Felszólalás adatai
151. ülésnap (2016.05.12.), 48. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Szászfalvi László (KDNP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | felszólalás |
Videó/Felszólalás ideje | 15:28 |
Felszólalások: Előző 48 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
SZÁSZFALVI LÁSZLÓ (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Urak! A költségvetési törvény egy nagyon fontos keretet jelent az állam és az állam polgárai számára, döntő jelentősége van a gazdasági folyamatokra és az állami szféra helyzetére, a magyar családok életére.
Ebből a szempontból nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslat stabil és kiszámítható keretet jelöl ki számunkra. Azokat a folyamatokat viszi tovább, illetve erősíti meg, amelyek az elmúlt években pozitív irányban el tudtak indulni. A KDNP számára a legfontosabb prioritás a magyar családok helyzete, a költségvetés családtámogatási eszközei és ezek pénzügyi fedezete.
Engedjék meg tehát, hogy néhány pontban ezekről a családtámogatási prioritásokról beszéljek, először a családi adókedvezményről, illetve annak növeléséről a következő évi költségvetési törvény kapcsán! A kormány tovább növeli a gyermekeket nevelő családok támogatását, a családi adókedvezmény összege kétgyermekes családok esetében 15 ezer forintra nő gyermekenként. 2015-ben 10 ezer forint volt, 2016-ban 12 500 forint. Körülbelül 350 ezer családot érint, mintegy 15 milliárd forintos többletet ad a 2017. esztendőben a családoknak ezzel.
Engedjék meg, hogy néhány számadatot mondjak az elmúlt esztendőkről! A családi adókedvezmény bevezetése óta vagy újra történő bevezetése után 2011-ben az igénybe vevő szülők száma 1 millió 17 ezer volt, 2012-ben 1 millió 105 ezer, 2013-ban 1 millió 113 ezer, 2014-ben 1 millió 103 ezer, 2015-ben várhatóan 1 millió 100 ezer szülő vette igénybe. Az igénybe vett összeg 2011-ben 180 milliárd forint volt, 2012-ben 184 milliárd forint, 2013-ban 185 milliárd forint, 2014-ben 190 milliárd forint, és 2015-ben várhatóan 190 milliárd forint, tehát összesen a kormányzat ezzel a politikájával, az adócsökkentés, illetve a családi adókedvezmény politikájával az elmúlt öt esztendő alatt összesen 930 milliárd forint többletjövedelmet hagyott a családoknál a gyermekek támogatására.
A családi adókedvezmény kiszélesítése 2014 januárjában következett be éppen a KDNP javaslatára, már nemcsak a 16 százalékos szja-ból, hanem a 10 százalékos nyugdíj-, illetve a 7 százalékos egészségbiztosítási járulékból is érvényesíteni lehetett és lehet ezt a kedvezményt. A kiterjesztés elsősorban a több gyermeket nevelő családoknál jelent igazán pluszkedvezményt természetesen. A fiatal házasoknak továbbra is jár az adókedvezmény, a házaspár adóalapja 33 335 forinttal csökkenthető havonta legfeljebb két évig, gyermek születése esetén is. A családokat segítő adócsökkentések érdemben hozzájárultak, hozzájárulhatnak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megállításához és megfordításához.
A másik ilyen nagyon fontos családtámogatási eszközrendszer az otthonteremtési támogatás. 2017 az otthonteremtés éve is lesz, a kormány álláspontja szerint a saját otthon megléte a polgári berendezkedés egyik legfontosabb feltétele. A cél az, hogy minden magyar ember saját lakáshoz vagy házhoz jusson elérhető áron. A jövő évi költségvetésben 211 milliárd forint került elkülönítésre a magyar családok otthonteremtésének támogatására. A legfontosabb elemei az új és használt lakás vásárlására is felhasználható családi otthonteremtési kedvezmény, az államilag támogatott kedvezményes hitel, valamint az áfacsökkentés. A kormány továbbra is támogatja a lakástakarékokat, 30 százalékos adókedvezmény vehető igénybe, és 2017-ben már működni fognak a nemzeti otthonteremtési közösségek, amelyek keretében tízéves távlatban további 3 millió forintos támogatás járhat az otthonteremtésre.
