Készült: 2024.04.29.21:51:40 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

330. ülésnap (2013.11.27.),  25-47. felszólalás
Felszólalás oka Részletes vita lefolytatása
Felszólalás ideje 28:41


Felszólalások:   1-24   25-47   47-69      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönjük szépen, alelnök úr. A következő ülésünkön döntünk a benyújtott módosító javaslatokról. Most megyünk tovább.

Soron következik a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat részletes vitája, amelyet T/13140. számon, az ajánlást pedig T/13140/14. számon kaptak meg.

Azt indítványozom, hogy a benyújtott módosító javaslatokat két szakaszban tárgyaljuk meg. Előzetesen kézhez kapták a javasolt vitaszerkezetet.

Felkérem jegyző urat, Szűcs Lajos jegyző urat felkérem, hogy ismertesse.

DR. SZŰCS LAJOS jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő. Az első vitaszakaszban a tulajdonjog, haszonélvezeti jog megszerzése, a hatósági jóváhagyáshoz kötött tulajdonjog megszerzése, az alhaszonbérlet, a közös tulajdon használatának szabályai találhatók. Ezeket a módosító javaslatokat az ajánlás 1-5. pontjai tartalmazzák.

A második vitaszakaszban pedig a földhasználati nyilvántartás, a helyi földbizottságok működését érintő rendelkezések, a hatályba léptetés, a Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítása, valamint a földforgalmi törvény módosítása található az ajánlás 6-13. pontjai szerint.

(9.30)

ELNÖK: Köszönöm szépen, jegyző úr. Aki egyetért az elnöki javaslattal, amelyet a jegyző úr ismertetett, az emelje fel valamelyik kezét! (Szavazás.) Nagyon köszönöm.

Jegyző úr, megkaptuk a támogatását az Országgyűlésnek, hogy ezek szerint dolgozzunk tovább.

Tájékoztatom önöket, hogy hat perc lesz vitaszakaszonként a hozzászólási idő lehetősége.

Az első szakaszt megnyitom az 1-5. pontok alapján. Magyar Zoltán képviselő úr!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Az ajánlás 1. pontjához szeretnék hozzászólni. Ez a saját módosító indítványom, amelyre az államtitkár úr biztos szintén azt fogja mondani, hogy nem idevaló, illetve nem méltó a jogszabályhoz, amit már más vitákban megkaptunk.

Itt arra teszek kísérletet, bevallom, egy fricska keretében ismét, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara helyett az anyaföldvédelmi kerekasztal legyen az, amely a fennálló tagságnak az azonosítószámát nyilvántartja. Az anyaföldvédelmi kerekasztal a mezőgazdasági, vidékfejlesztési és egyáltalán a magyar földért aggódó szervezeteknek egy ernyőszervezete, talán a legegyszerűbben így tudnám megfogalmazni, és úgy gondolom, hogy sokkal szélesebb társadalmi összefogást tükröz, mint a 7 százalékkal megválasztott kamarai vezetés, és sokkal inkább alkalmas lenne arra, hogy ezt a feladatot ellássa, sok más mellett. Tisztában vagyok vele, hogy nem egy kormányzatilag ellenőrzött szervezetről van szó, és ezeknek a feladatoknak az ellátásához még szükség lenne néhány jogszabály módosítására, de ezzel kívántam jelezni, hogy az agrárkamarának igenis, tudom, hogy ez az előző vitának a témája, de végre egy olyan választást kellene tartania, ahol nem 7 százalékos a részvételi arány.

Elismerték a kormánypárti képviselőtársaim is, hogy ennek különböző okai vannak, és akkor fogadjuk is el az ő érvelésüket, hogy ennek az az oka, hogy a múlt rendszerre, az elmúlt nyolc évre és a többire emlékezteti a gazdálkodókat az agrárkamara, és ezért nem mentek el. De akkor itt az ideje, kétharmados többségük van, magyarázzák el nekik, hogy miért lesz fontos, miért lesz jó, miért lesz mondjuk egy osztrák, egy dán vagy akármilyen agrárkamarához hasonlóan működő és a gazdálkodók érdekeit kiszolgáló, az ő munkájukat könnyítő kamara, és miért nem azt a bizonyos elmúlt nyolc évet fogja majd idézni, amelynek a megváltoztatásában természetesen a Jobbik Magyarországért Mozgalom is mindenképpen érdekelt volt.

