom, hogy a nemzeti lovas stratégiának egy nagyon fontos támpontja.

A másik ilyen javaslat, az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény módosítása az állatkert fogalmának jogharmonizációs célú meghatározását tartalmazza.

Ebben a csomagban található a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény módosításának előírása, amelynek célja a "védett eredetű" kifejezés jelölésként történő használatára vonatkozó rendelkezések pontosítása, továbbá a tokaji borkülönlegességekkel kapcsolatos rendelkezések újraszabályozása.

(10.00)

Fontos törvényjavaslatnak tartom a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint a halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló törvény módosítását, amely egyrészről garanciális szabályokat tartalmaz a helyi akciócsoportok működésével kapcsolatban, másrészről biztosítja, hogy az MVH büntetőeljárásban jogosult a sértetti polgári jogi igény képviseletére.

Szintén fontos, hogy a termőföld védelméről szóló törvénybe kerülnek beültetésre a gyümölcstermőhelyi kataszterre vonatkozó rendelkezések. A kataszter a gyümölcstermesztésre való alkalmasság szempontjából az ökológiailag minősített és osztályozott termőhelyeket tartja nyilván. A kataszter alapját az Érdi Állami Gyümölcs Kutató Intézet 1980-82-ben megkezdett, és azóta is folyamatosan, a helyszíni szemlék alapján bővített adatbázisa képezi. Eddig a főbb 13 gyümölcsfaj tekintetében több mint 500 ezer hektár terület került minősítésre. A törvényjavaslat a borszőlőültetvényekhez hasonló eljárásrendet határoz meg arra az esetre, ha a gyümölcsültetvény használója a gyümölcsültetvényét egy éven keresztül nem műveli. A növénytermesztési hatóság felszólítását követően fennálló mulasztás esetén a hatóság értesíti az ingatlanügyi hatóságot a földvédelmi bírság kiszabása érdekében. Emellett a növénytermesztési hatóság elrendeli a gyümölcsültetvény kivágását, ha a gyümölcsültetvény növény-egészségügyi kockázatot jelent a szomszédos ültetvényekre vagy a műveletlen gyümölcsültetvény más földrészlet megközelítését akadályozza.

Szintén fontos és érdemes beszélni arról, hogy az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény rendelkezéseinek felülvizsgálatára a gyakorlati tapasztalatok fényében került sor, illetve azokról a megoldásokról, amelyeket a módosítás tartalmaz. Az európai uniós normáknak megfelelően újraszabályozásra kerül az élelmiszer-hamisításra vonatkozó szabályrendszer. Azt gondolom, ez egy nagyon fontos terület. Az élelmiszerlánc-felügyeleti törvény feladatai teljes körű ellátásának biztosítására a módosítás megteremti az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság létrehozásának jogszabályi feltételeit, így a Nébih szakmai felügyelete alatt álló, százszázalékos állami tulajdonban lévő nonprofit szemléletű gazdasági társaság jön létre. A jogsértések elleni hatékony hatósági fellépés érdekében pontosításra kerülnek a felelősségi kérdések, továbbá bővülnek a hatóság által alkalmazható intézkedési nemek, új bírságolási tényállások kerülnek bevezetésre. A módosítás 150 millió forintra emeli a növényvédelmi bírság és az élelmiszerlánc-felügyeleti bírság legmagasabb összegét a megfelelő visszatartó erő érdekében. Azt gondolom, hogy ennek a bírsághatárnak a felemelése mindenképpen az élelmiszer-biztonság megszilárdítása irányában fog hatni.

A következő, általam fontosnak tartott jogszabály a Nemzeti Földalapról szóló törvény tekintetében benyújtott módosítás, amely alapján az NFA jogot szerez arra, hogy nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével adásvételi szerződést kössön olyan földrészletre, amelynek a térmértéke nem haladja meg a három hektárt, de mellette akár egy másik földalapba tartozó terület esik. Másrészről a Birtokpolitikai Tanács tagjai vonatkozásában az államtitkári megbízatás nem okoz a továbbiakban összeférhetetlenséget, különös figyelemmel arra, hogy a Vidékfejlesztési Minisztériumban az állami földprogramokért felelős államtitkár került kinevezésre.

Szintén fontos beszélnünk a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény módosításával kapcsolatban felmerült technikai módosításokról. A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvény módosításával a hungarikum tanúsító védjegy ábrás védjeggyé alakul a könnyebb használhatóság érdekében, továbbá az értéktárak összetett rendszere áttekinthetővé válik a "kiemelkedő nemzeti érték" kategória bevezetésével és az értéktárak közötti átmenet részletes szabályozásával.

A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény módosítására a hatályos adatvédelmi szabályozásnak, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvénynek való teljes körű megfelelés érdekében kerül sor.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy az önök előtt fekvő törvényjavaslat nagyon szerteágazó és sok szakterületet ölel fel. Ugyanakkor a rendelkezései valóban technikai jellegűnek minősíthetők, és úgy gondolom, hogy minden képviselőtársam egyetérthet ezekkel a technikai jellegű minősítésekkel. Ennek megfelelően kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslatot tárgyalja meg, majd ezt követően fogadja el.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár úr. A bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor, ahogy máskor is, 5-5 percben; elsőként Tóth József képviselő úr, mezőgazdasági bizottság.

DR. TÓTH JÓZSEF, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság a 2013. november 25-i ülésén tárgyalta a T/13139. számú törvényjavaslatot. Ez a törvényjavaslat, ahogy államtitkár úr is előterjesztette, mintegy 32-33 jogszabályt módosít. Egyértelmű, hogy leginkább azok a módosítások vannak benne összegyűjtve, amelyek terjedelmük miatt nem igényelnek külön törvénymódosítót, és talán az is elmondható, hogy a tartalom tekintetében sem mindegyik jelentős változás. Például egyszerű technikai módosítás erejéig nyílik meg a szakmaközi szervezetekről és az agrárpiaci szabályozás kérdéseiről szóló 2012. évi CXXVIII. törvény, de van még néhány olyan jogszabály a 33-ból, ahol csak ilyen jellegű a változás. Néhány törvény esetében fogalmi pontosítások történnek, például az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény esetében az állatkert fogalmát, a Magyar Állatorvosi Kamaráról, valamint az állatorvosi szolgáltatói tevékenység végzéséről szóló törvényben pedig a nagy létszámú állattartó telep fogalmát pontosítja a jogszabály.

