Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt nagyon furcsa egyébként ezt a törvényt ebben az időpontban tárgyalni, akkor beszélni itt a közigazgatás átalakításáról, bürokráciacsökkentésről, amikor ez az időszak arról szól, hogy Rogán Antalnak szüksége van egy új minisztériumra, és ezért létrehozunk Rogán Antalnak egy új minisztériumot. Tehát egy kicsit éles a kettő közti kontraszt.

De Lázár miniszter úr expozéja nagyon érdekes volt egyébként, és azt mondom, tényleg el lehet mondani, hogy érdemes volt meghallgatni, és nagyon sok olyan elem volt benne, ami arról árulkodott, hogy még az őszinteséget is meg lehetett tapasztalni. Pont azért, mert ez az őszinteség jelen volt szerintem a miniszter úr felszólalásában, elsődlegesen reagálnék arra, ami ott elhangzott.

Elhangzott a jó állam, jó kormány, amely közel van az állampolgárokhoz és segíti az állampolgárokat. Ezek ilyen ígéretek, tehát tudjuk, ez körülbelül olyan ígéret, mint ahogy majd egy söralátéten be tudjuk adni az adóbevallásunkat, mondta ezt Orbán Viktor 2010-ben. Látjuk, hogy azóta mennyi valósult meg ebből.

Azt is mondta Lázár János, hogy szükség van egy professzionális közigazgatásra. És valóban igaza van. Tehát én úgy érzem, hogy miniszter úr felszólalásából az jött le a leginkább, hogy ő teljes mértékben tisztában van a közigazgatás jelenlegi helyzetével, és ezért is mondom azt, hogy vannak olyan ellentmondások, amikben nem hiszek, hogy létrejöhet pont talán beszéde alapján is a professzionális közigazgatás, hiszen azt is mondta Lázár miniszter úr, hogy viszont nem hisz a nagy átalakításokban. Ha nem hisz a nagy átalakításokban, akkor nem tud létrejönni egy professzionális közigazgatás, pedig valóban ez lenne a cél, hiszen ne felejtsük el, hogy ha nincs professzionális közigazgatás, a közigazgatás és a bürokrácia nagymértékben szerepet játszik a korrupció kialakulásában. Pedig az önök deklarációja is, hogy a korrupciót minél inkább vissza kell szorítani. Pedig nagy szerepe lenne, nem kellene kapcsolati tőkéket keresni bármilyen ügy elintézéséhez, ha nem lenne az az alapgondolkodás Magyarországon, és sajnos ez az alapgondolkodás Magyarországon, és ez tapasztalat alapján működik egyébként, önök az MSZP-vel együtt alakították ki ezt a rendszert így, hogy bármilyen engedély vagy bármilyen ügy elintézéséhez találnom kell valakit, gondolja az állampolgár, aki segíteni tud, mert ismer valakit, aki ezt el tudja nekem intézni. Ezt kellene megváltoztatni, és sajnos egyébként, még egyszer mondom, hogy az elmúlt 25 évben önöknek ezt nemhogy sikerült volna megváltoztatni, hanem talán még sokkal nagyobb tökélyre fejlesztették, mint ami az úgynevezett átkos rendszerben volt, a Kádár-időszak alatt.

Itt is volt a miniszter úrnak egy olyan mondata, és a Kádár-rendszerrel példálózott, amikor is azt mondta, hogy a Kádár-rendszerben megtapasztaltuk, hogy egy jó közigazgatás alkalmas egy diktatúra működtetésére és annak a kitolására is. És igaza volt, igaza volt teljes mértékben, és itt van talán az úgynevezett rendszerváltásnak a legnagyobb problémája, hogy ez nem változott szinte semmit. Annyi különbséggel, hogy önök úgy fordították meg ezt az egészet, hogy Magyarországon 25 éve közigazgatási diktatúra létezik, közigazgatási diktatúra van ebben az országban.

Ez miben nyilvánul meg? Két dologban nyilvánul meg. Az egyik az, hogy ha valaki az adott ha­talomnak nem tetszik, ha valaki túl magasra emeli a fejét, akkor a közigazgatás különféle módszereivel ezt az embert ellehetetlenítik, meghurcolják vagy jobb esetben csak megnehezítik az ő életét. Ez működik ma Magyarországon. Ebben abszolút igazat kell adnom, hogy valóban, diktatúrákat is ki tud szolgálni a közigazgatás.