Szerintem nem sokan vannak itt a teremben, akik az összes korábbi kamarai vezetővel le tudtak ülni, ahogy én, talán 2-3 nem volt hajlandó velem találkozni, a többiekkel minddel találkoztam, és én is láttam azt, hogy ők a magyar vidékről, a magyar mezőgazdaságról egy egészen más szemüvegen át gondolkodnak, mint ahogy ezt én teszem, és örülök annak, hogy ez a szemlélet lekerült az asztalról, legalábbis kommunikációs szinten. Annak viszont nem örülök, ami ennek a végeredménye lett, és amit már az előző vitában kifejtettem, hogy önök mire használják az agrárkamarát. Tehát összességében erre volt reakció ez a módosító indítványom, amelynek az elfogadására biztatom a tisztelt képviselőtársaimat. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Font Sándor képviselő úr jelzi, hogy kettő percben szeretne hozzászólni.

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Természetesen tudomásul vesszük, hogy politikai pártok politikai nyilatkozatokat tesznek, de azért ennek az indítványnak a támogatása már túlmegy a politikai nyilatkozatok határán, ez ennél sokkal komolyabb, ez szakmai kérdés.

Magyar Zoltán képviselőtársunk azt kéri, hogy egy legitim, bejegyzett szervezet helyett egy senki által meg nem választott, ő maga mondta, ernyőszervezet legyen az, amely a különféle nyilvántartásokat végzi majd. Ön persze kritizálta azt, hogy a jelenlegi nemzeti agrárkamara milyen választási részvételen keresztül került megválasztásra, de tisztázzuk, hogy a törvényi feltételek alapján legitim. De az ön által jelzett ernyőszervezet egyáltalán be van jegyezve valahova? Egyáltalán valami nyilvántartás tud róla? És megkérdezem öntől, aki azt kifogásolja, hogy a nemzeti agrárkamara tagjainak a választási aktivitása nem volt megfelelő, hogy ennek az ön által jelzett ernyőszervezetnek hány választott tagja és választója volt, amikor ez az ernyőszervezet, ahogy ön nevezte, létrejött. Komolyan gondolja, hogy egy közigazgatási funkciót egy nem bejegyzett, senki által meg nem választott szervezetre rá lehetne bízni? Azért álljon meg a menet!

Itt az előző polémiában ön kifogásolta a nemzeti agrárkamarának a létét, sőt visszamenve eggyel, visszalépve eggyel eljutottunk egészen a gazdakör történetéhez, amiről ön nagyon keveset tud, mert amikor 1992-ben Kozma Huba Antall József felkérésére ezt elkezdte szervezni, szerintem ön még az óvoda ajtaját kereste körülbelül, és itt voltunk néhányan, akik akkor is részt vettünk annak a szervezésében, én magam is például. Ezek után ez a vita, polémia persze parlamenti keretek között elhangozhat, de az, hogy egy államigazgatási szervezetben feladatot ellátó (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), bejegyzett szervezet helyett ön egy ernyőszervezetet javasol, képtelenség. Ezt, ugye, nem gondolhatta komolyan?! (Az elnök ismét csenget.) Ezzel az ön szakmaiságát is leminősíti.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik.

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm szépen. A Font bizottsági elnök úr által elmondottakra vagyok kénytelen reagálni. Természetesen, ahogy elmondtam a módosításom melletti érveléskor, ezt egy fricskának szántam. Én is tudom, hogy ahhoz, hogy ez a módosító indítvány megvalósulhasson, még rengeteg jogszabály-módosításra lenne szükség, amelyek nyilván nem ennek a vitának a tárgyát képezik.

De arra kívántam felhívni a figyelmet, hogy az az agrárkamara, amelyről az előző vitában beszéltünk, és az eredeti törvény vitájában is, jelenleg körülbelül ugyanannyi legitimációval rendelkezik, mint akármelyik más olyan szervezet, amely a magyar vidék környékén tevékenykedik, ugyanis 7 százalékos részvételi arány volt, ahogy ezt ma már sokszor elmondtuk, az agrárkamarai felső választásokon. Ezt kívántam kiemelni, és egyfajta fricskát küldeni önök felé ezzel a módosítással.

