Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy nagyon fontos javaslat van előttünk, és meghallgatva Lázár miniszter úr felszólalását, nagyon sok igazságot is felfedezhetünk benne. Az egy kicsit bánt, hogy nem várta meg a vitát és az ellenzéki hozzászólásokat, és ennélfogva csak bízni tudok benne, hogy a javaslatok eljutnak hozzá, ugyanis a szavak szépek és javarészt egyet is lehet velük érteni, a gyakorlatban ez hogy valósul meg, ez a kérdés.

Az előttünk fekvő javaslatban van egy-két pont, amely valóban a gyakorlatban is garanciákat fog jelenteni, hogy egy eljárás adott esetben ne húzódjon el. Ilyen a két hónap határidő, ami után ha nem intézi el a hatóság az ügyet, akkor megadottnak tekinthető az engedély. Persze később ezt lehet még ellenőrizni, a betartását a szabályoknak. Ez egy jó passzus. Ez egy olyan garancia, ami szerepel a törvényben, és ennélfogva mindenki hivatkozhat arra, hogy a két hónap leteltével ez a jog őt megilleti.

Az ügyintézési határidők csökkentése viszont jól hangzó, de a gyakorlatot ismerve egy kicsit szkeptikusan állunk hozzá. Azt is ki fogom fejteni, hogy miért. Ugyanis ki ne szeretne ügyintézési határidőket csökkenteni? Amikor az ember ezt hallja, akkor azt gondolja, hogy az ember ügyeit egyszerűen el fogják intézni gyorsabban, az természetesen mindenkinek az érdeke. Ugyanúgy, ahogy az elektronikus ügyintézés, már nagyon sokszor beszéltünk erről is, nem kellő mértékben terjedt el, bár voltak erre is erőfeszítések, és a hatályon kívül helyezési gyakorlat, amely a másodfokú hatóságokat illeti. Egyébként ez a bíróságokra is sok esetben igaz, és akár a Kúria beszámolójából is láthattuk, hogy ott se tartották ezt egy jó gyakorlatnak. Való igaz, hogy vagy hozzanak egy döntést másodfokon, tehát hogy vagy hagyják jóvá az elsőfokú döntést, vagy változtassák meg, de az, hogy egy új eljárás elindul, elképesztő módon elhúzza az ügyeket. Önmagában ebbe is nehéz belekötni.

Viszont nekem még mindig félelmem van azzal kapcsolatosan, és ezt most így az általános felvezetőben mondanám el, hogy a gyakorlatban ez hogy fog kinézni. Jelen pillanatban azt látjuk, és itt a határidőket azért próbáltuk csökkenteni korábban is, itt az Országgyűlésre gondolok, viszont a hatóságok vagy nem bírják ezt az ügyterhet és trükkökkel élnek, vagy egészen egyszerűen olyan… És ez lehet persze indokolt is, mert esetleg nincs elég ügyintézőjük, vagy más okokból, esetleg kényelmi szempontokból egyéb módozatokat kitalálnak.

Itt az általános indokolásban szerepel az eljárás felfüggesztése lehetőségének a csökkentése is, és utána szerepel benne, hogy a hatóságoknak fel kell vállalniuk a döntést. Igen ám, csak gyakorta megesik, hogy ez a döntés azért lesz elutasító, és mondjuk, nem hiánypótlást kibocsátó, mert látják, hogy a határidőbe nem fognak beleférni, és ezután inkább egy mondvacsinált indokkal elutasítják, és utána, amikor beadja az ügyfél újra, akkor már az egy új eljárásnak fog minősülni.