Talán az egyik legjelentősebb ilyen jellegű módosítás a természet védelméről szóló 1996. évi törvény, amely a nemzeti parki övezetek elnevezését változtatja meg, így azok összhangba kerülnek a területek valós szakmai rendeltetésével. Ez a változás megfelel a Nemzetközi Természetvédelmi Unió ajánlásának, például a "hatályos bemutató övezet" kifejezést azért célszerűbb "szolgáltató övezetre" változtatni, mert a nemzeti parkok egész területe bejárható, ha úgy tetszik bemutató funkciót lát el, míg ez az övezet nagy forgalmú, beépítéssel is rendelkező, intenzívebben használt területekre vonatkozik.

Van a megnyitott törvényeknek egy olyan csoportja is, amelyek módosítása felhatalmazások érdekében történik. Ilyen változások nyomán a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal és a Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatásokat Minősítő Hatóság az állampolgárok különféle adatainak a kezelésére kap jogosítványt, az NFA pedig jogot szerez mindarra, amit államtitkár úr elmondott a 3 hektár területnagyság erejéig. Jelentős módosítás az is, hogy a mezőhegyesi és a bábolnai ménesbirtokok felett ezentúl a vidékfejlesztési miniszter gyakorolja a tulajdonosi jogokat és nem kerülhetnek magánkézbe.

Gyakorlati szempontból a legfontosabb módosításokat azok a rendelkezések tartalmazzák, amelyek célja az egyértelműsítés. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása például tisztázza, hogy a termőföldek újrahasznosítási eljárása során a földhivatal az újbóli földhasználat művelési ágát is meghatározza, továbbá a korábbinál sokkal részletesebb szabályok kerültek kidolgozásra a földvédelmi járulék visszafizetésének eseteire.

(10.10)

Fontos gyakorlati módosítás még, hogy a földvédelmi kérelem ezentúl a kormányablaknál is benyújtható lesz. Lényeges változás a gyümölcstermőhelyi kataszter részletes szabályozása, ez is bekerül a törvénybe a szőlőhegyi kataszter mintájára.

Az ingatlanok nyilvántartásáról szóló törvény szabályozását is módosítja. A földhivatalok különféle módon értelmezték, különböző gyakorlatok alakultak ki például a bejegyzés rangsorának megállapítása terén, ezek most egyértelművé válnak.

Azt tudom összességében elmondani, hogy a mezőgazdasági bizottság az előterjesztést meghallgatva, az egyes kérdések megvitatását követően 16 igen szavazattal, 3 nem ellenében és 4 tartózkodás mellett általános vitára bocsátotta a törvényjavaslatot.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Következik Aradszki András képviselő úr, a fenntartható fejlődés bizottsága részéről.

DR. ARADSZKI ANDRÁS, a fenntartható fejlődés bizottságának előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A fenntartható fejlődés bizottsága november 25-én tartotta meg ülését, amelyen megtárgyalta a T/13139. számú törvényjavaslatot.

A törvényjavaslat vitájában elhangzott, hogy a törvényjavaslat alapvetően olyan törvényeket igyekszik módosítani, ahol nem szükséges egy átfogó, kodifikációs jellegű módosítás, hanem a gyakorlati életben vett tapasztalatok alapján a módosítások szükségessé váltak.

Összesen 33 darab törvény van a törvényjavaslatban. Ezeket a fenntartható fejlődés bizottsága a fenntarthatóság szempontjából vizsgálta, különös tekintettel a környezetvédelmi, a vízgazdálkodási, a hulladékgazdálkodási és a természetvédelmi törvényre vonatkozó módosítási javaslatokra.

Érdemi vita a törvényjavaslat tartalmáról és annak irányáról nem alakult ki, mert tényleg ezek valóban jórészt technikai jellegű és a mindennapos jogalkalmazást elősegítő módosító javaslatok voltak. Így például a környezetvédelmi törvény esetében lehetőség lesz arra, hogy a Hulladékgazdálkodási Ügynökség hozzáférjen bizonyos adatokhoz az információs rendszer keretei között, valamint kiegészült azzal is, hogy a hulladékból előállított üzemanyag égetésének szabályait majd kormányrendeletben legyen jogosult a kormány módosítani, illetve megállapítani.

A vízgazdálkodási törvény esetében nincs másról szó, mint hogy az eddigi alacsonyabb szintű, kormányrendeleti szintű jogi szabályozást - a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium iránymutatása alapján - érdemesebb törvényi szintű szabályozássá tenni, és ezt hajtja végre, erre vonatkozóan terjesztett elő módosító javaslatot az illetékes tárca.

Mindezek alapján - miután érdemi vita nem alakult ki a törvényjavaslat tartalmával és irányával kapcsolatban - a bizottság 14 igen szavazattal, 2 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett a benyújtott törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak találta.

Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük szépen. Úgy látom, hogy Spaller Endre képviselő úrnak nincs bent a kártyája, és a fogyasztóvédelmi bizottság más előadót nem állított.

Megyünk tovább: Szűcs Lajos jegyző úr, képviselő úr következik, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság részéről.

DR. SZŰCS LAJOS, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság előadója: Mélyen tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Kedves Képviselőtársak! Az önkormányzati és területfejlesztési bizottság november 25-én, Katalin napján tartotta volna ennek a törvényjavaslatnak a bizottsági általános vitáját, de a többi bizottsági torlódás miatt erre csak a tegnapi napon került sor.

A Vidékfejlesztési Minisztérium által benyújtott törvényjavaslat 33 törvény módosítására tesz javaslatot, ebből az önkormányzati és területfejlesztési bizottság részére három törvényjavaslat volt, amelyik a bizottság feladatkörébe tartozik.

Az első a vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása, amely a szippantott szennyvíz díjtényezőinek megállapításáról szóló javaslatokat tartalmazza, és amelyikben a települési önkormányzatok díjkedvezményét, illetve az ármegállapítási kérdéseket taglalja.

