Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HOFFMANN RÓZSA, a KDNP képviselő­csoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy hallottuk, három, egymással szorosan összefüggő törvényjavaslatot tárgyal itt a parlament, mert ahogy elnézem a nagy­számú érdeklődőt meg az eddigi felszólalásokat hallgattam, hát azért itt nem vitáról folyik a szó, hanem tárgyalásról. Ebben a három törvény­javaslatban ilyen kulcsszavak szerepelnek szá­momra, mint tudás, tudomány, magas technológia, kuta­tás, innováció, csúcstechnológia, munkahely­teremtés és természetesen nemzetközi szervezetek­ben való részvétel. Ez mind olyan téma, amely a Kereszténydemokrata Néppártnak, személy szerint nekem is fontos szívügyem, ezért is vállalkoztam arra, hogy a témához hozzászóljak.

Még bevezetésként azért kénytelen vagyok megemlíteni, hogy nem teljesen értem Józsa István képvi­selő urat, aki szembeállította egymással, nyilván­való szándékkal a munkát és a tudást. Ha önnek igaza lenne, képviselő úr, akkor ebből az követ­kezne, hogy mondjuk, egy tanárember, egy mérnökember vagy éppen egy politikus nem dolgo­zik (Dr. Józsa István: Nem ezt mondtam. Pont fordítva.), mert nem a két kezével bütyköl valamit, hanem a tudásával dolgozik. Ez a szembeállítás nagyon helytelen, nagyon kártékony, és miniszter­elnök úr sem úgy értelmezte a munkát soha, hogy koszos overallban dolgozni valahol valami olajos teremben és csak ezt érti munka alatt, hanem igenis, a szellemi munka a XX. és XXI. század jellemző munkája, amely mellett ott vannak azok a kézzel végzett, fizikai erővel végrehajtott munkafolyamatok is, amelyeket mióta világ a világ, csak így lehet megtenni. Erre kénytelen voltam reagálni.

Most, ha megengedik, azért visszatérek a törvényjavaslatokhoz, aminek kapcsán a két előttem szóló, államtitkár úr és Bartos Mónika képviselő asszony pontosan elmondta, hogy miről is van itt szó: űrügynökségről és nem hírügynökségről, ahogy néha hallani lehet ezt a szót; az Európai Űrügy­nökséghez való csatlakozásról, amely egy Párizsban székelő, éppen 40 éves szervezet, és 22-23 tagja van. A célja az, hogy a legmagasabb technológiát, űrtechnológiát, űrkutatást európai központtal végezze, és az ehhez való csatlakozásunk adja meg a magyar tudománynak, kutatóknak, egyetemeknek azt a lehetőséget, hogy bekapcso­lódjanak azokba a folyamatokba, amelyek alapvetően költség­igényes­ségük okán egyetlen ország számára kevésbé len­nének lehetségesek vagy egyáltalán nem volnának lehetségesek.

Ez az Európai Űrügynökség, amely rövidítve az ESA névre hallgat, ennek a stratégiai célja tehát az európai űripar versenyképességének a fenntartása és megerősítése. Emellett olyan programok életre hívása a feladata, ami egyetlen állam számára túl költséges vagy egyszerűen lehetetlen volna, közösen fejlesztve azonban méretgazdaságos és jól haszno­sítható. A szervezet tehát rendkívüli lehetőséget kínál Magyarország számára is, amely a kisebb gazdasági teljesítményű vagy kisebb lakosságszámú országok számára jelentős előnyt jelent, ezért a csatlakozásunk mindenképpen indokolt. A beveze­tőmben felsorolt értékek okán természetes, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt ezt támogatja.

Az ESA részére a tagállam által megfizetett hozzájárulás igen magas arányban a tagállam vállal­kozásai számára válik elérhetővé. Így jön be a munkahelyteremtés ebbe az egész folyamatba és gondo­lat­menetbe, amely szintén prioritása a párt­szö­vet­ségünknek. Természetesen ahhoz, hogy ez a visszatérítés megvalósuljon, szükséges a szerve­zeten belül egy integrációs program. Ennek legfontosabb elemeként az újonnan csatlakozó ország az ESA-val közösen felállít egy felzárkóztatási munkacsoportot, és ennek a csoportnak lesz a feladata célirányos pályázatok kiírása, kifejezetten a magyar piaci szereplők és kutatóhelyek számára. Hallottuk azt is, csak megismételni tudom, hogy közel 50 kis- és közepes vállalkozás vesz már részt eddig is azokban a programokban, amelyek az ESA-hoz tartoznak valamilyen formában. A felzárkóztatási munka­csoport segíthet abban is, hogy az új tagállam a szá­mára legcélszerűbb választható programokban ve­gyen részt, a megfelelő orientációhoz természetesen hasznos, ha a tagállam rendelkezik saját űrstra­tégiával is.