Nagyon sokszor pont a földhivatalok esetében történtek meg hasonlóak. Egyébként gyakorló ügyvéd kollégák véleményét is kikérdeztem, hogy ők mit tapasztalnak, hiszen tudjuk, hogy hozhatunk itt az Országgyűlésben bármilyen jogszabályt, amit az ügyintéző, aki a hierarchia alján ül, és sokszor egyébként alulfizetett is… Tehát hogyha valamiféle fizetésnövelés fog megvalósulni, amit Lázár János itt beígért, az nagyon jó lesz, mert pont azok az emberek, akik az ügyfelekkel kapcsolatba kerülnek, a legtöbbször nagyon kevés pénzt visznek haza, és bizony inkább elutasítások jönnek, ha már példát hoztam, a földhivatali eljárásokban, akár egy betű elírása kapcsán is visszadobják az egész anyagot, és nem hiánypótlást adnak ki.

(11.40)

Ez mondjuk, egy adásvétel esetén, ahol valaki már kifizette a teljes vételárat, és az egész szerződést visszadobják, nem csak egy hiánypótolásra kötelezik, ez nagyon komoly jogsérelemmel is járt.

És tudják, van még egy olyan - és megint csak az életből vett tapasztalatokat mondom, tehát lehet itt szép dolgokról beszélni -, hogy a hatályos jogszabályok sem mindig jutnak el az ügyintézőhöz, mert nem rendelkezik ezzel, bármennyire is azt mondjuk, hogy elérheti, persze az interneten is vannak ingyenes jogszabályok, de ez akár a NAV-állásfoglalásokra is igaz, hiába ad ki a NAV egy állásfoglalást, hogy mondjuk, egy földhivatali eljárásban, ingatlanügyi eljárásban mit várnak el, ha az ügyintézőt a főnöke nem tájékoztatja, vagy nem utasítja, hogy milyen módon kell eljárni, akkor még a hatályos jogszabályok kapcsán sem, gondolják ők, kell hogy figyelembe vegyék. Ennyire túlzottan, azt kell mondjam, hogy sokszor kiveszik az ember a gépezetből, és a bürokráciának nemcsak a jogszabályi, hanem a gyakorlási környezete is szörnyű. Tehát az emberek egyszerűen sokszor nem mernek dönteni, akik ott dolgoznak, vagy nincs döntési jogosultságuk, vagy hogyha van, akkor félnek attól, hogy akár a jogszabályokat is betartsák, hogyha a főnökük erre nem adott utasítást, hogy mondjuk, térjenek el egy hibás gyakorlattól.

Pont emiatt ezt én csak egy kezdő lépésnek tartom abba az irányba, hogy valóban megvalósuljon a bürokráciacsökkentés, arról nem is beszélve - és ez megint egy létező példa, hogy itt a tisztelt Országgyűlés elé tárjam -, hogy egy nemzetiségi önkormányzattól kaptam egy olyan beszámolót, hogy el kellett számolniuk 200 ezer forint összeggel, és ráadásul pont az Emberi Erőforrások Minisztériumától kapták pályázat útján, de a 27 százalékos áfa miatt 199 999 forintra jött ki a számla, amit benyújtottak, és hosszú hónapokon keresztül ezt az 1 forint kerekítést nem sikerült megoldani. Tudják, mi lett a vége? Az, hogy több tíz munkaóra után azt az egy forintot 240 forintért kellett átutalni, arról 1600 forintért kellett kérni egy igazolást, hogy ez megtörtént, egy tucat ajánlott, tértivevényes levéllel történt a levelezés a minisztériummal, és utána egyébként kétszer két ember még kijött ellenőrizni sokszor azokat a számlákat, amelyek gépi számlák voltak, és csak kinyomtatták, de eredetiben látni akarták a kinyomtatott gépi számlát, amiből akár ötvenet is ki lehet egymás után nyomtatni, hiszen ez egy gépi rendszer. Ezek a bajok, pedig a jogszabály lehetőséget teremtett volna rá, hogy ne így kezeljék az ügyeket. Egy mentalitást kell tehát megváltoztatni, ami, tudom, hogy egyébként a legnehezebb, de bizonyos pontokban azért talán előre fogunk lépni.

