Felszólalás adatai

PUCH LÁSZLÓ, közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt lévő törvényjavaslat több ágazati törvény módosítását is kezdeményezte, így a közúti, vízi és légiközlekedési balesetek vizsgálatáról szóló törvény módosítását tartalmazza. A javaslat alapvetően a közösségi szabályozáshoz igazodást szolgálja, és gyakorlati alkalmazása során felmerült problémák kiküszöbölését és pontosításokat tartalmaz.

Részletesen a közúti közlekedési törvényről. Az I. fejezetében a NIF Zrt. mint építtető kerül meghatározásra, pontosításra kerül a közútkezelői munka, és az ezt képező karbantartási és felújítási feladatok tekintetében az építtető a közút kezelőjének minősül, és az ehhez kapcsolódó pontosítások végződnek el.

Pontosítja a törvény a katasztrófavédelmi hatóság ellenőrzési jogkörét, valamint felhatalmazást ad a túlsúlyos járművek közlekedésével kapcsolatos eljárás és díjfizetés feltételeiről szóló miniszteri rendelet megalkotására. Azt gondolom, ez a közeledési szabályok betartásához is fontos eszköz. A hatályos vízi közlekedésről szóló törvény szerint az úgynevezett védett vízterületeken, így a Balaton, a Velencei-tó, vagy a Fertő tó teljes területén, továbbá a Ráckevei-Dunaág, a Tisza tó külön jogszabályban meghatározott részein tilos a belső égésű motorral hajtott kishajók és csónakok üzemeltetése. Itt a törvény lehetővé kívánja tenni, hogy az említett védett vízi utakon a Magyar Honvédség belső égésű motorral hajtott úszó létesítményeinek közlekedése lehetséges legyen, mert csak ezekkel az eszközökkel lehet esetlegesen a visszamaradt, robbanóanyagokat tartalmazó hadianyagok eltávolítását és hatástalanítását elvégezni. Tehát bizonyos katasztrófamegelőzési célokban való használatához járulna hozzá és tenné lehetővé a törvény szigorú szabályok mellett.

A vízi közlekedés biztonságának és fokozott érvényre juttatásának érdekében bővíti a hajózási bírsággal sújtható, jogszabálysértő tevékenységek körét, például az úszó létesítmények üzemben tartása és személyzetük munkaidejére, képesítésére vonatkozó szabályokat pontosítja, és a kiszabható bírságot határozza meg.

A légiközlekedési törvényben módosítja a Magyar Honvédség légimentő-szolgálatának igénybevételét lehetővé tevő szabályokat, azt gondolom, hogy ez szintén a mentés és a katasztrófavédelmi feladatok tekintetében fontos feltételrendszere a törvény módosításának. Itt is elég szigorú szabályok mentén határozza meg a törvény, hogy hogyan és mint lehet igénybe venni ezeket a szolgáltatásokat. A közlekedési balesetek szakmai vizsgálatáról szóló törvény módosítását elsősorban jogharmonizációs kötelezettség tette szükségessé, ezen belül is kiemelten a légi balesetekkel kapcsolatos biztonsági információ központi adattárban történő elhelyezése a repülésbiztonság növeléséhez és a szükséges információk folyamatos hozzáférésének lehetőségét teremti meg a törvény ezen módosításával.

A közlekedési balesetek szakmai vizsgálatáról szóló törvény még a légi jármű üzembentartójának és a légiforgalmi szolgálatnak is rendelkezéseket szabályoz, ami a közlekedésbiztonsági szervezet által jóváhagyott, a repülőeseményt vizsgáló szervezettel kapcsolatos szabályokat is pontosítja.

(18.30)

A repülőesemények üzembentartói vizsgálatát az állami szervezetek vezetőinek hatáskörébe tartozó szervezetek is elvégezhessék. Tehát azt gondolom, hogy az eltérő szabályok pontosítását és lehetőségét teszi lehetővé ezzel a törvény.

A felsoroltakon túlmenően a törvényjavaslat az elektronikus információszabadságról szóló törvény hatálybalépésével kapcsolatosan összhang megteremtését is célul tűzi ki. A közlekedésért felelős minisztérium önálló hivatalos lapjának megszüntetése, azt gondolom, teljesen indokolt, hiszen megtakarítást jelent, így a tárca hivatalos közleményei ezt követően nem ebben jelennének meg, hanem a Magyar Közlönyben, és így annak az egyik mellékleteként, hivatalos értesítőként lenne elszámolva.

Tisztelt Országgyűlés! Az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításával a jogharmonizációs kötelezettségünknek teszünk eleget, és tovább segítjük a jogalkalmazás egységes gyakorlatának kialakítását. Ami kimaradt a törvényből, és úgy gondolom, ami jelentős politikai vitákat válthatott volna ki, az objektív felelősség kérdéskörében, amihez a törvény előkészítéséhez szükséges idők és a szükséges január 1-jei hatálybalépés miatt úgy gondoljuk, hogy jövő tavasszal egy önálló módosítással tennénk kísérletet, abban a politikai előkészítésben mind ellenzéki, mind kormánypárti képviselőink segítségét fogjuk kérni. Addig is köszönöm szépen.

Kérem önöket, hogy a törvényjavaslat szakmai vitájában vegyenek részt, hisz a január 1-jei hatálybalépés a jogharmonizációs kötelezettségünk miatt szükséges és lehetséges.

Köszönöm szépen. Kérem a véleményüket. (Taps az MSZP soraiból.)