A másik, a bizottság feladatkörét érintő törvény a hulladéktörvény, amelyben meghatározásra kerül a közszolgáltatás korlátozására, illetve szüneteltetésére lehetőséget adó okok felsorolása. Ebből a korlátozásra csak törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott okból, illetve a szüneteltetésre önkormányzati rendeletben meghatározott okból van lehetőség. Illetve azokat az okokat taglalja még a javaslat, amelyek a közszolgáltatási szerződések polgári törvénykönyvön felüli felmondására adnak lehetőséget. Ilyenek például a környezetvédelmi szabályok megsértése, a súlyos szerződésszegés, továbbá az az eset is, amikor a szolgáltató nem rendelkezik az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség által kiállított minősítő okirattal.

A harmadik, amelyik a bizottság feladatkörébe tartozik, a hungarikumról szóló 2012. évi XXX. törvény módosítása. Ez egyrészt az, hogy a hungarikum tanúsító védjegy bejegyzése ezután ne mint védjegy, hanem mint ábrás védjegy kerüljön lajstromozásra. Ennek az volt az oka, hogy ezáltal a védjegy használatára jogosultak köre kiszélesíthető. Ha tanúsító védjegyként került volna bejegyzésre, akkor például maga a Hungarikum Bizottság nem lett volna jogosult a használatára, ami egy kicsit abszurd lett volna.

Emellett pedig az értéktárak egymáshoz való viszonyát is rendezi a törvény. Az értéktárak fogalma úgy került pontosításra, hogy a Magyar Értéktárba a kiemelkedő nemzeti értékek kerüljenek be, míg a települési és megyei értéktárakba, továbbá az ágazati értéktárakba pedig a nemzeti értékek. A hungarikumok pedig ezáltal a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek lesznek a következőkben.

Megszűnik ezután a törvény erejénél fogva a hungarikumnak minősülő kategória a jövőben, az uniós oltalommal rendelkező termékek a Magyar Értéktárba kerülnek be, a Hungarikumok Gyűjteményébe pedig csak a Hungarikum Bizottság döntése alapján kerülhet be bármi, a törvény erejénél fogva nem.

Ezek voltak az önkormányzati és területfejlesztési bizottság tárgykörébe eső módosítások a törvényből, amelyeket - még egyszer mondom - a bizottság november 26-ai ülésén megtárgyalt, és a bizottsági jegyzőkönyv tanúsága szerint 20 igen szavazattal és 2 nem ellenében általános vitára és elfogadásra javasolt.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, jegyző úr. Választhat Magyar Zoltán képviselő úr - mert mindenképpen ő következik -, hogy vagy kétpercest kér, vagy pedig az előre bejelentett hozzászólását mondja el.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): (Mikrofonja nem működik.) Köszönöm, elnök úr. Azért kértem két percre is szót...

ELNÖK: Nem szól a mikrofon. Kártya, mikrofon? Technikus kollegák! Nem tudjuk, hogy mire adjunk szót, de akkor a rendes hozzászólása keretében adjunk szót a képviselő úrnak.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): (Hordozható mikrofonba:) Köszönöm a szót, elnök úr. Azért nyomtam kétpercest is, mert az elnök úrhoz az lenne a tiszteletteljes kérésem, hogy a most tárgyalt javaslathoz a mai ülésnap végéig, vagy ha ez nem megoldható a holnapi bizottsági ülés előkészítése miatt, akkor legalább 14 óráig lehessen módosító indítványokat benyújtani.

ELNÖK: Az ülésnap végéig nem tudom segíteni ezt a kérést, mert holnap van bizottsági ülés, és nem lesz technikailag idő a kollégáknak feldolgozni, de a 14 órát be tudom fogadni, és akkor a forgatókönyvet úgy készítjük elő, hogy az elnöklő, éppen itt ülő alelnök 14 órakor lezárja a vitát.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Akkor át is térnék a mondanivalómra.

A Jobbik általános vitára nem tartotta alkalmasnak ezt a törvénytervezetet a bizottsági ülés során, ám ez korántsem a tárgyalt törvénytervezetnek szólt, sokkal inkább a benyújtás körülményeinek. Pénteken, késő délután került fel a honlapra ez a tervezet, amely - ahogy elhangzott - 33 jogszabályt módosít. Ezt az eljárásrendet egészen elképesztőnek és elfogadhatatlannak tartjuk, bár korántsem lepődtünk meg rajta, hiszen ebben a ciklusban már jó néhány fajsúlyos kérdést tárgyaltunk meg ilyen körülmények között. Azért azt el lehet képzelni, hogy aki becsülettel fel akar készülni, és esetleg még módosító indítványokat is akar hozzáfűzni ehhez a tervezethez, annak elég nehéz dolga van, hogy egyetlenegy munkanap nem áll rendelkezésére, amikor péntek délután megkaptuk, és mondjuk, hétfőn 10 órakor a Jobbik álláspontját tükröző véleményeket és szavazást kell eszközölnünk a bizottsági ülésen. Belátható tehát, hogy ez majdnem képtelenség.

(10.20)

Maga a törvény tipikusan salátatörvény, amelynek a módját, formáját sokszor kritizáltuk, de ebben az esetben nem teszem meg, hiszen valóban nem életszerű az, hogy 33 javarészt apró, főként technikai jellegű módosítást idehozzanak külön, azt tényleg mi sem tartanánk életszerűnek, ahogy mondtam, így elfogadjuk ezen módját egy ilyen törvénymódosításnak.

Az agrárterületen most már, azt hiszem, minden év végén megszokhattuk, hogy ilyen tájban van egy törvénymódosítás. Azóta eltelt még idő, így jobban át tudtuk olvasni az egész tervezetet. Majdnem minden részterülethez lenne mit hozzáfűznünk, de összességében azt tudom mondani, hogy tudjuk támogatni a végszavazáson ezt a törvénytervezetet, hiszen a módosítások jelentős részével a Jobbik egyetért és sok esetben valóban az életszerűséget, illetve az érintett jogszabály elfogadása óta eltelt időben felgyülemlett tapasztalatokat igyekszik módosításként elénk hozni, ami támogatandó.

Néhány dolgot azért kiemelnék. A természetvédelmi területek átnevezése most már hosszabb ideje húzódó dolog, és sok félreértést, problémát okozott. Örülök, hogy végre megtörténik.