Egyébként pedig az, hogy ön, illetve bárki 1992-ben elkezdte szervezni a Magoszt, szép és jó, ugyanakkor ez semmi mást nem jelent, csak az önök felelősségét növeli azzal kapcsolatban, hogy hova jutott ma hazánk legnagyobbnak tartott gazdaszervezete. Oda jutott, hogy önök mint Magosz-vezetők itt ülnek a parlamentben vagy éppen államtitkárok, és elfelejtették azokat az embereket, akiket képviselni kellene egy ilyen érdekvédelmi szervezetnek, és ma sajnos nincs a magyar vidéken egy országos, erős olyan gazdaszervezet, amely képes lenne az 1992-es induláskor megálmodott szinten képviselni a gazdáknak az érdekeit. Biztos vagyok benne, hogy az induláskor még mindegyikőjükben nemes cél dúlt, és valóban azt gondolták, hogy a Magosz képes lesz arra a nemes feladatra, amire egyébként hosszú évekig képes is volt, és ezt nem akarom elvitatni önöktől, de azáltal, hogy ilyen egyoldalúan egyetlen politikai erőhöz kötötték ezt a szervezetet, jelenleg a kétharmados többséggel szemben képtelen lett az érdekérvényesítésre.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Budai Gyula államtitkár úr jelzi, hogy két percben hozzá kíván szólni a vitához.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi tisztában vagyunk azzal, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalmon belül Magyar Zoltánt jelölték ki arra, hogy a Jobbik agráriummal kapcsolatos elképzelését megfogalmazza. Ez elég gyengére sikerült, én úgy gondolom, a Jobbik részéről.

Tisztelettel érdeklődnék, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom a vidéki gazdatársadalom hány százalékát képviseli itt a parlamentben. Mert mi, akiket ön megszólított, akár Jakab elnök úr, akár én, valóban a Magosz tagságát képviseljük, tisztelt képviselő úr, akármennyire nem tetszik önöknek, és higgye el, hogy a Magosz tagsága nagyon jól megvan önök nélkül, és ez a Magosz-tagság, a gazdaköri mozgalom ugyanúgy él és dolgozik, mint bármikor.

Még egy nagyon fontos kérdésem volna önhöz, és itt csatlakoznék Font elnök úrhoz. Az ön által hivatkozott és ön által legitimnek mondott anyaföldvédelmi kerekasztal a gazdák hány százalékát képviseli? Meg tudja ezt mondani? Nem tudja megmondani, képviselő úr. Nemcsak azért, mert nem választott, hanem mert ez egy illegitim szervezet, sehol nincs bejegyezve. A magyar agrárkamara egy köztestület, és ha ön még ezerszer el fogja is mondani, akkor is egy jogszerűen lefolytatott választás eredményeképpen választották meg azokat a kamarai tisztségviselőket, akiket ön most itt az elmúlt fél órában ócsárolt, becsmérelt, és egyenlőségjelet tett a gazdaszervezet vezetői és a kamarai vezetők között.

Tehát, tisztelt képviselő úr, a politikai kultúrának van egy bizonyos, hogy így mondjam, alja, de amit ön csinál, az már ez alatt a - hogy így mondjam - mélység alatt van ezzel a kijelentésével.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Bocsánat, hogy közbeszólok, parttalanná fog válni a vita, ha személyeskedésbe megyünk át... (Dr. Budai Gyula: Köszönöm. Én már, ígérem, elnök úr, nem szólok többet hozzá!) Nem, nem azt mondtam, hogy ne szóljon hozzá, államtitkár úr, csak maradjunk a tárgynál (Dr. Budai Gyula: Nem. Én befejeztem. Nincs kivel vitatkoznom.), mert úgy fogok járni, ahogy tegnap jártam az egyik fideszes kollégával, hogy kénytelen voltam egy idő után megkérni arra, hogy foglalkozzon a tárggyal, mert eltérünk.

