Felszólalás adatai

PETTKÓ ANDRÁS (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjenek meg először is néhány gondolatot arról, hogy ennek a benyújtott törvényjavaslatnak a vitája rendkívüli módon történik itt a tisztelt Ház falai között, hiszen eddig mindig az elmúlt öt vagy hat évben, amióta én részt veszek akár a költségvetés tárgyalásában, akár az ellenőrzés elfogadásában - két anyagról szoktunk mindig beszélni, két időpontban történik ez -, akkor mindig itt szokott lenni az ORTT képviselője. Jelen pillanatban sajnos nem tartózkodik itt, de ő is mindig el szokta mondani az álláspontját és a véleményét a kialakult helyzetről. Ezt én annak tudom be, hogy 7 órára volt kiírva a vita, és még csak 6 óra lesz 5 perc múlva, és remélem, hogy legközelebb itt lesznek.

Mindenesetre azért a vitához engedjenek meg nekem néhány gondolatot. Képviselőtársaim azt mondták, hogy ki a hibás, ki nem hibás. Azért pörgessük már vissza a történelem kerekét 2006-ra! 2006 januárjában az Országgyűlés előtt volt a digitális átállásról szóló törvény, amely akkor nem tudott átmenni - még az előző kormányzati ciklusról beszélünk -, hiszen az utolsó pillanatban az akkori ellenzéki pártok, mind az MDF, mind a Fidesz azt mondta, hogy gondolkodik, hogy elfogadja-e majd a törvényt vagy sem. Visszavonták, hiszen a koalíciós partner, aki a mostani vitában sincs itt, és nem vesz részt a vitában, aki az utóbbi ellenzéki pártként mutatkozik, az utolsó pillanatban kifarolt a törvényjavaslat elfogadása elől, és a kormány visszavonta ezt a törvényjavaslatot. Ha akkor elfogadtunk volna egy törvényt, az akkori kormánytöbbség, akkor én azt gondolom, ma már előrébb tudnánk járni. Tehát ez a mi felelősségünk, az akkori kormány felelőssége, és az akkori 386 országgyűlési képviselő felelőssége, de legfőképpen a kormány felelőssége.

A mostani vita arról szól, hogy mi lesz a médiatörvénnyel, meg hogy lesz, beterjesztődik-e vagy nem terjesztődik, vagy kinek kell beterjeszteni, vagy ki nem terjeszti be, vagy hogy alakul, hiszen ez is az elmúlt percekben itt a vitában előkerült. Aki megnézi a parlament honlapját, az látja, hogy van egy tervezet, meglátjuk, hogy ezzel a médiatörvénnyel mi fog történni, de ez is a mi képviselői felelősségünk és feladatunk.

Az, hogy az ORTT hogyan működik vagy miképpen működik, az meg az ORTT-be delegált kuratóriumi tagoknak és annak elnökének a felelőssége. Ha valaki megnézi a régi kuratóriumi felállást, azt is meg kell említeni, hogy néhány hónappal ezelőtt váltás volt, jó néhány képviselő, maga az ORTT elnöke is lecserélődött. A két kuratórium kapcsán a két elnöknek - én azt gondolom, azt látom - kicsit más a felfogása, kicsit más dolgot képvisel, de ez megint egy másik kérdés.

A következő terület a pénz kérdése, hogy vajon szabályos-e az átcsoportosítás, amiről Borsos képviselőtársam beszélt néhány perccel ezelőtt, vagy szabálytalan. Ezen szerintem lehet vitatkozni, de az is ténykérdés, hogy ha nem történik meg az átcsoportosítás, akkor az egész már réges-régen bedőlt volna. Tehát itt most az a kérdés, hogy melyik a jobb, hogyha valami nem 100 százalékig működik esetlegesen szabályosan, bár ezt mindenki másképp gondolja, és másképp látja, vagy bedől az egész. Melyik a jobb megoldás? Persze, erről lehet vitatkozni, hogy ezt az állapotot is a tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, az MSZP-SZDSZ-koalíció idézte-e elő szinte teljes mértékben.

Mindannyian tudjuk, hogyha megnézzük, az MSZP választási ígéreteiben az volt, hogy eltörli a díjat, amit az állampolgárok fizettek, és az állam ezt átvállalja. Én azt gondolom, hogy egy kicsit másképp kellett volna gondolkodni ezen a területen is, nem kellett volna felelőtlen választási ígéreteket tenni. Hogyha nem így történt volna, akkor sok minden dolog másképp tudott volna alakulni, még akkor is, hogyha az utóbbi időben az üzemben tartási díj kapcsán azért voltak visszacsempészett plusztételek; gondolok itt arra, amit a szállodák és egyéb tekintetében már visszatett a kormánykoalíció.