Az állami méneseket külön kiemelte az államtitkár úr a bevezetőjében, ennek mi is nagyon örülünk, és üdvözöljük, hogy megtörténik végre az állami ménesek kezelése. Sajnáljuk, hogy ennyi időnek el kellett telnie, de mindenképpen üdvözítő az előrelépés. Ugyanakkor az a folyamat, amely pont Bábolna esetén is látszik, de több más területen, több más ménesnél is, hogy azokat a területeket, amelyek üzleti szempontból nyereségesek lehetnek, elkezdték kiszervezni, és tisztán génmegőrzésre és tisztán a nemzeti hagyaték növelésére vonatkozó tenyésztési programokat, részeket pedig megtartják az adófizetőknek, hogy ők tartsák fenn, ezt aggályosnak tartjuk, még ha a nemzeti lovas program hangzatos szavait komolyan vesszük is, akkor is, úgy gondolom, megfontolásra ad okot.

Az államtitkár úrhoz a Bábolna-ügyben már volt írásbeli kérdésem, amelyre egyébként - el kell mondanom - igényes és hosszú, mindenre kiterjedő választ kaptam, amely a bábolnai mizériát levezeti. Ez nyilván nemcsak a lovas témához kapcsolódik, hanem az egész Bábolna-történethez. Ugyanakkor az elszámoltatással kapcsolatban még mindig hiányosságok vannak. Tudom, hogy folyik eljárás, de itt olyan politikai szálak is felvetődtek, amelyek tisztázása, úgy gondolom, az önök feladata és felelőssége kellett volna hogy legyen, és még vannak adósságok, amelyeket rendezni kell.

Az állatok kíméletével kapcsolatos résszel is szintén egyetértünk, de ha már általános vita, hadd említsek meg egy nem szorosan ide kapcsolódó részt. A prémes állatok hazai tenyésztéséről van szó, amely ebben a Házban az állatvédelmi törvény kapcsán már egy hevesebb vitát váltott ki, és akkor mind Budai államtitkár úr, mind Font elnök úr az én véleményem mellé állt. Egy Fidesz-KDNP-s módosító javaslat be is lett nyújtva azzal kapcsolatban, hogy hazánkban prém előállítására ne csak a csincsilla és az angóranyúl lehessen használható, hanem bizony adjuk meg az esélyét annak, hogy más fajok is újra felkerülhessenek erre a listára. Ezt a módosítást akkor a Jobbik üdvözölte, én is mind bizottsági ülésen, mind itt, a plenárison kiálltam amellett, hogy az európai körülmények között tartott és mindenféle szigorú állatvédelmi jogszabályt betartó gazdálkodóknak, állattartóknak legyen lehetőségük szélesíteni az ez irányú hasznosításra tartott fajok listáját.

Ekkor önök, mind az államtitkár úr, mind a kormánypárti képviselőtársaim a bizottságban megígérték, hogy a módosításban, amely láthatóan szűkítette ezt a kört, és miniszteri rendeleti szintre vitte le a kérdést, semmiféle hátsó szándék nincs és nyugodjunk meg, ugyanúgy elküldték egyébként a szakmai szervezeteknek is ezt az állásfoglalásukat, nincs itt semmiféle sanda szándék, és a kormány továbbra is lehetőséget kíván hagyni az ilyen irányú esetleges kezdeményezéseknek. Eközben eltelt ez a fél év, sőt most már több is, és azt látjuk, hogy miniszteri rendelettel mégiscsak szűkítik majd ezeknek a körét, most már európai uniós véleményezésen van kinn ez a javaslat, talán vissza is érkezett, pontosan nem tudom én követni ennek a menetét, hiszen miniszteri rendelet. De világosan tartalmazza ez a rendelet, hogy a csincsilla és az angóranyúl lesz kizárólag Magyarországon ilyen céllal tartható állat. Szívesen vettem volna ebben a salátatörvényben, ha újra törvényi szintre emeljük, színt vallanak ezzel kapcsolatban önök, és biztosítjuk azt, hogy esetlegesen más fajokat, nyércet, nutriát vagy akár sarki rókát is, teljesen mindegy, felsorolhatjuk itt az összes ilyen értelemben szóba jöhető állatfajt, tudjanak tartani hazai termelők, állattartók.

Ne felejtsük el, hogy jelenleg tény, hogy ilyen telepek nincsenek hazánkban, legalábbis minimális, majdhogynem csak hobbiszinten, ugyanakkor a világpiaci trendek most már folyamatosan évek óra egy irányba mutatnak, és azt jelzik, hogy hazánkban újra értelme lenne belevágni ilyen vállalkozásokba. Nem arról van szó, hogy a semmiből többezres nyércfarmok fognak kinőni, de arról igenis szó van, hogy vidéki családok másodállásban, otthon háztájiként néhány tucat anyás állománnyal belefogjanak egy ilyen vállalkozásba; ötször aláhúzva, hangsúlyozom, hogy betartva a legszigorúbb állatvédelmi szabályokat természetesen, amelyben a Jobbik is maximálisan partner, és kiáll az állatok megfelelő tartása és leölése mellett, de mégiscsak adjuk meg ezt a lehetőséget.

A magyar szőrmeipar, mondhatom, méltó helyen van a világ szőrmeipari rangsorában. Ennél méltóbb helyen is lehetne, ha mondjuk, hazai alapanyagokból tudna dolgozni. De ne várjuk el a magyar gazdáktól vagy egyáltalán a másodállásban ilyen tevékenységben gondolkodóktól, hogy belefogjanak egy ilyen vállalkozásba, amikor a jogszabályi környezet annyira bizonytalan, hogy maga az államtitkár úr ígéri meg parlamenti vitában, hogy szó nincs erről a hátsó szándékról, és néhány hónappal később miniszteri rendeletben mégiscsak hátba szúrják azokat, akiket esetleg ez érinthetne. Tehát ne csodálkozzunk akkor azon, hogy nincsenek erre a területre vállalkozók, ezért ne is hozzák fel érvként, hogy jelenleg nincsenek hazánkban nyércfarmok, mert így nem is lesznek. Ezt tényleg csak zárójelben mondtam, örültünk volna, ha ezt is tartalmazza a törvénymódosítás, és teszek is erre vonatkozóan javaslatot, ma 14 óráig erre van lehetőség.