(9.40)

Én nem tudok olyan mélységében belelátni a mostani javaslatokba, hogy ha egy ilyen személyeskedő vita elindul, akkor kellőképpen közbeavatkozhassak akár a kormányzati előterjesztési javaslatsor mellett, akár az ellenzéki hozzászólók mellett, tehát ne menjünk át személyeskedésbe. Ez a kérésem. Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Nem fogunk átmenni részemről személyeskedésbe, de azért azt visszautasítom, amit államtitkár úr mondott. Én viszont az ön képességeit tudnám minősíteni órákon keresztül, hogyha a kétharmados kormány csak arra volt képes, hogy ilyen államtitkár urat nevezzen ki erre a területre, de hagyjuk is. (Dr. Budai Gyula: Ez nem személyeskedés?) De hát, államtitkár úr, tényleg ön kezdte, kénytelen vagyok visszautasítani, és reagálni rá.

De hogy kit képvisel az anyaföldön egy kerekasztal, akit ezen módosításban igyekeztem megfelelő és méltó helyre tenni? Hát például azokat a gazdákat, azokat a kisemmizett embereket, akiket önök az állami földbérleti rendszeren keresztül kiselejteztek, lenulláztak, akiket önök halálra ítéltek, akiket önök a kommunikációban, a kampányban még oly nagyra tartottak, és akikről ódákat zengtek, hogy a helyben élő családi gazdálkodókat fogják segíteni, és ehhez képest a földek 70-80 százalékát az összes megyében - most már kimondhatom - a saját érdekkörüknek osztogatták ki. Azokat képviselem, akik fel vannak azon háborodva, én is és a kerekasztal is azokat képviseli, akik fel vannak azon háborodva, hogy úgy nyerik el az állami földeket, hogy egyetlen nap alatt létrehoznak 16 kft.-t, a saját magukhoz közel álló agrár-óriásbirodalomnak az ügyvédje, és egyetlen egy helyben élő nincs ezek között a nyertesek között.

A tegnapi vitában államtitkár úr kikérte magának, hogy amióta önök kormányon vannak, a Leisztinger-cégek nem nyertek állami földet. Megnéztem újra, meg tudom erősíteni, Zalában az állami földek nagy részét Leisztingerhez köthető cégcsoportok nyerték, tehát ebben sem mondott igazat államtitkár úr. Illetve azokat a gazdákat is képviseljük, akik szeretnék arra biztatni a gyermekeiket, unokáikat, hogy érdemes Magyarországon maradni, hogy érdemes ezt a pályát választani, mert lesz jövő a magyar vidékben. Őket is képviselni kell valakinek, ha önök már ezt nem teszik. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Font Sándor képviselő úr, Fidesz, kétperces!

FONT SÁNDOR (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Magyar Zoltán! Aki figyeli a Jobbikon belül történő változásokat, az látja, hogy Magyar Zoltán lesz valószínűleg a Jobbik mezőgazdasággal foglalkozó kampányarca, és kiszorítja Varga Gézát, aki eddig vitte ezt a területet, és Zoltán egyre aktívabb ezen a területen. (Derültség a Jobbik padsoraiban.) És a maguk kultúrvilágához képest néha elgondolkodtató indítványt nyújt be, ami akár lehet az ő általuk képviselt rétegcsoportnak megfelelő is. De azért az az indítvány, ami mellett most érvelt, amelyben azt kéri, hogy a Magyar Agrár-, Élelmiszer-gazdasági és Vidékfejlesztési Kamara helyett az úgynevezett anyaföldvédelmi kerekasztalnál fennálló tagság azonosítószámát kelljen majd alkalmazni, ez aláássa azt a törekvését, ami most itt a Jobbikon belül a Jobbik mezőgazdasági kampányarcának a felépítését segítené.

Tehát aki ilyen indítványt betesz, és ezt meg akarja védeni egy szakmai körben, tartok tőle, hogy az alul fog maradni mindenféle vitában. Ráadásul az indoklásnál olyan hibákat vétenek, és akkor felolvasom az indoklás részét, aztán mindenki értelmezze úgy, ahogy ezt gondolja; azt mondja: "az anyaföldvédelmi kerekasztal mint civil, szakmai ernyőszervezet működése során bebizonyította, hogy a helyben élő családi gazdálkodók érdekeit". Ez a mondat. A mondat bizonyára nem fejeződött be, valaki nagyon kapkodva ön helyett írhatta, vagy ön hibázott, de akkor legalább legyen szíves értelmes, érdemi és a tartalmi feladatot is ellátó indítványt tenni. Ezzel ön ellen lehet majd kampányolni, aki ilyen indítványokat tesz. És utána ne álljon fel, és ne akarja megvédeni itt a parlamentben. Mi hozzá nem szóltunk volna, ön hozta elő. Kár volt!

