Felszólalás adatai

ELNÖK: Örülök a békének. A történet viszont valóban egy kicsit tragikomikus, és talán a parlament már-már egyhangú ülésébe egy kis színt vitt. Köszönjük a képviselő úrnak.

Úgy látom, több jelentkező nincsen. A módosító javaslatokról várhatóan a következő ülésünkön fogunk dönteni.

Most soron következik az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásához, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges további kormányzati intézkedésekről szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája. Az előterjesztést H/15233. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig H/15233/21. számon kapták kézhez.

Indítványozom, hogy a benyújtott módosító javaslatok számára figyelemmel a részletes vitát egy szakaszban folytassa le az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.)

A látható többség az indítványt elfogadta.

Kérem a felszólalni kívánó képviselőket, hogy jelezzék, melyik ponthoz kívánnak hozzászólni.

Megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-13. pontjaira. Kérdezem, ki kíván felszólalni.

Kosztolányi Dénesé a szó.

DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Azért kértem először szót, mert az 1. sorszám alatti indítvány az enyém.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ez természetesen megint arról szól, hogy a kormány ne helyezze hatályon kívül a konszenzussal létrehozott és érvényben lévő, úgynevezett lakásmaffia elleni küzdelemről szóló határozatot, hanem azt maradéktalanul hajtsa végre. Semmi szükség nincs arra, hogy új határozat szülessen, a maradéktalan végrehajtásra annál inkább. Tehát én megint csak a tavalyi 353-akhoz szólok, hogy képviselőtársaim, hol vagytok, illetve itt legyetek akkor, amikor majd a döntést és a határozati javaslatot meg kell szavazni.

A többi pontból hármat emelnék ki, a 9-est, a 10-est és a 11-est, de előzetesen azt szeretném elmondani, hogy a kormány arra kényszerítette a volt lakásmaffia-bizottság szocialista tagjait, hogy az el nem végzett országgyűlési határozathoz újra módosítóként adják be a korábbi határozati javaslatokat, az értelmetlenné átfogalmazott kormányszöveget érthetővé tegyék. És kérem szépen, most lássunk csodát, ezek közül a javaslatok közül, amelyeket elsősorban Devánszkiné dr. Molnár Katalin elnök asszony dolgozott ki, és részt vett benne Nyakó úr, Hajdu úr és Fodor Gábor úr is - mi sajnos már nem tudtunk ebben részt venni, mert rettenetesen kínos lett volna az érvényben lévő határozatot újból előterjeszteni, és sajnos minket nem kötnek olyan pártfegyelmi megoldások, mint esetleg önöket -, szóval ebből a tizenkettőből is hármat elutasított a kormány. Nem támogatja. Itt olvasom végig a bizottságokat is: az alkotmányügyi bizottság, az emberi jogi bizottság, a gazdasági bizottság, a költségvetési bizottság nem támogatja, és az önkormányzati bizottság - úgy látszik, ott sem voltunk elegen - szintén nem támogatja. Kérem szépen, milyen javaslatok ezek?

Ezek közül a legmegdöbbentőbb, hogy az emberi jogi bizottság egyharmada sem támogatja azt, hogy a kormány vagy a parlament a jövőben kikérje a Sors-Társak Egyesületének a véleményét. Ezt is elutasították. A benyújtók azt kérik, hogy vizsgálja meg, és a 2006. évi költségvetésben biztosítsa; ha tehát 2005-ben már nem biztosította, akkor talán ebben az évben fog pénzt adni a kormány - én nem vagyok ilyen naiv és ilyen jóhiszemű. Itt van az, hogy: a Sors-Társak Közhasznú Egyesülete véleményének figyelembevételével és közreműködésével. Erről olvastam föl a szép kormányzati célokat végrehajtó bizottsági szocialista többség nem szavazatát úgy, hogy sikerült összehozni még azt is, hogy egyharmada sem támogatja. A gazdasági bizottságban sem. Tévedtem, ne csak az emberi jogit pécézzük ki, a gazdasági bizottság sem akar egy fillért sem biztosítani a lakásmaffia elleni küzdelemre.