Visszatérve a javaslatra, a Nemzeti Földalapkezelőnek a 3 hektárt meg nem haladó területek eladásával kapcsolatban megértettem már bizottsági ülésen is az érvelését. Értem, hogy azért kell ezen módosítani, mert azzal, hogy azt a kitételt beletettük a korábbi jogszabály-módosításba, hogy ez csak akkor lehetséges, ha nem határolja ezt a területet más állami tulajdon, ez annyira leszűkítette a kört, hogy gyakorlatilag az NFA ezzel a pluszlehetőségével nem tudott élni. Nem volt ugyanis Magyarországon olyan terület, amely megfelelt volna annak a kritériumnak, hogy 3 hektárnál kisebb állami tulajdonú, és nem szomszédos más állami tulajdonú területtel. De itt éppen Gőgös képviselőtársamnak volt egy, azt hiszem, használható észrevétele. Azt fogalmazta meg, hogy akkor tegyük kivétellé az utakat, a különböző árokszéleket vagy vízfolyásokat, tehát az olyan állami területeket, amelyekre nyilvánvalóan nem gondoltunk úgy, hogy ezeknek ne kellene kivételt képezniük.

Azaz amikor a Jobbik kifogásolja, hogy az NFA miért adja el az állami földeket ilyen esetben, tehát amikor szomszédos más állami tulajdon is van, nyilvánvalóan nem arra gondoltunk, hogy problémának érezzük, ha 0,8 hektár mellett ott van egy közút vagy bármilyen más állami tulajdon. Nem gondoltuk, hogy ilyen esetben ne tehesse meg az állam, ne tudja azt a szomszédos gazdálkodónak odaadni, aki esetleg így egy reálisabb, életképesebb birtokméretet tud létrehozni. Tehát nem erről van szó. De arról igenis szó van, hogy ha adott, mondjuk, 2,5 hektárnyi állami földterület, amelynek a szomszédságában állami szántó található, akkor igenis ne adja el az állam ezt a földterületet, hiszen egyben kezelhető, egyben bérbe adható, persze nem azoknak, akiknek önök szokták, de most ezt a vitát ne nyissuk újra.

(10.30)

Tehát egy ilyen egyszerű módosítással meg lehetne azt oldani, hogy ne legyen elképzelhetetlen a jogalkotó szándéka, azaz, hogy az állam realizálni tudja a hasznot, és a helyben élők pedig tudják művelni ezeket a területeket, akár tulajdonban is; ne ütközzön azzal a jobbikos állásponttal, hogy az államnak nem csökkentenie, hanem növelnie kéne a földterületei számát. De nem szaporítom a szót, tudom, hogy értik, mire gondolok. Ezzel kapcsolatban is szeretnék benyújtani egy módosítást, éppen ezért kértem a hosszabbítás lehetőségét.

Röviden összefoglalva, befejezve, a Jobbik magát a javaslatot fogja tudni támogatni, a benyújtás körülményeit viszont továbbra is elfogadhatatlannak tartjuk. Ez nem csak az ellenzék hisztije, higgyék el. Szeretném úgy végezni a munkámat, hogy megfelelően felkészülök egy, akár 33 jogszabályt módosító salátatörvényre is. Semmi mást nem kérünk ehhez, csak hogy legalább egy vagy két munkanapot biztosítsanak, mert ez így elfogadhatatlan. Egyszerűen kabarét űznek a jogalkotásból és az Országgyűlésből, arról nem is beszélve, hogy az elmúlt évek jó néhányszor bebizonyították, hogy az ilyen kapkodva előkészített jogszabályoknak az lett a vége, hogy néhány hét vagy hónap múlva újra itt volt előttünk, egy másik salátatörvény keretében. Úgyhogy ezt csak mint kérést, mondhatom inkább, követelést fogalmazzuk meg önök felé. Magával, mint mondtam, a jogszabállyal többségében egyet fogunk tudni érteni, ahol pedig nem, azt módosító indítványokkal igyekszünk kezelni.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Kétperces hozzászólásra kért lehetőséget Tóth József képviselő úr.

DR. TÓTH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Képviselőtársamnak mondanám, hogy azért mégsem lehetett ez olyan megerőltető. Én egy gyors statisztikát végeztem, itt a 33 törvényből, amelyet érint, 14 olyan törvény van, amelynek egyetlenegy paragrafusa változik. Hadd mondjak példát, hogy milyen van közöttük. Például változik a szarvasmarhák törzskönyvezésének egységessé tétele tárgyában aláírt egyezmény. Ott a földművelésügyi miniszter szövegrész helyébe agrárpolitikáért felelős miniszter kerül.

Természetesen ezek olyan jellegűek... - 14 ilyen törvény van, ahol szinte egyszer elolvassa az ember, és azonnal megérti.

Azzal egyetértek, hogy van azért a 33 törvény között legalább 7 olyan törvény, amelynek paragrafusszám-változása meghaladja a 10-et, esetenként a 20-at. Arra valóban kell készülni. És egyetértek azzal a kritikával, hogy ilyen törvényeket, amelyek nagyon sok paragrafust érintenek, vagy több mint 10-et érintenek, azért jobb lenne, ha időben tudnánk tárgyalni. Azonban többségében úgy értelmezem, úgy láttam-olvastam, hogy ezek terjedelmüket tekintve nem igényelnek törvényben történő tárgyalást, és lényeges, hogy elfogadásuk még 2013-ban megtörténjen. Örvendetes a kinyilvánítás is, hogy támogatni fogják a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Lengyel Szilvia képviselő asszony, LMP!

LENGYEL SZILVIA (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én is szeretném rögtön a felszólalásom elején kinyilvánítani azt, hogy salátajellegéből adódóan az LMP is támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot. De mi a bizottsági ülésen gyakorlatilag nem támogattuk a tárgysorozatba-vételét sem, mert a benyújtás körülményeit itt nagyon sokan és sokszor elmondtuk.