A közigazgatási diktatúrának egy másik válfaja pedig magában a közigazgatásban van jelen, hiszen nem hiszem, hogy egy normális országban az egy normális állapot lenne, hogy aki a közigazgatásban dolgozik, az a szabadidejében meg kell hogy gondolja, hogy milyen rendezvényre megy el, hogy egyáltalán milyen politikai hitvallása van, vagy bármi egyebet, mert ha nem megfelelő, az éppen kormányon levő hatalomnak nem megfelelő az ő politikai nézete, vagy elmegy egy olyan rendezvényre esetleg, ami nem a kormányhoz köthető, akkor nagyon hamar elveszítheti az állását vagy nagyon hamar sokkal rosszabb munkakörülmények közé kerül.

Tehát azt mondom, teljes mértékben osztok nagyon sok mindent, amit elmondott a miniszter úr, de hát sajnos, ha nem kívánunk nagymértékben változtatni ezen a helyzeten, akkor nem is fog változni, és marad ugyanez a helyzet.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat deklarált célja, hogy az állampolgárok állammal szembeni ügyeinek vitelét megkönnyítse azzal, hogy különféle könnyítéseket vezet be különféle eljárásokban. A könnyítések túlnyomó többsége az ügyintézési határidők lerövidítésében, kisebb részben az engedély helyett az enyhébb fokú bejelentési kötelezettség előírásában nyilvánul meg. A módosítás tartalmaz továbbá illeték- és díjcsökkentést is bizonyos ügytípusok esetében, ami szintén azt a célt szolgálja, hogy az állam és a polgárai közötti ügymenet kevésbé legyen az ügyfelek számára megterhelő.

A törekvés, ahogy mondtam, alapvetően helyes és jó, hiszen maga Orbán Viktor miniszterelnök úr mondta még kormányzása elején - egy újabb ígéret, 2010-ben -, hogy Magyarország egy akadálypálya, a burjánzó bürokratikus eljárásokra utalva.

(13.10)

Sajnos, ez a helyzet azóta sem változott, bár a szavak szintjén évente legalább egy, esetenként több átfogó reform és nagyívű átalakítás került bejelentésre a folyamatos, kisebb átszervezések mellett. A Jobbik Magyarországért Mozgalom képviselői, illetve jómagam is több alkalommal hívtuk már fel a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy a különféle okokból nem vagy elviselhetetlenül lassan működő hivatalok eljárásai az ország versenyképességét rontják, szinte megbénítják a napi működést. Ilyen előzmények után őszintén örülnünk kell tehát annak a ténynek, hogy problémákat a kormány felismerte és cselekvésre szánta el magát az áldatlan állapotok megszüntetésére. Kérdés az, hogy hol fognak majd megállni ebben az átalakításban.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat érdemi, tartalmi vizsgálata során azonban a nemes célkitűzés mellett szembetűnő az a tény, hogy a jelentős mennyiségű törvény kismértékű módosítása csak előfutára a közigazgatási eljárás teljes körű, átfogó reformjának. Erről maga az előterjesztő is ír a javaslat általános indokolásában. Itt jön az az ellentét, amit említettem, hogy Lázár János viszont azt mondja, hogy ő nem hisz a nagy átalakításokban. Akkor vajon most ki mond igazat? Lesz nagy átalakítás, vagy pedig nem lesz nagy átalakítás?

A jelenleg előttünk fekvő módosítások tehát a legjobb esetben is csak felületi kezelést jelenthetnek a rendszerjellegű hibákra, az akut problémákra. A közeljövőben várható újabb átfogó közigazgatási eljárási reform előtt vajon mi szükség van az egyes eljárások határidejének széles körű módosítására? Álláspontom szerint az eljárási szabályok ily módon történő, ötletszerű módosítása csak bizonytalanságot teremt mind a hivatali ügyintézőkben, mind az ügyfelekben, az eljárási szabályok gyakori változtatása a bizonytalanságon túl hatékonytalanságot is eredményez, amivel aláássa a kiszámíthatóságot, ami mind az állampolgár ügyfeleknek, mind a vállalkozásoknak alapvető fontosságú.

A törvényjavaslat indoklása egyetlen módosítandó jogszabály esetében sem tér ki arra, vajon az ügyek, amelyek ügyintézési határidejét most rövidíteni tervezzük, vajon miért nem mentek gördülékenyebben a korábbiakban. Egyetlen esetben sincs szó arról, hogy az adott ügytípus esetében vajon ténylegesen mennyi idő szükséges annak megnyugtató, magas szakmai színvonalon történő elintézéséhez.

