Felszólalás adatai

VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nemrégiben a bolgár parlament háromnegyedes többsége elfogadott egy döntést, amelynek értelmében Bulgária szeretné a földmoratóriumát meghosszabbítani az Európai Unión belül, az Európai Unióval szemben. Egészen nagy vihart kavart - különösen Brüsszelben - ez a döntése az ottani parlamentnek, a mi köreinkben, jobbikos körökben viszont örömet okozott, ugyanis rávilágított arra a tényre, hogy Kelet-Közép-Európának a sorsszerűsége közös és ebben a földkérdésben különösképpen közös.

Ha megvizsgáljuk a magyar földmoratórium történetét, akkor azt látjuk, hogy 2004-ben kaptunk egy hétéves lehetőséget, ami aztán három évvel meghosszabbításra került, azzal az indoklással, hogy a magyar földár töredéke az európai földár átlagának, és némi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a földáraink felzárkózzanak Európához. Most letelt ez a tíz év, és mi történt? Ha megnézzük, a magyar földárak továbbra is töredékét képezik a nyugat-európai földek árának. A helyzet, a kiváltó indok továbbra is fennáll, miközben az óvintézkedés, a moratórium pedig megszüntetésre kerül a következő évtől. Tehát a vészhelyzet adott, a vészhelyzettel kapcsolatban hozott óvintézkedés viszont megszüntetésre kerül. Ez körülbelül olyan - hogy megpróbáljak képszerű és aktuális lenni -, mint ha jönne egy nagy árhullám Magyarországon, és kihelyeznénk a homokzsákokat, hogy védekezzünk az árhullám ellen, de még mielőtt az árhullám elmenne, valamilyen döntés következtében elkezdenénk a homokzsákokat összeszedni. Mennyire volna ez logikus, képviselőtársaim? Semennyire. És mennyire volna etikus? Semennyire. Ezért a földmoratórium meghosszabbításának a felvetése teljes mértékben legitim felvetés.

Mit tesz a kormány? A kormány alibizik, mondhatnám úgy is, hogy kampányol ebben a kérdésben, de nem tesz érdemi lépéseket, általában arra szokott hivatkozni, hogy nincs lehetőség ennek a helyzetnek az orvoslására, az Európai Unió erre nem ad lehetőséget. Persze hogy nem ad, ha meg sem próbáljuk, de éppen a bolgár példa bizonyítja, hogy egyáltalán nem tabukérdés ennek a felvetése, amit a Jobbik is megtett már többször is.

(13.20)

A másik, amire hivatkozni szoktak, hogy igazából nincs is szükség ennek a moratóriumnak a meghosszabbítására, hiszen itt van a nemzeti együttműködés rendszere, a nemzeti együttműködés kormánya olyan jogszabályi környezetet teremtett, amelyben a magyar föld megvédése garantált. Hivatkozni szoktak ilyenkor a földvédelmi bizottságokra, amelyeknek a legitimitásával kapcsolatban nyugodtan jegyezzük meg, hogy szinte a nullával egyenlő, és ezt nem Vona Gábor mondja, a Jobbik frakcióvezetője, hanem az alapvető jogok biztosa írta néhány nappal ezelőtt.

A másik hivatkozásuk magával a földtörvénnyel kapcsolatos. Miniszterelnök úr személyesen mondta, hogy ezt önök a francia, a dán és az osztrák földtörvényből, tehát az Európai Unió legerősebb földtörvényeiből gyúrták össze nekünk, magyar embereknek. Most hogy ez így van-e vagy sem, abba én bele sem kívánok menni, csak feltennék két, az önök számára kínos kérdést. Ha a francia, a dán és az osztrák gazdatársadalmat megnézzük tőkeerőben, versenyképességben, szövetkezési lehetőségekben, hogyan hasonlítható az össze a magyar gazdatársadalommal? A másik kérdésem: ha megnézzük a francia, az osztrák és a dán földárakat, hogyan hasonlítható az össze a magyar földárakkal? Ne hivatkozzunk erre a földtörvényre, mert ami ott működik - lehetséges, hogy működik -, az nem biztos, hogy Magyarországon is működni fog!