Én kiemelnék - mert az idő vészesen fogy - egy-két pontot, ahol úgy érzem, hogy pozitív vagy esetleg kérdéses irányba megy a szabályozás. Először is, ha nagy számokról beszélünk, hogy mennyi egyszerűsítést tartalmaz ez a törvény, akkor azért példának megemlíteném, hogy az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő esetében, hogy neki nem kell erkölcsi bizonyítványt lekérnie, hanem ezt automatikusan megteszik helyette a két szerv adatcseréje kapcsán, az persze jó, de nyilvánvalóan azért ezek az intézkedések az embereknek a tömegét nem fogják érinteni. Persze, nem ezek ellen a szakértők ellen szeretnék beszélni, csak amikor nagy számokról beszélünk, hogy hány esetben egyszerűsítik önök ezeket az eljárásokat, az ilyen esetek is benne vannak, amelyek túl sok embert nem érintenek.

Aztán a fogyasztóvédelmi rendelkezéseknél találunk egy-két olyat, amit kritikával szeretnék illetni. Jelenleg az a szabály, amit 2013 végén fogadtunk el, a Jobbik is támogatta, a fogyasztóvédelmi referensekre vonatkozóan, hogy azok a vállalkozások, amelyek nem minősülnek kis- és középvállalkozásnak, tehát 250 fő feletti vállalkozásoknál ez kötelező jelenleg, azt mondják, hogy indokolatlan ennek a fenntartása, csupán lehetőség lesz a nagy vállalkozásoknál a fogyasztóvédelmi referens a jövőben. Ezt nem tartjuk jónak, mert egy 250 főnél többet foglalkoztató társaság igenis kötelező jelleggel foglalkozzon a fogyasztókkal. Az nem elég, hogy 95 százalékban vagy 98 százalékban megteszik ezek a cégek, és mondjuk, mindenféle ügyfélszolgálatot üzemeltetnek, lesznek, amelyek ezt adott esetben nem fogják megtenni.

Aztán persze üdvözlendő, hogy például az állatmenhelyek esetében vagy különböző szakterületeken, ami mondjuk, az elektromos töltőállomásokat illeti, egyszerűbbé, engedélyezésmentessé válik az eljárás, ezekre tényleg csak szemelvény jelleggel térnék ki, ugyanúgy, ahogy akár a kegyeleti jogkörében, hogy a hazavitt hamvak esetében a végrendeleti juttatásban részesülő személyek is le tudják róni a kegyeletüket, ezek mind-mind fontos lépések, de azt kell mondjam, hogy ezek csak egy részét képezik a csomagnak.

Egy nagyon fontos pont a méltatlansági eljárások körében, önkormányzati képviselőknél gyakorlat volt, és ezen próbál változtatni a törvény - ez üdvözlendő -, hogy az állami hatóságtól az önkormányzathoz az adatok nem mindig jutottak el megfelelő módon, illetve az adott képviselő volt arra… Itt a köztartozások tekintetében létrejövő méltatlanság esetét emelem ki persze, tehát sok esetben el lehetett játszani a csiki-csukit, hogy valakinek volt köztartozása, de ezt nem jelentette le, a nyilvántartásból adott esetben az önkormányzat ezt nehezebben tudta lekérdezni, sokszor a helyi jegyzők is cinkosok voltak ebben, amikor mondjuk, egy többségi vagy a többségi frakcióhoz tartozó politikusnak a méltatlansága vagy a köztartozása volt a kérdés. Bízunk benne, hogy ez a helyzet valamennyit változni fog a jövőben.

A sommás eljárásokat is üdvözlendőnek tartjuk, tehát ez is lehet egy jó út a 8 napon belüli döntéshozatalra vagy a feltételek hiányában az általános szabályokra való áttérésre, viszont találunk - és ezt ki kell emelnem - olyan eljárásokat, amelyeket bizony nem kellett volna gyorsítani, és ez a kiemelt beruházások köre. Többször kritizáltuk - ezt a szocialisták hozták be annak idején - a kiemelt jelentőségű beruházásokat.