A javaslat fűnyíróelv szerint, általánosan igyekszik kurtítatni azokat a határidőket, amiket korábban sem tartottak be a hivatalok. Tudja valaki az előkészítést végzők közül vagy esetleg önök közül, tisztelt képviselőtársaim, hogy miért lépik túl a legkülönfélébb hivatalok a legkülönfélébb ügyintézési határidőket? Tartok tőle, hogy ez a kérdés ilyen formában még csak fel sem merült a törvényjavaslat előkészítése során. Álláspontom szerint az ügyintézési határidők egységes, felülről jövő kezdeményezése alapján történő rövidítése nem lesz megoldás a hivatalok nehézkes és lassú működésének problémájára.

Azt a bizonyos akadálypályát ezekkel az intézkedésekkel nem fog sikerülni lebontani. Véleményem szerint a működési problémákra való megoldást hozó döntésekhez mindenekelőtt alapos és mélyreható elemzésre volna szükség a közigazgatás valamennyi szintjén. Az ügyek gördülékeny, szakszerű és ügyfélbarát intézéséhez mindenekelőtt szakmailag felkészült apparátusra, ügyintézőkre, alsó, közép- és felső vezetőkre van szükség, nem pedig politikai kinevezettekre, akik szépen fogalmazva mindig felfelé kedveskednek, lefelé azonban mindig taposnak.

A szakmaiság és a józan ész száműzése a hivatalokból a valódi oka annak, amire már korábban is utaltam, hogy csak képviselői telefonokra és személyes utasításokra intéződnek el olyan ügyek, amelyeknek szabályozott eljárási keretek között, nevezzük úgy, normális ügymenet szerint, a hivatal által a jogszabályoknak megfelelően kellene elintéződniük.

Tisztelt Képviselőtársaim! A jelen javaslat véleményem szerint nem egyéb, mint látszatintézkedés, olyan porhintés, ami tékozolja a jogszabály-előké­szítők energiáját és rabolja az önök drága idejét. Ezeket az energiákat inkább a küszöbön álló, a javaslat általános indoklásában is hivatkozott általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény alapos előkészítésére kellene fordítani.

Véleményem szerint egyszer kellene alapos munkát végezni az előkészítés során, és utána nem kellene átmeneti szabályok megalkotásával és átmeneti betartásával foglalkozni, nem kellene folytonosan toldozgatni-foldozgatni a törvényeinket. A Jobbik Magyarországért Mozgalom - hogy lássák a konstruktivitást - szakértőcsapata természetesen most is áll rendelkezésre a munka elvégzéséhez, amennyiben igénylik, hiszen a közigazgatás nem pártkérdés, az mindannyiunk életét ezer szállal átszövi, ezért az adott esetben megkeseríti vagy akár meg is könnyítheti. Azért is ajánljuk fel a szakértőinket, mert szeretnénk, ha olyan közigazgatást lehetne Magyarországon kialakítani… Hiszen olyan közigazgatásra lenne szükség, amely a politikától, a politikai, politikusi elvárásoktól mentesen, kizárólag a törvények és a jogszabályok betartásával működik, ahol nincsenek kiskapuk, ahol egyformán vonatkozik mindenkire az előírás, a szabály, a határidők, legyen az bárki, legyen az bármilyen pozícióban. Mi azt szeretnénk, ha Magyarországon minden területen végre egyenlő jogok és egyenlő kötelezettségek vonatkoznának minden egyes magyar állampolgárra, és ez vonatkozik egyébként az ügyintézésekre is.

És egy olyan közigazgatást is szeretnénk és ki is fogunk alakítani majd, amikor megkapjuk a választóktól azt a bizalmat, hogy mi kormányozzuk ezt az országot, egy olyan közigazgatást, ahol az abban dolgozók előmenetelét és elismertségét nem a politikai hovatartozásuk, hanem kizárólag a kimagasló szakmai munkájuk határozza meg; nem kell attól félnie senkinek majd a közigazgatásban dolgozók közül egy Jobbik-kormány alatt, hogy ha elmegy egy másik párt rendezvényére, ő a Jobbikra szavazott-e vagy pedig éppen önökre.

Mi nem ezt fogjuk figyelembe venni. Egy dolgot fogunk figyelembe venni: milyen szakmai munkát végeznek, és hogy működik az az ember szakmailag a közigazgatásban, és mennyire segíti azt, hogy ez az ország valóban élhetőbb, normálisabb és az egyenlőség felé közelítő ország legyen. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiban.)