Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

RITTER IMRE nemzetiségi szószóló: Sehr geehrter Herr Vorsitzender! Sehr geehrtes Parlament!

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tegnap reggel 8 óra óta, leszámítva néhány késő éjszakai hozzászólást, volt szerencsém gyakorlatilag minden hozzászólást végighallgatni. Ha ezeknek a nemzetiségi vonatkozásaira ki akarok térni, szerencsére elég könnyen meg tudom tenni. Hiszen, ha jól számoltam, hat olyan hozzászólás volt, amelyik kisebb-nagyobb mértékben nemzetiségi kérdéseket érintett. Ezek, ha számokat, tényeket közöltek, akkor azok reálisak voltak, ha minősítettek, értékeltek, azok, úgy gondolom, pozitívak voltak. Ezt köszönöm a hozzászóló képviselőknek, és valamennyi eddig hozzászólt képviselőnek, hogy az elmúlt két évhez hasonlóan a magyarországi nemzetiségek témakörét nem vonták be a napi aktuális politikai vitatémák közé.

Tegnap is jeleztem már, Fuzik elnök úr is elmondta, hogy a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat úgy került benyújtásra a parlamentbe, hogy abban a magyarországi nemzetiségek vonatkozásában emelés nem történt. A számszaki pontosság szempontjából annyi korrekció igen, hogy a 20/57-es címrendben az országos önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatásánál két nemzetiségi színház és két kutatóintézet kapcsán volt 38,5 millió emelés, ugyanakkor a 20/56-os címrendben, ami az egyedi döntésű nemzetiségi támogatási kereteket is tartalmazza, ez levonásra került. Gyakorlatilag annyi történt, hogy a 2016-ban egyedi döntéssel támogatott négy intézmény 2017-ben tervesítésre kerül.

Tegnap azt mondtam, hogy reményeim szerint estére talán felszáll a füst, és végleges számokat tudok mondani. Teljesen még nem zárultak le az egyeztetések, de ami biztosnak tekinthető, arra szeretnék kitérni. Tekintettel arra, hogy a törvényjavaslatba nem kerültek be az igényeink, ezért a nemzetiségi bizottság fog módosító indítványt benyújtatni, természetesen olyan mértékben és összegben, ami előzetesen mind a kormányzattal, mind a frakciókkal, mind a szaktárcákkal egyeztetésre került, kerül, és amiben teljes egyetértés van. A jelenlegi állapot szerint, amit biztosan mondhatok, az az, hogy a 2016-os bázishoz, a 8 milliárd 10,8 millióhoz a 2017-es költségvetésnél 676,5 millió forint emelés biztos, hogy lesz a módosító indítványban.

Ez három területet érint. Az első terület a civil nemzetiségi szervezetek pályázati keretei, illetve az egyedi döntésű nemzetiségi keretek. Erről majd néhány mondatot még a pályázatok kiírásával és a szabályozási kérdésekkel kapcsolatban is a későbbiekben még megemlítek. A másik nagyobb terület az országos nemzetiségi önkormányzatok általános és médiatámogatása. Itt 176,4 millió forint emelés lesz a 13 országos nemzetiségi önkormányzatnál és médiánál, ez 11 százalékos emelésnek felel meg. Valamint az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményekre 221,7 millió, ez 22,8 százalékos emelésnek felel meg.

Szeretném hangsúlyozni, hogy az országos nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik 2016-ban, egy 18 milliós lengyel korrekción kívül, hogy itt is pontosak legyünk, nem kaptak semmilyen támogatásemelést. Tekintettel arra, hogy 2016-ban zárult mind a 13 országos nemzetiségi önkormányzat öt évre visszamenőleges állami számvevőszéki ellenőrzése, és meg akartuk várni az állami számvevőszéki jelentéseket, és azokat megvizsgálva, az azokban tett megállapításokat figyelembe véve egységesen tettük meg azokat a korrekciókat, amiket javasoltunk.

A harmadik terület, ahol egy minimális módosítás van, az a helyi nemzetiségi önkormányzatokat érinti. Itt tegnap is elmondtam már, hogy az elmúlt két évben a helyi nemzetiségi önkormányzatok, tehát a települési és a megyei nemzetiségi önkormányzatok általános működési támogatása az elmúlt két évben háromszorosára lett emelve, így itt támogatásemelést eleve nem is javasoltunk.