Egy picit részletesebben szeretnék beszélni még erről az otthonteremtési programról. Az új otthonteremtési program egyrészt a családok otthonteremtési kedvezményét, vissza nem térítendő támogatását és a hozzá kapcsolódó kamattámogatott hitelt, másrészt a lakásértékesítési áfa csökkentését, illetve a NOK, a nemzeti otthonteremtési közösségek kialakításának az ösztönzését jelenti. Az otthonteremtési kedvezmény révén lakáshoz jutó családokban megszülethetnek a vágyott gyermekek. (Bangóné Borbély Ildikó: Az biztos!) Azok a fiatalok, akik három gyermeket nevelnek vagy tíz éven belül vállalják három gyermek megszületését, azonnal jogosulttá válnak a tízmillió forintos kedvezményre. (Bangóné Borbély Ildikó: Ez nem ilyen egyszerű!) A konstrukció lehetőséget nyújt a fokozatos igénybevételre, azaz a családok minden megszülető gyermek után megkaphatják a támogatás következő részét.
Az új lakások értékesítésénél a 27 százalékos általános áfakulcs 5 százalékra csökkent, így bárki, aki lakást vásárol az elkövetkezendő négy évben, ebben a kedvezményben részesül. Annak érdekében, hogy ne szenvedjenek hátrányt az önállóan építkezésbe kezdő családok, a kormány adó-visszatérési támogatást vezetett be számukra. Ez azt jelenti, hogy ha az építtető magánszemély nem fővállalkozót bíz meg, hanem maga szervezi az építkezést, a megvásárolt építőanyagról, illetve igénybe vett építőipari szolgáltatásokról kiállított számlák áfatartalmának különbözetét 5 millió forintig vissza tudja igényelni.
Az otthonteremtési program további eleme a nemzeti otthonteremtési közösségek: a konstrukcióhoz csatlakozó tagok kötelezettséget vállalnak egy meghatározott összeg befizetésére, előre meghatározott ütemben. Az új lakás vásárlásához a megtakarításon felül a még hiányzó összeget a közösség kamatmentesen megelőlegezi azoknak a tagoknak, akiket sorolással választanak ki a több mint tízéves futamidő alatt. A konstrukcióhoz állami támogatás is jár, amelynek mértéke a befizetési kötelezettség 30 százaléka, de legfeljebb havi 25 ezer forint. A megtakarításokat csak új ingatlan vásárlására lehet fordítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A családtámogatási eszközrendszer egy nagyon fontos eleme, egy nagyon fontos új eleme a családokat jelentősen érintő áfacsökkentés: 2017. január 1-jétől 5 százalékra csökken a tej, a baromfi, a tojás áfája. Ezt megelőzően a sertéshúsra vonatkozó áfa már 2016-ban ugyanilyen mértékre mérséklődött.
(12.20)
18 százalékra mérséklődik az éttermi szolgáltatásokra és az internet-hozzáférésre vonatkozó áfakulcs. 2017-ben továbbra is 15 százalék lesz a személyi jövedelemadó kulcsa, amely az egyik legalacsonyabb Európában. Mindezeknek az intézkedéseknek köszönhetően egy magyar családnál átlagosan 35-40 ezer forinttal több pénz maradhat 2017-ben.
Végül van még egy nagyon fontos terület, amely szintén jelentős mértékben érinti természetes módon a magyar családokat, ezek pedig az életpályaprogramok, illetve a bérrendezési programok. A kormány az életpályamodellek és más célzott béremelések segítségével biztosítja a kiszámíthatóságot, valamint a gazdaság teherbíró képességéhez igazodó béremeléseket. A megkezdett programok 2017-ben is folytatódnak, a pedagógusok fizetése jövőre nemcsak a 2013-ban indult életpályamodellben foglaltak szerint nő, hanem a 2015-től fokozatosan kiteljesedő minősítési rendszernek köszönhetően magasabb illetményt biztosító fizetési kategóriába is kerülhetnek.
A felsőoktatásban oktatói, kutatói és tanári munkakörben dolgozók számára 2016-ban 15 százalékos, majd 2017-ben és ’18-ban további 5-5 százalékos bérrendezést valósít meg a kormány. A hivatásos állományú rendvédelmi és honvédelmi dolgozók 2015. július 1-jétől átlagosan 30 százalékos illetményemelésben részesültek, majd ezt követően 2019-ig évente további 5-5 százalékos, tehát összesen 50 százalékos átlagos illetményemelésben részesülnek. Az állami tisztviselői életpályamodellnek köszönhetően 2016. július 1-jétől a járási kormányhivatalokban, míg 2017-től a megyei szinten dolgozók bérrendezése valósul meg, összesen 33 400 fős, a háttérintézményi rendszer átalakítása után pedig ennél nagyobb, jelentősebb állomány tekintetében.