Rendkívül bájos volt, hogy Tóth József képviselőtársam az előbb kihangsúlyozta, hogy a megnyitott 33 törvényből 14 csak egymondatos volt. Csak hát azt gondolom, hogy minden esetben, amikor az ellenzék egy ilyen szituációban nemet mond, nemmel szavaz, akkor ez egyfajta segélykiáltás, hogy vegyék észre, milyen módszereket alkalmaznak. Mert hiába említi képviselőtársam azt, hogy ez csupán egy mondat, úgy érzem, egy picit próbálta bagatellizálni ezt a helyzetet. Akkor igen, lehet olyan kompromisszumot kötni, lehetne az a megoldás, hogy nem egy időben tolnak be egy 117 oldalas meg egy 77 oldalas csomagot, mert most ez történt. Lehet, hogy mondjuk, az ellenzék sokkal jobban megbirkózott volna a hétvégéjén ezekkel, ha csak az egyik kerül a hétfői bizottsági ülésre

De egyébként úgy érezzük, és gondolom, ezzel ellenzéki kollégáim is egyetértenek, hogy teljesen hasztalan minden egyes alkalommal felhánytorgatnunk ezt önöknek, mert nem látjuk azt a törekvést, hogy igazából a deklarált és mindig kimondott céljaikkal összhangban cselekednének. Mert ugye, mindig azt halljuk, hogy a gazdatársadalom érdekeit kívánják önök szolgálni. Én nem gondolom azt, hogy az ilyen típusú és ilyen gyorsasággal beterjesztett javaslatok, amikre ennyi időt hagynak, a gazdatársadalom érdekeit szolgálnák. Tegyék szívükre a kezüket, nem az lenne-e a legjobb, ha mindenkinek kellő ideje és energiája jutna ezeknek a javaslatoknak a tanulmányozására, hogy ne kelljen utána 86-szor módosítani, mert mindig ez szokott történni.

Ezt a részt lezárva, mert ezek az eljárási módok valószínűleg így fognak maradni, tartalmilag is... - említettem, hogy támogatni fogjuk ezt a törvényjavaslatot. A bizottságban is kérdeztem pár dolgot, arra kaptam is választ Simon helyettes államtitkár úrtól is, de ettől függetlenül, a támogatásunktól függetlenül azért lenne néhány kérdésem.

Az egyik dolog a 3 hektár alatti területek nyilvános pályáztatása és árverés nélküli értékesítése. A bizottságban is elmondtam, hogy ez nyilván egy racionális és praktikus döntés, teljes mértékben akceptálható, amit a változtatás mellett mondott el helyettes államtitkár úr. Itt egy ellenzéki politikusnak mindig csak az van a fejében, amit már az eddigi tapasztalataiból leszűrt, és az NFA-val kapcsolatosan, azt hiszem, rendre fölmerülnek problémák. Csak emiatt aggódunk, de egyébként értjük, nyilván praktikus okokból ez a javaslat megállja a helyét.

Azzal is egyet tudunk érteni, amit a bizottságban Gőgös Zoltán ellenzéki képviselőtársam vetett föl, illetve az előbb Magyar Zoltán képviselőtársam bővebben elmondott, hogy érdemes lenne egy irányt is beletenni ebbe a salátatörvénybe.

Aztán a következő pont az Élelmiszerlánc-biztonsági Centrum Nonprofit Kft. néven létrehozott új szervezet. Ezzel kapcsolatban most az államtitkár úr az expozéjában erre valamelyest kitért, viszont engem érdekelne az, illetve további részleteket szeretnék arról megtudni, hogy megszűnik-e valami ennek az új szervezetnek a létrehozásával, illetve, ha tudna még pár szót mondani arról, hogy egészen pontosan mi lesz a dolga ennek az új nonprofit kft.-nek. Azt megköszönöm, ha erre választ kapok. Nem szeretnék most itt tételesen végigmenni a pontokon, mert nyilván itt rengeteg technikai jellegű módosítás van, és valóban igaz az, hogy szükség van egy ilyen salátatörvényre, tehát ezt tényleg nem vitatjuk.

Szeretnék egy olyan pontot fölvetni, amit itt, azt hiszem, még nem érintettünk, illetve csak az államtitkár úr, hogy a Birtokpolitikai Tanács tagjainak vonatkozásában most meg kívánják szüntetni azt az összeférhetetlenséget, ami eddig fennállt az NFA-törvényben. Mert ugye, itt az volt eddig hatályos, hogy nem lehet képviselő, fölsorolja, hogy országgyűlési, EP-, helyi, nemzetiségi önkormányzati képviselő, megyei közgyűlés tagja, miniszter, államtitkár, polgármester, főpolgármester s a többi. Ezzel kapcsolatban az én fejemben az merült föl, hogy nem véletlenül volt ez eddig is így szabályozva, eddig ki voltak zárva ezek a pozíciók a Birtokpolitikai Tanács tagjainak sorából és az állami földek körüli döntéshozatalból. Nyilvánvalóan ennek volt abban az időpillanatban oka, hogy miért hozták ezt a szabályozást így meg. Azt gondolom, hogy itt a politikát szerették volna kizárni az állami földek körüli döntéshozásból.

(10.40)

Én csak emlékeztetni szeretnék arra, hogy volt nem is olyan régen egy hasonló eset, amikor személyre szabtunk törvényt, Zászlós Tiborra gondolok, gondolom, ezt nyilván egyből tudták vagy sejtették, amikor az agrárkamarai törvénnyel kapcsolatosan felmerült az, hogy megyei vezető és országos alelnöki tisztség párhuzamosan hogy működhet vagy nem működhet, és aztán végül is egy huszárvágással persze igyekeztek, azt hiszem, a Fejér megyei képviselők indítványával ezt megoldani. Azt gondolom, semmilyen esetben sem támogatható egy ilyen személyre szabott kis módosítás beépítése, illetve az, hogy ebből a sorból most az államtitkár urat kiemelve lehetővé tennék, hogy a Birtokpolitikai Tanács tagjává váljon.

Örömmel látom, hogy államtitkár úr is itt van. Mondtam, hogy elismerem a szakmai tehetségét és hozzáértését, de jobban örülnék, ha köztünk maradna, hogy igazából nem tenné ki magát olyan felesleges kritikáknak, ha ez a módosítás életbe lépne és ő a Birtokpolitikai Tanács tagja lesz, amit egyébként szerintem így megspórolhatna magának. Tehát én erre szerettem volna felhívni a figyelmüket, hogy eléggé aggályosnak tartjuk, azt hiszem, ezt a 116. §-ban előterjesztett módosítást.

Azzal szeretném zárni a felszólalásomat, hogy tulajdonképpen, ha ezek megnyugtatóan rendeződnek, akkor sokkal nyugodtabban tudjuk támogatni ezt a javaslatot. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Tóth József képviselő úr, Fidesz.

DR. TÓTH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslattal kapcsolatban azt szeretném elmondani, hogy lényegében a Vidékfejlesztési Minisztérium visszatérő gyakorlata, hogy évről évre előterjeszt ilyen salátának mondható törvénymódosító javaslatokat, amiről véleményem szerint összességében megállapítható és el lehet mondani, hogy ezekre a módosításokra szükség van. Szükség van egyrészt, mert kedvező irányúak a benyújtott módosítások, és szükség van azért is, mert a gazdákat segítő, a fogalmakat egyértelműsítő és pontosító szabályokat tartalmaznak.