ELNÖK: Gyűlnek a kétpercesek. Tóth József képviselő úr, Fidesz.

DR. TÓTH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Magyar Zoltán Képviselőtársam! Engedje meg, hogy azért azt mondjam, hogy az elhangzottak jó része egyáltalán nem volna szabad, hogy része legyen a részletes vitának. Valóban kifejezetten politikai hangulatkeltés az, amit ön itt produkált az elmúlt néhány percben, és engedje meg, hogy csatlakozzam az előttem szóló Font Sándorhoz és mindazokhoz a képviselőtársainkhoz, akik ezt a véleményt kinyilvánították.

Egyébként ön is jól tudja, hogy bolhából hogyan lehet elefántot csinálni. Éppen a liftben meséltem önnek néhány nappal ezelőtt, hogy név szerint hozta ki, hogy én 29 birtoktestet pályázat nélkül kaptam meg, mert a Blikk ezt hozta. De az igazság teljesen más, mert azt se tudtam, hogy annak a cégnek van ilyen pályázata az NFA-nál, amiben én 1,1 százalékban vagyok tulajdonos. Tehát lényegében tudomásom sem volt arról, hogy a cég egyáltalán kapott ilyet vagy pályázott ilyenre, vagy nem pályázott ilyenre. De hát ezek nagyon jó alkalmak és lehetőségek arra, hogy minden módon besározzák azokat is, akiknek semmi köze egyáltalán ezekhez a dolgokhoz, és abszolút nem érintettek. Hiszen nem is dolgozom abban a cégben, ez egy valamikor szövetkezet volt, amely később átalakult kft.-vé, és húsz éve már nem dolgozom ennél.

Tehát csak arra akartam rávilágítani, valóban úgy van, hogy minden lehetőséget megragadnak arra, hogy a szakmai vita helyett politikai vitát folytassanak a parlamentben, és kérem, hogy ha részletes vitáról van szó, akkor tényleg arról beszéljünk, amiről kell.

Köszönöm szépen, elnök úr.

ELNÖK: Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik, kétperces!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Font elnök úrra reagálnék elsőként. Ahogy elmondtam, ez a módosító indítványom egyfajta fricska volt azért, amiért önök nem hajlandóak elfogadni azt, hogy a kamarai választásokon a nevetséges 7 százalékos részvétel helyett érdemes lenne az egészet új alapokra helyezni, hiszen ezt törvénymódosítással egyébként meg is tették. Így gondoltam, ezzel a módosító indítványommal akartam kifejezni ezt a véleményemet.

Tóth József képviselőtársamnak pedig reagálnék, ha már a liftes beszélgetés szóba került. Amit ön elmondott, azt készséggel elfogadom, és örülök, hogy csak 1,1 százalékban részese ennek a cégnek, amely részt vett az állami földek lenyúlásában a helyiek elől. Akkor ezt elfogadhatom egy védőbeszédnek, és készséggel ezt a vitát le is zárhatjuk. De abban a liftes beszélgetésben az is elhangzott, az önök részéről többen voltak, hogy önök viszont ki vannak azon akadva, hogy a nagyok viszik el az állami földek nagy részét, és ezt önök sem tartják helyesnek. Hát akkor itt a lehetőség, lehet lobbizni a frakción belül vagy a Nemzeti Földalapkezelő élére egy olyan vezetőt kellett volna állítani, aki ezt képes megakadályozni, aki képes véghezvinni azokat a nemes célokat, amelyeket a nemzeti vidékstratégiában még megfogalmaztak, és nem pedig nekem panaszkodni azzal kapcsolatban, hogyha egy sajtóinformáció ön szerint túlzó vagy éppen csúsztató. Hanem itt a lehetőség, kétharmaduk van, ez elég erő kellene hogy legyen ahhoz, hogy ezt a félmillió hektár megmaradt állami földet valóban a nemzet javára, valóban a vidék megtartóerejének növelésére használják, ne pedig azok a bizonyos nagyok vigyék el, amelyekkel önök is tisztában vannak.

Köszönöm a szót. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Lezárom a vita ezen szakaszát, megnyitom a 6-13. pontokra. Magyar Zoltán képviselő úr, Jobbik!

MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Ezek most már nem a fricska kategóriába tartozó módosító indítványok, hanem a javaslatot érdemben is tudják módosítani. Az ajánlás 7. és 8. pontjaihoz szeretnék hozzászólni, melyek szintén az én módosító indítványaim. Itt arra teszek kísérletet, hogy e helyi földbizottságok tagjainak, mondjuk, kikössük azt, hogy hatósági erkölcsi bizonyítványát is szükség legyen nyilvántartani, beszerezni.

Tudom, hogy a bizottsági vitában az hangzott el az előterjesztő részéről, hogy ez egy felesleges szűkítés lenne, talán így tudom összefoglalni az ellenérveket, hiszen az a cél, hogy ez a lehető legszélesebb tömeg legyen, akit a jogszabály enged, és földhasználóként az adott település területeinek a földjeit használja, hogy ők a lehető legszélesebb körben választhatók legyenek. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy egy erkölcsi bizonyítvány nem olyan módon szűkíti ezt a kört, ami negatív lenne, ami csökkentené a demokratikus választásoknak a lehetőségét, hanem inkább egy sokkal egyértelműbb, tisztább képet kapnánk.

(9.50)

Hiszen aki ezt nem képes felmutatni, akiről ezt nem lehet nyilvántartani, ő nem tudom, milyen módon lenne alkalmas arra, hogy olyan felelős döntéseket hozzon, amelyeket egy ilyen bizottságnak majd hoznia kell, hiszen azért a földforgalomba - köszönhetően a földforgalmi törvénynek - jelentős mértékben bele tudnak szólni. Majd meglátjuk, hogy a gyakorlatban ez mit fog eredményezni, de az biztos, hogy komoly súlya lesz az ő szavuknak. Így ezt egyáltalán tartom egy rossz irányú felvetésnek, már csak azért sem, mert kormánypárti képviselőtársunknak jött bizottsági ülésen ez a ragyogó ötlete, amit, úgy gondoltam, hogy egy módosító indítvánnyal igyekszünk is megtámogatni.

Illetve van itt még egy másik, a 8. ajánlási pont, amit Kiss Sándor képviselőtársammal nyújtottunk be. És mielőtt azzal támadnának, hogy itt előre feltételezzük azt, hogy a földbizottság tagjai a saját haszonszerzésükre akarják ezt a pozíciót felhasználni (Dr. Budai Gyula: Ezt állították a vitában!), ezt azért visszautasítanám (Dr. Budai Gyula: Ezt mondták a vitában!), de mindenképpen egy pluszgarancia elemet jelentene ez a módosítás, hiszen nem hiszem, hogy az általuk tulajdonul használt földterületek nagyságának a nyilvántartásba vétele és ezen adatoknak a frissítése abba a kategóriába tartozna, ami annyira elrugaszkodna a valóságtól, illetve annyira túlzó lenne, hiszen valami hasonló érvekkel próbálták ezt bizottsági ülésen is kiütni. Szerintem, aki egy ilyen nemes feladatra vállalkozik, és valóban a helyi közösségek érdekében akarja végezni a munkáját, és akarja ellátni a mindennapokban ezt a feladatot, annak ez egyáltalán nem okozhat problémát, ugyanúgy, ahogy mi, képviselők is minden év elején leadjuk a vagyonnyilatkozatunkat, még ha tudjuk is, hogy vannak itt a Házban olyanok, akik ezt elég rugalmasan kezelik. Ez akkor is egy pluszgarancia, egy pluszelem lehetne. Ráadásul, ami ezen túlmutat - az is egy fontos érv -, a bizalmi viszony, a bizalmi légkör egy ilyen bizottság és a helyi, a település környékének földjeit művelő gazdálkodók között is kialakulhatna, egy sokkal átláthatóbb rendszer.

Úgyhogy ezt a két módosító indítványt, kérem, hogy feltétlenül fontolják meg. És mielőtt Sáringer-Kenyeres Tamás képviselőtársam reagálna: ezen elfogadások mellett is komoly aggályaink vannak ezen módosítással kapcsolatban, de attól még benyújtom ezeket a módosító indítványaimat, mert a sok rossz és komoly kritika mellett ezek azért javítanának a törvényjavaslaton. Úgyhogy erre biztatom képviselőtársaimat is. Még egyszer, ez az ajánlás 7., 8. pontja.