Hazánk felismerte, hogy a gazdaság élénkítését olyan befektetéseken keresztül lehet elérni, amelyek a helyi kis- és középvállalkozások számára biztosí­tanak lehetőséget a létszámbővítésre, új munka­helyek megteremtésére, és mindezt úgy teszik, hogy közben a magasan képzett szakembereket itthon tartják, új munkalehetőségeket teremtvén számukra. Ennek egyik eszköze csatlakozásunk az ESA-hoz. Ezen felismerés nyomán 2014 őszén született meg tehát a döntés Magyarország ESA-hoz való csatla­kozásáról, és ez év február 24-én a felek aláírták a csatlakozásról szóló megállapodást, jelenleg tehát a folyamat ratifikációjánál tartunk.

Ahogy említettem, a Kereszténydemokrata Nép­párt támogatjamind a három törvény­módo­sítást. Szeretném összefoglalni ezeknek az indok­lását. Egyrészt, ahogy az iparilag fejlett országokban min­den­hol fontos, úgy Magyarországon is kiemel­kedő szereppel kell bírjon hosszú távon az űrtevé­keny­ség eredményeként létrejött szolgáltatások köre. Ide­értendő például a helymeghatározás, műsor­szórás, műholdas távközlés, időjárás-előrejelzés, klíma­változás és katasztrófavédelem műholdas rend­sze­rek, űralkalmazások segítségével. Az ESA-hoz való csatlakozás jelentősége a következőkben foglalható össze. Az Európai Űrügynökség céljaink eléréséhez kiemelkedően fontos, hiszen ez egy konkrét űrtechnológiai és űrkutatási programok megvalósí­tására létrejött nemzetközi szervezet. Csatlako­zásunk egyenértékű így egy több mint 20 iparilag fejlett országggal konkrét csúcstechnológiai feladatok ellátására kötött ipari együttműködéssel. Ennek pozitív hatásai pedig akár már rövid távon is számos területen jelentkezhetnek.

Az ESA-hoz történő csatlakozás hatása a követ­kezőkben ragadható meg. Tagságunknak köszön­hetően könnyebben és hatékonyabban férhetünk hozzá az űralkalmazások által biztosított létfon­tos­ságú rendszerekhez. A bővülő finanszírozási források miatt a szektorra jellemző kkv-k megerősödése mellett az űriparban a munkavállalók számának jelentős növekedése, így a költségvetés bevételeinek növekedése is várható. Ezzel egy időben pedig az űrtech­nológiába befektetett forrásoknak köszönhe­tően növekszik hazánk ipari versenyképessége, ami egyaránt kihat kutatóintézeteinkre és nem utolsó­sorban egyetemeinkre is, amelyek az innovációnak, a kutatásoknak, kísérletezéseknek fontos szellemi műhelyei, mint tudjuk.

(19.30)

Szembe kell nézni a kérdéssel, hogy mi biztosítja az ESA részére befizetett hozzájárulás mihamarabbi megtérülését. A három törvényjavaslat elfogadását követően, a ratifikációs folyamat lezárultával elérhetővé válnak az ESA keretében kiírt pályázatok kötelező programjai, emellett már kidolgoztunk egy külön Magyarországra szabott felzárkóztatási programot, ennek keretében megjelent a csak magyar vállalkozások és kutatóhelyek számára elérhető, folyamatosan nyitva álló pályázat. A felzárkóztatási program célja, hogy a magyar ipari szereplők esetén ténylegesen érvényesüljön a földrajzi visszatérítés elve, azaz a kkv-k, egyetemek és kutatóintézetek sikeresen visszapályázzák a Magyarország által befizetett tagsági díj minél nagyobb hányadát.

Mi is javasoljuk a tisztelt Országgyűlésnek a három törvényjavaslat támogatását, elfogadását. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)