Én az előbb mondtam, hogy mindössze hét olyan törvény van ezek között, amelyekhez - azt lehet mondani - komolyabban hozzányúl a javaslat. Ezeket érdemes is végigvenni. Néhányat hadd emeljek ki ezek közül! Ilyen megítélésem szerint az ingatlan-nyilvántartásról szóló '97. évi törvény. A módosítás lehetővé teszi a megszűnt tulajdoni lapokról történő, valamint a szerkeszthető formában történő elektronikus adatszolgáltatást, kimondja, hogy a közhitelesség nem terjed ki az ingatlan leíró adataira, és meghatározza az egyes eljárások bejegyzési rangsorát.

De ami az egyik leglényegesebb módosulás, az az, hogy az ügyvédi és jogtanácsosi ellenjegyzés szabályait, valamint a függőben tartás jogintézményét is pontosítja. A földforgalmi törvény kapcsán biztosítja, hogy a kifüggesztést igazoló okirat hiányában elutasítsák a bejegyzési kérelmet, egyéb okiratok hiányára vonatkozóan pedig pontosítást tartalmaz. A földhivatali ügyintézési határidőket is módosítja. A perfeljegyzés szabályai is módosulnak, és kiegészítésre kerülnek a kézbesítési szabályok is.

A másik fontos jogszabály, amely a termőföld védelméről szóló törvény módosítása, itt már említettük, hogy ez a kormányablaknál is benyújtható, de lényegében itt meg kell említeni azt, hogy e törvénymódosulás kapcsán a díjak, a járulékok és a kártérítés rendszere több ponton módosul, ésszerűsödik, különös tekintettel a földvédelmi járulék visszafizetésének eseteire is.

A következő törvény, amiről szót kell ejteni, az élelmiszerlánc-biztonsági és hatósági felügyeletről szóló törvény módosulása. Itt az egyik legfontosabb tétel, hogy az élelmiszerlánc-biztonsági centrum megalapításának feltételei is bekerülnek a törvénybe. Ezenkívül a lejárt fogyaszthatósági idejű termékek csupán emberi fogyasztásra szánt élelmiszerként nem kerülhetnek forgalomba, és kidolgozásra, pontosításra kerülnek a növényvédő szerekkel kapcsolatos uniós adatszolgáltatás szabályai, a légi permetezés szabályai, a fertőzésveszélyt jelentő növényállomány megsemmisítésének szabályai is.

A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról is szólt államtitkár úr a bevezetőjében. Itt pedig pontosításra kerülnek a nemzeti értékek védjegyes jelölései és a csoportosítás rendszere. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény 14 paragrafusa módosul, meghatározásra kerülnek a honvédelmi célú térképellátás fogalma és ezzel kapcsolatos egyéb fogalmak és szabályok. A földmérési jel fogalomköre is meghatározásra kerül, az ingatlanrendező, földmérő minősítés és a geodéziai tervezői és szakértői jogosultság részletes szabályai is meghatározásra kerülnek.

Még két jogszabály-módosulásról szeretnék szólni. Az egyik a hulladékról szóló 2012. évi törvény módosítása. A javaslat koherenciazavar megszüntetésére irányul, uniós irányelvek átültetése és pontosító rendelkezések, az önkormányzatok és a közszolgáltatók feladataival kapcsolatban a módosítás lényege.

Az utolsó, ami valóban a törvény sok részét érinti, a halgazdálkodásról és a halvédelemről szóló 2013. évi CII. törvény. Itt a nyilvántartásra vonatkozó rendelkezések kiegészítése az infotörvényre való tekintettel a javaslat célja.

Köszönöm szépen, elnök úr. Köszönöm a figyelmet mindenkinek. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Nem látok több hozzászólási szándékot.

Megkérdezem Budai Gyula államtitkár urat, hogy kíván-e a vitában elhangzottakra válaszolni. Jelzi, hogy igen. Öné a szó.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy néhány olyan apró kérdésre válaszoljak, ami felmerült. Az egyik legfontosabb kérdés megint az NFA-val kapcsolatos módosítás körében merült fel. Azt gondolom, az a döntés, hogy a 3 hektár alatti vagy a 3 hektárig található területek pályáztatás nélküli értékesítését, hogy így mondjam, legitimmé tesszük, az egy nagyon jó dolog, mert sok olyan kis terület van egy-egy gazdaság közé beékelve, amely állami tulajdonban van. Az állam ezeket a területeket nagyon használni nem tudja, és ennek az értékesítése, azt gondolom, az ott élő gazdák tevékenységét teljes mértékben megkönnyíti és segíti.

Hogy Lengyel Szilvia képviselőtársam kérdezi, hogy az állami földprogramért felelős államtitkár miért lesz tagja a Birtokpolitikai Tanácsnak, szerintem ez egy nagyon egyszerű és reális dolog ebben a kérdéskörben. Nem mondom, hogy nekem feladatom Bitay Márton ebből a szempontból való megvédése, de úgy gondolom, hogy ezáltal egy olyan kontroll, egy olyan határozott, hogy így mondjam, ellenőrzés valósul meg, amelyet önök mindig hiányoltak eddig. Önök mindig azt mondták, hogy az NFA nincs megfelelően ellenőrizve, önök állandóan kifogásolták az NFA-val kapcsolatos, hogy így mondjam, döntéseket. Azt gondolom, hogy ezáltal egy olyan személy kerül be, aki nem politikus, nem országgyűlési képviselő, hanem egy államtitkári pozícióban található személy, aki kifejezetten olyan feladatokkal rendelkezik, hogy az állami földek pályáztatásával, az állami földek értékesítésével kapcsolatos kormányzati munkát összehangolja.

(10.50)

Úgy gondolom, hogy a szervezet működése így válik teljessé, és ezt az összeférhetetlenséget szünteti meg ez a jogszabály. Én ebben nem találok semmi kivetnivalót. Tudom, hogy Lengyel Szilvia sem ebből a szempontból közelítette meg ezt a dolgot, csak kérdésként vetette föl. Remélem, hogy amit most elmondtam, az megfelelő válasz Lengyel Szilvia képviselőtársamnak, aki nemcsak hétfőn, hanem ma is nagyra értékeli Bitay Márton tevékenységét; akkor, ha az objektív dolgok mellett van egy szubjektum is, úgy gondolom, hogy ez a kérdés eléggé egyértelmű, és számomra is, hogy így mondjam, elfogadható. Remélem, hogy képviselő asszony is elfogadja a válaszomat.