Nyújtottunk még be képviselőtársammal, Kiss Sándorral több más módosító indítványt is, de azzal kapcsolatban a bizottsági ülésen kaptunk olyan érveket és válaszokat, amelyek, úgy gondolom, meggyőztek minket arról, hogy azon módosítások elfogadása lehet, hogy több esetben feleslegesen bonyolítaná a törvény szövegét. Tehát azért nem is érvelek mellette hosszasan, mert ebben lehet igazuk, és ezzel kapcsolatban kompromisszumra fogunk tudni jutni. De a 7. és a 8. pont elfogadását feltétlenül szükségesnek tartjuk.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Nem látok több hozzászólási szándékot. Lezárom a vita ezen szakaszát.

Megkérdezem Budai Gyula államtitkár urat, hogy a vita egészének lezártát követően most kíván-e válaszolni valamire, ami eddig elmaradt volna. (Dr. Budai Gyula feláll.) Jelzi, hogy igen. Öné a szó.

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Én azt gondolom, hogy az általános vita során azokra a nagyon fontos érvekre, amelyek, hogy így mondjam, a különböző parlamenti pártoktól elhangzottak, én válaszoltam.

Egyetlenegy gondolat, ami megint megütötte a fülemet. Azt gondolom, és itt a jegyzeteimben szerepel is, és úgy gondolom, nem véletlenül állítottam azt az általános vita során, hogy a Jobbik miért nézi le a magyar gazdákat, miért nem bízik a magyar gazdákban, hogy ők el tudják dönteni, hogy a helyi földbizottságba kiket választanak, és miért feltételezi ezt a magyar gazdákról, hogy ezt a pozíciót arra fogják felhasználni - ahogy önök is itt elmondták az általános vita során -, hogy majd akik a bizottságban benne vannak, azok sokkal több földdel fognak rendelkezni. Nem is tudom, önök közül mondta itt valaki az este folyamán, hogy majd nézzük meg, hogy néhány év múlva a bizottság tagjai közül kinek mennyivel növekszik a földterülete.

Tisztelt Képviselőtársaim! Önök hogy akarják a magyar vidéket, ha ezt feltételezik a gazdákról? Ne haragudjanak, nemcsak az előző törvényben elmondottak, hanem ebben a törvényben elmondottak is egyértelműen arról árulkodnak, azt igazolják, hogy önök csak politikai haszonszerzésből, politikai célból hivatkoznak állandóan a magyar vidékre, a magyar gazdákra, miközben a magyar gazdákról meg azt feltételezik, hogy azok, akik ebben a bizottságban lesznek, korruptak lesznek, és maguknak fogják a földeket kiutalni, vagy úgy fognak dönteni. Elnézést kérek, én úgy gondolom, hogy azért a magyar gazdatársadalom ennél többet ér. Én nem fogom azt mondani Magyar Zoltánnak, mint amit Font Sándor mondott, hogy 1992-ben még az óvodában volt. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) De azért azok a gazdák, akik a magyar gazdatársadalom gerincét jelentik, azért ennél sokkal többet érdemelnek, tisztelt képviselőtársaim.

Úgy gondolom, hogy a részletes vitában önök közül bárki hozzászólhatott volna, illetlenségnek tartom, hogy amikor valaki beszél, akkor önök belekiabálnak. Tudom, hogy a Jobbik Magyarországnak ez a stílusa, mert nincs mondanivalójuk a parlamentben. (Moraj a Jobbik soraiban. - Az elnök csenget.)

Köszönöm szépen, tisztelt elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Akkor ezt a vitát lezártuk. Bejelentem, hogy a részletes vita után a módosító javaslatokról a következő ülésünkön döntünk majd. Most mehetünk tovább.

Soron következik az egyes törvényeknek agrár- és környezetügyi tárgyban történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig, amelyet T/13139. számon ismerhettek meg.

Előterjesztői expozé, Budai Gyula államtitkár úr, aki jelzi mozdulataival, hogy ide fog jönni az előadói pulpitushoz. Maximálisan húszperces időkeretben öné a szó.




Felszólalások:   1-24   25-47   47-69      Ülésnap adatai