Mondjuk ki, és ezt megint nemcsak a Jobbik mondja, hanem még nagyon sokan: önök, ez a kormány sem védi meg a magyar földet. Pedig a magyar föld a gazdaságunknak is az alapja és a szabadságunknak is az alapja. Ha valahol gazdasági szabadságharcot kellene vívni, az éppen ez a terület lenne. És mit kellene tenni? Hát nem azt kellene tenni, amit tettek az elmúlt 24 évben a kormányok, az MSZP, a baloldal, illetve a jelenlegi kormány. Talán az sem véletlen, hogy egyre többen ábrándultak ki a fiatal korosztály közül is ezen pártokból, és hogy ebben a korosztályban, az ifjúság körében a Jobbik vált a legnépszerűbb párttá. Talán ennek a tétlenségnek és tehetetlenségnek is köze van ehhez a folyamathoz.

De akkor mi volna a teendő? - tegyük fel még egyszer a kérdést. Az egyik első teendő az volna, hogy ha már a bolgárok megtörték a jeget, és szégyenszemre nem mi tettük ezt, akkor most már nem is kell olyan nagy bátorság, hogy mi is hozzunk egy hasonló döntést, hogy mi is döntsünk a földmoratórium meghosszabbításáról. A Jobbik egyébként benyújtott egy ezzel kapcsolatos határozati javaslatot, nagyon bízom benne, hogy fideszes képviselőtársaim majd támogatni fogják. Azt nem mondjuk, hogy ez megoldás, de időhúzás, és aki most időt nyer, az életet nyer ebben a helyzetben.

A másik lépés egy nemzetközi szövetség építése lenne a mi véleményünk szerint. Úgy tűnik, egyre többen vannak, akik ezt a kérdést fontosnak tekintik, és igenis lehetne egy több országból álló koalíciót kovácsolni, akár Magyarország is állhatna az élére, és megpróbálhatnánk elérni azt, hogy a földtulajdon kérdése legyen nemzeti hatáskör, hogy a tőke szabad áramlása fejezetének a hatálya alól vegyük ki a földet, onnan, ahová egyébként az első Orbán-kormány tárgyalásai tették a magyar földet.

A harmadik feladat pedig a kérdés alaptörvényben való rögzítése lenne. Ezt megtettük az alaptörvény vitája során, és ha visszaemlékeznek, önök név szerint szavaztak nemmel. A Jobbik továbbra is azt tartja valódi megoldásnak, hogy a magyar föld csak a magyar állam, a magyar önkormányzatok és a magyar személyek tulajdonában lehessen, sehol máshol. Minden más, amit önök tesznek, a mi számunkra mellébeszélés, hazugság, még durvábban mondom: hazaárulás.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Budai Gyula államtitkár urat illeti a szó. Parancsoljon!

DR. BUDAI GYULA vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én megértem Vona frakcióvezető urat, hogy kellemetlen számára, hogy a Jobbik az elmúlt másfél évben csak hébe-hóba vett részt a zsebszerződéseket vizsgáló tárcaközi bizottság munkájában, és igazán építő jellegű javaslatot sem ön, sem pedig a pártja nem terjesztett elő ebben a másfél évben. És azt is értem, hogy most igyekeznek magyarázni a bizonyítványt, valójában mi is volt az oka annak, hogy nem támogatták azokat a javaslatokat, amelyek valóban arról szóltak, hogy amikor 2014. május 1-jén Magyarország vonatkozásában lejár a moratórium, akkor olyan helyzetbe hozzuk az országot, hogy azok a spekuláns befektetők - és ezek lehetnek akár belföldi, akár külföldi befektetők -, akik ezt az időpontot várják, ne tudjanak Magyarországon termőföldet vásárolni.