Tisztelt Országgyűlés!Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy mindezek után a nagyobb családokról hadd beszéljek néhány gondolat erejéig, mégpedig a nemzet családja, a nemzetpolitika területéről. Mit mond a nemzetpolitika területéről a 2017. évi költségvetési törvényjavaslat? Röviden összefoglalva azt mondhatom, hogy 2016-hoz képest jelentős előrelépés történik, történhet meg, hiszen a 2016-os évi költségvetésben 22 milliárd 248 millió forint szerepelt, ehhez képest a 2017. évi költségvetési törvényjavaslatban a különböző tárcáknál megtalálható nemzetpolitikai források 29 milliárd 343 millió forintra, mintegy 7,1 milliárd forinttal fognak növekedni.
Néhány számot hadd emeljek ki mindezekből. Jelentős mértékben növekedik a Miniszterelnökségen a nemzetpolitikai tevékenység előirányzata, hiszen 4,9 milliárdhoz képest 6,5 milliárdos lesz ez a támogatás. Ez plusz másfél milliárdot jelent a következő esztendőben. Számos jól működő nemzetpolitikai program indult meg az elmúlt esztendőkben, a legutolsó éppen a Petőfi Sándor-program. Mindezen nemzetpolitikai tevékenységek és programok támogatására tartalmaz a jövő évi költségvetés plusz másfél milliárdot, összesen 6,5 milliárdot. Jelentős mértékben növekedik a határon túli felsőoktatási feladatok támogatása, 401 millióról 801 millió forintra. Már az elmúlt esztendőkben jelentősen növeltük a Határtalanul!-programra fordított összeget, amely azt gondolom, minden frakció számára egy fontos, kiemelt és támogatott program. Az elkövetkezendő évben is hasonló megemelt összeggel fog szerepelni a Határtalanul!-program, amelynek a megvalósítása mindannyiunk közös érdeke.
A jövő esztendőben a Bethlen Gábor Alapban mintegy 5,6 milliárdos növekedést figyelhetünk meg. Az elmúlt esztendőben, illetve az elmúló esztendőben, 2016-ban 11 milliárd 807 millió forint volt, a következő évben pedig 17 milliárdra emelkedik ez a programtámogatás. Ez azt jelenti, hogy 5,6 milliárddal növekedik a Bethlen Gábor Alap költségvetési támogatása. Tudjuk nagyon jól, hogy olyan kiemelt programok valósultak már meg az elmúlt esztendőben, illetve 2016-ban is, amelyek eseti döntésekkel valósultak meg, a következő évben azonban ez beépülhet már a Bethlen Gábor Alap költségvetésébe, és ez kiszámíthatóbbá és stabilabbá teszi a határon túli programok költségvetési támogatását.
Mindezek a költségvetési számok nem tartalmazzák azokat a pluszprogramokat, amelyeket mindannyian jól ismerünk, hiszen a Vajdaságban, Délvidéken elindult egy 50 milliárdos gazdaságfejlesztési program, amely szintén egy óriási nemzetpolitikai előrelépést jelent, hiszen a gazdaságfejlesztés a Vajdaságban rendkívül fontos. Ugyanilyen program indul el a Kárpátalján, mintegy 20 milliárdos keretösszegben. Azt gondolom, ezek olyan jelentős nemzetpolitikai, nemzetstratégiai döntések, lépések és programok, amelyek jelentős mértékben növelik a határon túli nemzettesteinknek, nemzeti közösségeinknek a jövőképét, lehetőségét, gazdasági és kulturális fejlődését.
Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Összefoglalva tehát annyit tudok mondani, hogy a költségvetési törvényjavaslat, mint ahogy mindig talán el szoktuk mondani, nem tökéletes, hiszen emberek alkotják, emberek fogják megszavazni, mindenesetre elmondhatjuk róla, hogy egy stabil és kiszámítható környezetet fog megteremteni 2017-ben is. Megtalálhatók benne a legfontosabb prioritások, jelen esetben számunkra, a KDNP számára a legfontosabb prioritás a magyar családok helyzete, és úgy látjuk, hogy az elkövetkezendő évben is folytatja és megerősíti az elfogadandó költségvetési törvényjavaslat az elindult pozitív folyamatokat jelen esetben a magyar családok, illetve a nagy család, a nemzet családja, a nemzetpolitika területén.
Kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
Felszólalások: Előző 48 Következő Ülésnap adatai