Viszont itt is, most is kiemelném, nagyon fontos, hogy a szabályozási kérdésekben ezen a területen továbblépjünk. A feladatalapú, vagy talán szerencsésebb lenne úgy fogalmazni, hogy differenciált támogatásnál 5 százalékos emelést javasoltunk, ez 78,4 millió forint. Ennek az indoka elsődlegesen az, hogy itt az elszámolásokkal kapcsolatos többletfeladatok kompenzálását szolgálná. Ez a három terület az, ami a 676,5 millió forint módosítási javaslatot lefedi. Ez a bázishoz viszonyítva 8,4 százalékos emelést jelent.

Nem a 2017. évi költségvetési törvény kérdése, de ezzel együtt kell megemlíteni és tárgyalni, hogy az előzetes egyeztetések során olyan kompromisszumos megoldás született, hogy a nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények beruházására, felújítására, esetleges pályázatoknál a pályázati önrész biztosítására nem a 2017-es költségvetési törvényben, hanem a folyamatban lévő 2016. évi költségvetési törvény módosításánál lesz egy 400 millió forintos módosító javaslat. Természetesen szerencsésebb lett volna a ’17-es költségvetési törvényben, hiszen akkor ez tervesítésre kerül, de nyilvánvalóan semmilyen lehetőséget nem tolunk el magunktól.

Itt szeretném kiemelni egy mondat erejéig legalább, amit Demeter Zoltán a mai nap során már szintén megemlített, hogy ma már ott tartunk az elmúlt évek nagyon pozitív változásai után, hogy jelenleg már 110 intézmény, döntő többségében köznevelési intézmény van nemzetiségi önkormányzatok fenntartásában, 74 az országos nemzetiségi önkormányzatok, 35 a helyi nemzetiségi önkormányzatok és 1 a nemzetiségi önkormányzatok társulásának fenntartásában.

Ez szeptember 1-jével a már eldöntött további intézményátvételekkel legalább több mint 12 helyi nemzetiségi önkormányzat fog még átvenni intézményt, köznevelési intézményeket.

(19.10)

Ezek bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola, és hogy csak a nagyságrendet érzékeltessem, a szeptember 1-jei, gyermekekre vonatkozó adatok lesznek majd a pontosak, de több tízezer nemzetiségi gyermek részesül olyan nemzetiségi óvodában, általános iskolában és középiskolában nemzetiségi oktatásban, melyeknek a fenntartója, több esetben az ingatlannak is tulajdonosa a nemzetiségi önkormányzat. Ezért a továbbiakban és most is első számú, egyik legfontosabb prioritásunk, hogy ezen intézményeknek a beruházási, felújítási lehetőségeit biztosítsuk.

Ennek kapcsán szeretném azt is kiemelni, hogy míg 2014-ig a nemzetiségi támogatások szinte döntő többsége működésre ment, most már a nemzetiségi támogatási igény 35-40 százaléka 2015-16-17-et tekintve beruházásra, felújításra, tehát a jövőnk megalapozására megy.

A szabályozási kérdésekkel kapcsolatban, amint említettem, nagyon nem kívánok abba a politikai részébe belemenni, hogy a költségvetési törvény korai, tavaszi elfogadása szabályos, nem szabályos, jó, nem jó. Csak azt jelezném, hogy részünkről a költségvetési törvény tavaszi elfogadása lehetővé teszi, hogy a korábban december közepén kiírt pályázatokat, amikor advent, karácsony, szilveszter, téli szünet időszakában volt a 30 nap, ami egy lehetetlen időszak volt… ‑ most már október közepén kiírja az EMMI, december közepéig eldöntse, januárban meg lehessen csinálni a támogatási szerződéseket, és február elején valamennyi támogatás kifizetésre kerülhessen. Ez, hogy előre tudjuk, mikor mennyit kapunk és tervezhetően csinálhatjuk, legalább olyan előrelépés lesz nemzetiségi vonatkozásban, mint az, hogy számszakilag meg tudunk emelni kereteket.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Danke für Ihre Aufmerksamkeit!(Taps.)