Ugyanakkor szeretném megjegyezni, frakcióvezető úr, hogy ön elég erősen csúsztatott a bolgár példa vonatkozásában, ugyanis Bulgária 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, és a rájuk vonatkozó, a szerződésben meghatározott moratórium 2014. január 1-jén jár le. A bolgár parlament a döntésével semmi mást nem tett, képviselő úr, mint kezdeményezte a moratórium meghosszabbítását, ugyanazt a meghosszabbítást, amit mi már 2010-ben kezdeményeztünk, ugyanis Magyarország 2004-ben csatlakozott és a hétéves moratórium 2011-ben járt le, mi pedig azt kezdeményeztük, hogy 2014. május 1-jéig hosszabbítsák ezt meg. Egyébként javaslom, nézze meg, hogy a bolgárok valójában mit is kezdeményeztek; vagy ha azt javasolja nekünk, hogy vegyük át a bolgár földtörvényt, akkor azt gondolom, hogy elég rossz úton járunk, ugyanis a bolgárok lehetővé teszik a jogi személyeknek - külföldieknek és belföldieknek egyaránt -, hogy termőföldet vásároljanak az országban. A parlament által - és nem önök által, mert önök bojkottálták az új földtörvény elfogadását - elfogadott földtörvény kizárja a jogi személyek azon lehetőségét, hogy Magyarországon termőföldet vásároljanak, és ez vonatkozik mind a belföldi, mind pedig a külföldi jogi személyekre.

Ön azt mondta, hogy ez a kormány nem tesz semmit, csak alibizik. Hadd mondjam el azokat a nagyon fontos dolgokat, amit már többször is elmondtam, de úgy látom, hogy az önök tudatához ezek a nagyon fontos gondolatok valahogy nem jutnak el. Az új Btk. lehetőséget biztosít arra, hogy a termőföldet jogellenesen megszerzőkkel szemben a büntető törvénykönyv eszközeivel lépjünk fel, és nagyon súlyos, egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti azokat a spekulánsokat, akik a törvényben meghatározott módon kívánnak termőföldet vásárolni. Az új földforgalmi törvény, az ön állításával ellentétben, három olyan akadályt állít a spekulánsoknak, akik Magyarországon termőföldet akarnak vásárolni, amelyek alapján nem tudnak. A magyar államnak elővásárlási joga van. A magyar állam elővásárlási joga mindenkit megelőz. A helyi földbizottságok vétójoggal rendelkeznek, ezt önök is támogatták. A helyi földbizottságok hozzájárulása nélkül Magyarországon a jogszabály hatálybalépését követően senki nem tud termőföldet vásárolni. De ha a helyi földbizottságok mégis úgy döntenek, hogy hozzájárulnak a földvásárláshoz, a mezőgazdasági szakigazgatási szervek meg tudják akadályozni a termőföld megvásárlását. Ez az a törvény, amelyre önök nemet mondtak, képviselőtársam.

De ha még továbbmegyünk, a Nagy István képviselőtársam által benyújtott törvényjavaslat, amelynek a vitája már megtörtént a parlamentben, konkrétan meghatározza, hogy az ilyen módon megszerzett termőföldek vonatkozásában a bíróságnak lehetősége van, hogy az ügyész indítványára a magyar állam javára ítéli, marasztalja azt a földterületet, amelyet ilyen módon szereztek meg.

Tisztelt Képviselőtársam! Tudja, hogy a bolgárok hol tartanak hozzánk képest? Sehol. A bolgár földtörvény olyan kritériumokat tartalmaz, amilyeneket ha mi elfogadtunk volna, akkor ön most nem azért állt volna fel, hogy mi is kövessük a bolgár példát, hanem azért állt volna fel, hogy miért nem akadályozzuk meg a külföldi befektetők, jogi személyek termőföldvásárlását. Én azt gondolom, hogy azok a nagyon fontos jogszabályok, amelyeket felsoroltam, és azok a jogszabályok, amelyek az új földtörvény végrehajtásához kapcsolódóan lehetőséget fognak teremteni, 2014. május 1-jére Magyarországot olyan helyzetbe hozzák, hogy Magyarországon sem külföldi, sem belföldi spekuláns egyetlen négyzetcentiméter termőföldet sem tud megvásárolni. Ehhez kértük az önök segítségét, és önök ezt utasították el.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   1-4   5-8   9-14      Ülésnap adatai