Tisztelt Képviselőtársaim! Rátérve konkrétan az ORTT 2009. évi költségvetésére, én azt látom a Magyar Demokrata Fórum képviselőjeként, hogy a kiadási és a bevételi főösszegei a tavalyihoz hasonló képet mutatnak évek óta, de legfőképpen az üzemben tartási díjak költségvetési átvállalása óta. A testület működése csak a Műsorszolgáltatási Alaptól rendkívüli finanszírozás keretében átvett összeg segítségével oldható meg, hiszen feladataival arányban áll a finanszírozás, csak így biztosított. Erről vitatkoztunk itt néhány perccel ezelőtt, hogy ez szabályos vagy nem szabályos. Én azt gondolom, hogy inkább szabályos, mint szabálytalan.

Ennek ellenére, hogy a 2007 nyarán módosuló médiatörvény és a digitális törvény rendelkezése alapján számos feladat került át a Hírközlési Hatósághoz, a testület költségvetése a tavalyi évekével közel azonos mértékű.

(18.00)

Ennek az oka az, hogy a szabályozásból adódó átrendezéssel egyidejűleg számos többletfeladat is megjelent az ORTT műsorszolgáltatási igazgatóságán. A műsorelosztókat, -szétosztókat érintő hiteles nyilvántartás vezetésének az NHH-hoz kerülése mellett az ORTT feladatkörében maradó, illetve a digitális törvény alapján megjelenő új típusú tevékenységek az ügyintézés minőségi, mennyiségi jegyeiben jelentettek arányeltolódást, és a költségvetés alakulását érdemben nem befolyásolták. Közben köszöntöm a teremben Wéber Jánost, aki az ORTT tagja, tehát hál' istennek megérkezett az ORTT egyik képviselője a vitára. Nos, ennek oka, hogy a szabályozásból adódó átrendezéssel egyidejűleg számos többletfeladat is megjelent az ORTT műsorszolgáltatási igazgatóságán.

Az egyik legnagyobb kérdés az ORTT működésével, költségvetésének alakulásával kapcsolatban - túl az olyan törvényi kötelezettségek teljesítésén, mint a kiskorúak védelme, a reklámkorlátozások, egyéb tartalomszabályozás - az, hogy hogyan, milyen formában és hatékonysággal valósul meg a mai magyar médiafinanszírozás alapkoncepciója, vagyis a kereskedelmi piac által megtermelt bevételek visszaforgatása a közszolgálatba.

Én azt tudom mondani képviselőtársaimnak, hogy erről is már nagyon sokat vitatkoztunk, hogy a kiskorúak védelme miképpen alakult az elmúlt években, valamint az ORTT helyesen cselekedett-e, vagy milyen irányok mutatkoznak. Tulajdonképpen ezt nem a költségvetés, hanem a beszámoló kapcsán szoktuk mindig megmutatni, de én azért itt a költségvetés elfogadása kapcsán is azt tudom mondani, hogy szerintem helyes irányba indult el az ORTT, az másik kérdés, hogy nem biztos, hogy teljes mértékben elértük azt az állapotot, amit szerintem minden normális fogyasztó szeretne.

A hatékonyság másik oldala, hogy milyen erővel lép fel a testület a jogsértésekkel szemben, hiszen ezek hatékonysága is komoly költségvetésen kívüli bevételt jelent - kötbérek, különböző bírságok és egyéb dolgok -, amely ugyanúgy visszaforog a közszolgálatba, azonban ez az összeg nem a törvényi szabályozáson, hanem az ORTT hatékonyságán alapszik. Azt gondolom, itt mindannyian még hatékonyabb fellépést szeretnénk. Végeredményben egyfajta 12 éves mérlegként is elmondható, hogy a testület többé-kevésbé megtalálta az effajta bevételek hatékony beszedésének a módját, értve ezalatt a különböző műsorszolgáltatókkal folyamatban lévő perek kimenetelének kalkulációján alapuló egyezségeket is. A félreértések elkerülése végett: komoly vérveszteség is érte e téren a hatóságot, de kialakult egy ma jól működő rendszer.

Összefoglalásképpen: összességében tehát a 2009-es költségvetés főösszegei, a kiadások és a bevételek a feladatok ellátása szempontjából kielégítőek, és ha nem is mindig hatékony, de egy meglévő és működő rendszer képét mutatják. Mindenesetre a tartalom és az alkotmányos jogok médiában való elsőbbsége melletti, konzekvens kiállás jelzi, hogy szükség van a jövőben is egy, az előbbi értékeket, érdekeket mindennél előbbre helyező médiahatóságra.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiban.)