Most ez is beleesett ebbe a körbe, ahol a hatóság vezetője nem tudja 15 nappal meghosszabbítani a határidőt, illetőleg a szakhatóság vezetője plusz 8 nappal, és itt a határidő lerövidülése nem pozitív, hanem bizony nagyon negatív, hiszen már eddig is kritizáltuk azt, hogy ezeknél a kiemelt jelentőségű beruházásoknál nincs megfelelő mód arra, hogy kellően körültekintően járjanak el a hatóságok, és most még arra sem lesz lehetőségük, hogy meghosszabbítsák ezt a határidőt.

És gondolom, ez nyilván csak egy feltételezés, hogy a kiemelt beruházásoknál nem az elutasítással fognak élni - bár így lenne -, hogyha nincsenek meg a megfelelő feltételek, bár azért elég szűkre szabták az elutasítási lehetőségeket, hogy akkor elutasítják, de hogyha felülről jön a nyomás, érezhető a kormányzati nyomás, akkor hatóság legyen a talpán, amely mondjuk, ezt el meri utasítani, vagy hatósági vezető legyen, aki fel meri vállalni.

Hegedűs Lorántné képviselőtársam nem tud itt lenni a vitán, viszont megkért, hogy feltétlenül emeljem ki az országos szerkezeti tervvel kapcsolatos módosítást, illetve azt, hogy az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra-hálózatokat, amelyeket eddig mindenképpen ki kellett jelölnie a tervnek, tehát egy hosszú távú tervezést igényelt, a jövőben gyakorlatilag egy felmentéssel a terv figyelembevételével is ki lehet jelölni, ami a szakma szerint azt fogja eredményezni, hogy gyorsan és nem kellőképpen megfontoltan születhetnek meg olyan döntések, amelyek országos infrastruktúrákra vonatkoznak. Nem tudjuk, hogy itt mire gondolhatott a kormányzat, illetve a Miniszterelnökség, amikor ezt benyújtotta, de nyilvánvalóan sajnálatos módon nem is várom, hogy ebben a körben erre választ kapjunk, pedig jó lenne tudni, és ahogy elmondtam, mindig az ilyen apró részletekben van elásva egy-két olyan kormányzati intézkedés, aminek később az állampolgárok vagy az annak a beruházásnak a környékén élők ihatják meg levét.

Aztán egy másik felvetés, amit nem értettem, megmondom őszintén, bár egyszerűsítésnek hat, de itt megint a fogyasztói jogoknak a csorbítását látom benne, hogy tartalmazza a javaslat azt, hogy jelzáloghitelre és ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízing igénylése esetén az eddigi gyakorlattól eltérően, ami azt jelentette, hogy 7 napig egy kvázi szerződéskötési moratórium lépett életbe, tehát meg kellett kapnia a szerződést a fogyasztónak, ezt úgy módosítják, hogy ettől a fogyasztó egyoldalú nyilatkozattal bármikor elállhat, megkötheti ezt a szerződést.

(11.50)

Ez persze jól hangzik, hogy adjuk meg a fogyasztónak a jogot, hogy ezt megtegye, de nem ez lesz a gyakorlat. Jól tudjuk, hogy ha mondjuk, egy pénzügyi intézménynek megvan a lehetősége, hogy mondjuk, a fogyasztót lemondassa egy bizonyos jogról, akkor elé fogja tolni azt a nyilatkozatot, és lemondatja. Tehát nem jók az ilyen közbeiktatott, gyorsításnak tűnő rendelkezések, ha ezek egyébként jogokat vonnak el a gyakorlatban. Mert persze lehet azt mondani, hogy mindenki eldöntheti, hogy aláírja a szerződést, de pont ezért találták ki a fogyasztóvédelmi rendelkezéseket, hogy megvédjék azokat az állampolgárokat is, akik nem rendelkeznek ilyen ismeretekkel.

Úgyhogy várjuk a vitában a további felszólalásokat, és el fogjuk dönteni ezután a véleményünket, illetve hogy a kormány hogy áll hozzá az elhangzottakhoz.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)