A szakmai részével kapcsolatban úgy látom, hogy konszenzus közeli helyzetben vagyunk a parlamentben. Azt gondolom, hogy ezek a módosítások valóban olyan jellegűek, illetőleg olyan módosítások, amelyek egy-egy jogszabály jobbá tételét segítik. Egy-egy technikai módosítás révén, hogy így mondjam, a hatályos jogszabály hatályosulását elősegítve sokkal inkább ember közelivé teszik ezeket a jogszabályokat.

Abban a kérdésben viszont, hogy nem volt elég idő a felkészülésre; pénteken került benyújtásra, ma szerda van, ha nem csalnak a gondolataim. Azt gondolom, én mindenkinek azt mondom, hogy mindenkinek ugyanannyi ideje volt fölkészülni erre a jogszabályra. Azért én nem gondolom, vagy ilyenkor mindig azt érzem, hogy csak az ellenzéki képviselők dolgoznak, a kormánypárti képviselők pedig nem dolgoznak. Nekünk is ugyanúgy föl kell készülni egy parlamenti vitára, ugyanúgy meg kell nézni a jogszabályokat, ugyanúgy meg kell nézni az ott átvezetett változásokat, hogy egy ilyen vitában részt tudjunk venni önökkel. Tehát azt gondolom, hogy péntek este óta szerda reggelig elég sok idő eltelt. Ez valóban nem egy olyan égbekiáltó változás, hogy több ezer oldalt át kell nézni, néhány módosításról van szó.

Ráadásul annak ellenére, hogy önök ezt kritizálták az ellenzék soraiból, a végeredmény, a konklúzió az, hogy támogatják. Ilyenkor egy picit úgy érzem, hogy savanyú a szőlő, hogy megfogalmaznak egy kritikát, majd azt mondják, hogy támogatják. Azt gondolom, hogy egy jogszabálytervezetnek mindig a szakmai tartalmát kellene a parlamentben megvitatni, a szakmai érvelésen kellene alapulnia. Persze, nagyon jól tudom, hogy az ellenzéknek az a feladata, hogy a kormányt vagy a kormánypártot folyamatosan kritizálja, de úgy gondolom, ha egy törvény jó, akkor a törvény vonatkozásában fejezzük ki a kritikát.

Magyar Zoltán képviselőtársamtól meg kérdezem, hogy mivel szúrtam őt hátba. Én nem értem, hogy mire gondolt. (Magyar Zoltán közbeszól.) Tisztelt Képviselőtársam! Az állattartásról szóló törvény vonatkozásában képviselő úrral, ha jól tudom, akkor mi egyeztettünk itt. (Dr. Staudt Gábor: Nem tökéletes, de... - Az elnök csenget.) Bocsánat, az önök frakciójából valakivel egyeztetek, valamilyen konszenzus közeli állapothoz jutunk, majd ön azt mondja, hogy én hátba szúrtam önt. Vagy a frakcióban nincs konszenzus, vagy önök nem beszélnek egymással. Én örülök, ha ön is eljön erre az egyeztetésre, minden parlamenti pártot meghívtunk, a Jobbik Staudt Gábor képviselőtársamat delegálta ebbe a körbe, és erre ön azt mondja nekem, hogy én hátba szúrtam önt, miközben Staudt Gáborral egyeztettem. Egy kicsit ez rosszul esett, ne haragudjon. Ez sokkal rosszabbul esett, mint amit reggel mondott, mert az egy jó vita volt, itt meg azt gondolom, hogy nem egy korrekt hozzászólás volt az ön részéről.

De tudomásul veszem, hogy önök engem annyira nem szeretnek, csak még egyszer szeretném önnek is elmondani, amit hétfőn este elmondtam, hogy higgye el, hogy nekem a magyar föld vagy a magyar mezőgazdaság legalább ugyanolyan fontos, mint önnek, és ugyanannyira szívügyemnek tekintem, mint ön. Ebben a dologban szerintem egyetértünk. Lehet, hogy az odavezető út nem mindig azonos, de az út végén szerintem mind a ketten ugyanazt szeretnénk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Ahogy azt már korábban is jeleztem, képviselői kérésre az általános vitát most elnapolom. 14 órakor kerül sor majd a lezárására, plusz-mínusz 5-10 perc, majd ahogy éppen az akkor elnöklőnek ez módjában áll.

Soron következik az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája lezárásig. Győrffy Balázs, Jakab István, Budai Gyula képviselők önálló indítványát T/12959. számon ismerhették meg.

Mielőtt az előterjesztés tárgyalását megkezdenénk, ülésvezetési kérdésben kell döntenie az Országgyűlésnek, ahogy az máskor is ilyenkor elő szokott fordulni. Jakab István alelnök úr, aki előterjesztője a törvényjavaslatnak, és várhatóan fel is kíván szólalni, döntenünk kell arról, hogy részt vehet-e a vitában, hiszen alelnökről van szó. (Jelzésre:) Bocsánat, arról kell döntenünk, hogy vezethet-e ülést a vita során, az Országgyűlésnek hozzá kell ehhez járulnia.

Tehát kérdezem, hogy hozzájárulnak-e ahhoz, hogy Jakab István alelnök úr az előterjesztés tárgyalásánál és határozathozatalánál a továbbiakban is vezethesse az ülést, ha arra sor kerül. Kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzanak! (Szavazás.)

Látható többség; mondhatni, egyhangú. Így aztán erre a jogosítványt megkapta Jakab alelnök úr.

Most előterjesztői expozé következik. Budai Gyula... (Jelzésre:) - helyett Győrffy Balázs? (Jelzésre:) Segítsenek nekem, én így nem fogom tudni eldönteni a mutogatás alapján. Ki lesz az előterjesztő, a napirendi pont előterjesztője? (Dr. Budai Gyula: Jakab István.) Akkor Jakab István alelnök úr az előterjesztő. A forgatókönyvben nem ez szerepel nálam. Öné a szó, alelnök úr, 20 perces időkeretben.

Felszólalások:   25-47   47-69   69-97      Ülésnap adatai