Felszólalás adatai

Visszatérnék az ajánlás 4. pontjához, amelyben arra tesz Mirkóczki Ádám képviselőtársam javaslatot, hogy az itt megfogalmazott megbízhatósági vizsgálat során is kelljen a nyomozási bíró jóváhagyása bizonyos események rögzítéséhez és dokumentálásához az eddigi ügyészségi helyett. Itt az "ügyészség által" szófordulat kerülne kicserélésre nyomozási bíróra. Véleményünk szerint az, hogy ez egy erősebb kontrollt jelent, nem lehet kérdés. Ha a bíróságokat ellátjuk nagyobb eszközállománnyal, és a bírósági átalakítások azt ígérik, hogy az ügyszámhátralékot le tudják dolgozni, akkor utána talán a nyomozási bírók is el tudják látni ezt a pluszfeladatot, főleg annak a tükrében, hogy ez a legtöbb esetben egy rutinos nyomozási bírónak csak egy gyors csuklómozdulatot jelent, viszont arra megfelelő, hogy a kontrollt a rendőrség és az egyéb szervek fölött fenntartsa, és ne tudjanak megindulni olyan irányba, ami esetleg nemkívánatos.

A következő a 44. ajánlási pont lenne, amihez még gyorsan hozzá szeretnék szólni. A 44. ajánlási pontban szintén Mirkóczki Ádám és Németh Zsolt képviselőtársam beterjesztéséről van szó. Többször szó esett arról - és a kétperces viták egyik alappontja volt a kontroll, az ellenőrizhetőség -, az államtitkár úr azt mondta, hogy megfelelő kontrollal bír a törvényjavaslat. Ez a törvényhely pont arra hívja fel a figyelmet, hogy a hozzáférés ezekhez az adatokhoz, illetve a felvilágosításkérés kinek a számára lehetőség. A NIBEK-nél dolgozó személyek esetében ez nem nagy kérdés, hiszen ők hozzáférnek, az egy másik kérdés, ebbe ne menjünk bele, hogy tudják-e vagy mire tudják olyan módon használni, ami a törvényeknek nem felel meg. Azt is megértjük, hogy az illetékes miniszter is bele tud tekinteni.

A módosító azt célozná, hogy csak a miniszter kerüljön megnevezésre, és ne az a szófordulat legyen, hogy a miniszter által vezetett minisztérium kijelölt munkatársa, hiszen ez megint oly mértékben bővítheti ezt a kört, ami beláthatatlanná teszi adott esetben - nem a minisztériumnak, de legalábbis külső ellenzéki képviselőként - ezt a kontrollt. Illetőleg mit értenek a más szerv alatt? - ha még erre az államtitkár úr majd tud válaszolni. Gondolom, a nemzetbiztonsági bizottság ideértendő - és a bíróság ideértendő-e? Ez egy konkrét kérdés lenne, hogy ha viszont ideértendő, akkor miért nem így fogalmazták meg a törvényjavaslatot, tehát itt szerepel-e a bíróság.

A Gaudi-Nagy Tamás által említett 65. ajánlási pontnál én is néhány jogi, dogmatikai aggályt szeretnék felvetni. Arról már volt szó - és erről is vitatkoztunk -, hogy ki a bűnöző. Az a gond, hogy az ilyen módosítások pont ezt a határt mossák el - amit elmondtam korábban is -, hiszen ha valaki attól lesz bűnöző, hogy az arcát eltakarja, vagy még erről sincs szó, hanem olyan módon vesz részt egy nyilvános rendezvényen, hogy nem alkalmas az öltözéke az ő azonosítására, akkor ő már a hatályos szabály szerint bűnözőnek tekinthető, hiszen elköveti ezt a szabálysértési alakzatot. Ezt azért nem értjük, mert akkor esetleg egy magasra húzott sál vagy garbó is teljesen ártatlanul ebbe a kategóriába eshet, ami egyrészről félő, másrészről viszont, ha ezek a személyek elkövetnek valamit, akkor a rendőrség miért nem igazoltatja őket. Az igazoltatás alapján nyilván mindegy, hogy ki hogyan próbálja takarni, szándékosan, ami talán a rosszabb módozat, bár ebben is lehetnek ártatlanabb dolgok, vagy akár a ruházkodásánál fogva, egy rendőrségi kamera által nem beazonosítható módon egy ilyen rendezvényen való részvétel alatt elkövetheti ezt a cselekményt. Tehát ez nem jó, őket ne tekintsük bűnözőknek.

Továbbmenve, azt se értem, hogy a 2012. április 15-ei új szabálysértési törvény hatálybalépése és jelen javaslatnak már most a szabálysértési törvénybe való beiktatása közötti időszakban mi történhet, tehát mi az, ami miatt ezt most végig kell vinni, és mi az, ami az önök elképzelése alapján április 15-éig nem várhat. Esetleg lesz egy március 15-e vagy különböző nagyobb tavaszi rendezvények? Értem én, csak ez egy kicsit átlátszó, és legalább az eljárásjogi kifutását megadhatták volna ennek az egésznek, attól függetlenül, hogy az egész ebben a formában elutasítandó, már az is, ahogy mondtam, hogy bűnözőnek tekintendő az államtitkár úr érvelése szerint az, aki ezt a szabálysértést akár jó szándékkal vagy nem tudva megvalósítja.

Tehát ezek az aggályok mindenképpen arra engednek következtetni, hogy már megint nem egy előre megtervezett jogalkotási folyamattal állunk szemben, hanem ötleteléssel, és amikor megjön egy ötlet, akkor megpróbáljuk rögtön átvinni a hatályos jogszabályokon, és utána majd az április 15-én hatályba lépő szabálysértési törvénybe is beiktatni. Ezekre várnám a választ, ha esetleg az államtitkár úr megtisztel minket.

Tehát a kontrollnak a szerepében a bíróság mennyiben játszik szerepet, és ez milyen módon kerül meghatározásra? És annál a törvényhelynél, amit említettem, miért nem szerepel? Illetőleg a 65. ajánlási pont kapcsán azért arra mindenképpen várnék egy választ, hogy ha a bűnöző kifejezés dogmatikájáról beszéltünk, akkor miért nem elég az, hogy a rendőrség igazoltatja azokat, akiket gyanúsnak tart, vagy valamiféle bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésén ér tetten, miért kell már azt is a szabálysértés körébe vonni, ha valakit mondjuk, egy távoli rendőrségi kamerával nem tud a rendőrség beazonosítani. Itt ráadásul nem is csak arról van szó, hogy egy sportrendezvényen - mert azon is el lehetne vitatkozni, hogy aki egy sportrendezvényre belép, és vállalja annak az ódiumát, hogy egy igazoltatáson és adott esetben egy kamerás megfigyelésen esik át, ez milyen formában jó, hogy így belekerül -, hanem egy nyilvános rendezvényen, higgye el, államtitkár úr, úgy is sokan elkövethetik ezt a szabálysértési tényállást, hogy tulajdonképpen semmi törvénybe ütközőt nem szeretnének tenni, és a lehető legjobb szándékkal, törvénytisztelő állampolgárként érkeznek, és úgy is szeretnének onnan eltávozni. Erre kérem a válaszát.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban. - Szórványos taps az LMP soraiban.)

(12.50)