Tegnap mintha hallottam volna a száz ballépés között azt, hogy szakképzés lesz, oktatás lesz, meg minden hasonló. Az alaphatározatban, tisztelt képviselőtársaim, benne volt az, hogy az ingatlan-nyilvántartásnál, az ingatlanközvetítői tevékenységnél szakképesítési követelményrendszert kell kidolgozni. Ezt sem teljesítette a kormány. Erre beadják a képviselőtársaim újból módosítóként. Mit mond erről a bizottságok sora? Nem támogatja, nem támogatja. Illetve, bocsánat: támogatja, támogatja, de a kormány nem támogatja. Nem tartanak igényt a szakképzésre.

Ugyancsak nem ért egyet és az emberi jogi bizottság ülésén sem értett egyet azzal, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének igenis feladata van abban, hogy ne csak a különböző brókerbotrányokban süllyedjen el, hanem esetleg odafigyeljen azokra a lakáscélú jelzáloghitelezésekre, pénzintézeti teendőkre és pénzügyi műveletekre, amelyeket az eredeti országgyűlési határozatunk feladatul adott a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének. Most a kormány ezzel nem ért egyet, az előterjesztő képviselője sem ért vele egyet, sőt a gazdasági bizottság egyharmada sem támogatja.

Kimondom őszintén, kellemetlen és nagyon kínos lehet a volt bizottság szocialista tagjainak, hogy arra kényszerülnek, hogy újból előterjesszék azokat a javaslatokat, amelyekről jól tudjuk, hogy helyesek, ráadásul érvényben is vannak. Államtitkár úr, érvényben lévő országgyűlési határozati szövegeket kell újból és újból előterjeszteni. Na, egy kis módosítással, mert az önök javaslata például, tisztelt kormány, azt mondja, hogy: a lakásmaffia elleni küzdelem alapvető társadalmi érdek. Ez az új határozat. A régi határozat ezzel szemben azt mondta: alapvető érdeke a magyar társadalomnak. Szólaljon föl egy olyan képviselő, aki különbséget lát a kettő között! Ilyen szövegmódosítások vannak, ezért kellett, presztízsokokból hatályon kívül helyezni, vagy legalábbis erre törekedni, az országgyűlési határozatot.

Leszavazta a kormány a majdani lakástörvényben az áldozatok önkormányzati bérlakáshoz jutási lehetőségének a végiggondolását, azt, hogy végiggondolható legyen. Az első csalódás minket már tavaly ért, amikor a társasházi törvényben, majd a lakásszövetkezeti törvényben nem nyújtottak lehetőséget arra, hogy érvénybe lépjenek azok a módosító javaslatok, beépüljenek a jogszabályba, a törvénybe, amelyek a lakásmaffia elleni jogi fellépést elősegítik. De az, hogy már most kizárják annak lehetőségét, hogy az állítólag ősszel elénk kerülő lakástörvény befogadjon ilyen típusú hasznos jogi kezdeményezéseket, egyszerűen elfogadhatatlan!

Azt szeretném javasolni a képviselőtársaimnak, akikkel együtt volt szerencsém nagy örömömre az albizottságban dolgozni, hogy ezeket a módosító javaslatokat, amelyeket nem támogat a kormány, azért ne vonják vissza, mert a képviselők meggondolhatják magukat. Sőt, befejezésül ismétlem, megismétlem, nem a vita kedvéért, hanem a parlamenti egyetértést, összefogást, konszenzust elősegítendő, az áldozatok tömegének sanyarú sorsát ismerve, és a szükséges intézkedések helyességéről meggyőződve, amelyeket az eredeti határozatban megfogalmaztunk, kérem, hogy a képviselők 353 igen szavazattal az 1. módosító javaslatot fogadják el, ezzel tartsák életben a most hatályos országgyűlési határozatot, és szólítsuk fel a kormányt, hogy maradéktalanul hajtsa végre az abban szereplő feladatokat.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)

(12.40)

ELNÖK: Devánszkiné Molnár Kataliné a szó.

DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt hiszem, az általános vitában kellőképpen megvilágítottuk azokat a területeket, amelyeken az új országgyűlési határozati javaslatot feltétlenül módosítani szükséges. Ezért most a 2-13. pontokról fogok beszélni. Ezeket - ahogy elhangzott - három képviselőtársammal együtt nyújtottuk be, s az sem titok természetesen, hogy megkértem a volt albizottság másik két tagját is, hogy vegyenek részt e módosító javaslatok benyújtó munkálataiban. Nagyon sajnálom, hogy nem voltak olyan helyzetben, hogy kapcsolódjanak hozzánk. Nagyon fontos jelzés lett volna mindannyiunk számára, hogy ez a volt albizottság a mai napig is együtt tud működni. Egyébként jelzem a tisztelt parlamentnek, hogy amikor egy nem létező albizottság informális ülésére invitáltam őket, természetesen eljöttek, és nagyon konstruktív módon beszélgettünk az adott témáról.

De hogy visszatérjek a lényegre: az ajánlás 2. pontjában szereplő módosító javaslatunk kifejezetten nyomatékosítani szeretné, hogy igazából miről is szól ez az egész ügy. Ebben szerepel az a kitétel is, amire Kosztolányi képviselő úr utalt, hogy továbbra is alapvető társadalmi érdek a lakásmaffia-tevékenység visszaszorítása, az ingatlannal való visszaélések megakadályozása. Úgy gondolom, helyesen tette a kormány, hogy ezt a módosító indítványt támogatta, s vélhetően ez majd a határozat szerves része is lesz.

A 3. ponttal kapcsolatosan érdekes jelzést kaptam menet közben. A közjegyzőkre, ügyvédekre vonatkozó szabályoknál korábban is mindig arra gondoltunk, hogy mi szigorítsunk, hogy minél precízebb és pontosabb legyen a közjegyzők, ügyvédek nyilvántartása, ez ellenőrizhető legyen a földhivatalnál, egyáltalán erről legyen információ. De olyan jelzés érkezett hozzám, hogy de hát azokat is meg kell védeni, akiktől például ellopták a szárazbélyegzőt, és most már évek óta folyamatosan fel-felbukkan egy-egy olyan okirat vagy egy-egy szerződés, amelyen az ő szárazbélyegzője és neve van, holott soha nem látta az adott ügyet, és nem is foglalkozott vele. Ezért egy kapcsolódó módosító indítvánnyal egy újabb d) pontot próbálok hozzábiggyeszteni; tisztelettel kérem a kormányt, hogy segítse ennek az érvényesülését.

A 4. ajánlási pontban újból az árverési csarnokokra hívjuk fel a figyelmet - a kormány ezt egyébként helyesen támogatja -, hiszen az árverési csarnokok olyan körülményeket biztosítanának az ingatlanárverésekhez, melyek következtében az felügyelt lenne, szervezett lenne, s ha bármi olyasmi történne, ami károsan befolyásolhatná az árverés kimenetelét, akkor rögtön koncentráltan be is lehetne avatkozni.

A kormány által támogatott módosító indítványok közül én az 5. ajánlási pontban szereplő javaslatot tartom a legfontosabbnak. Nagyon örülök annak, hogy a kormány belátja, hogy a polgári törvénykönyvet, a büntető törvénykönyvet, a Pp.-t és a Be.-t - leánykori nevén a polgári és a büntető-eljárásjogi törvényt - is folyamatosan karban kell tartani annak érdekében, hogy lehetőség se legyen az ingatlan-visszaélésre, a lakásmaffia-tevékenységre.

Hadd jelezzek itt még egy apróságot, ami folyamatosan irritálja a lakásmaffia áldozatait is. Korábban előfordult, hogy egy titkosszolgálati eszközökkel lebonyolított telefonmeghallgatás után az ingatlanokkal kapcsolatos ügyben valaki ellen megindult egy büntetőeljárás, de a hatályos jogszabályok szerint, mivel célirányosan nem erre irányult maga a titkosszolgálati eszköz igénybevétele, hamvába holt az egész ügy. Tisztelettel kérem a kormányt, hogy a büntető-eljárásjogi törvény felülvizsgálata kapcsán vizsgálja meg, hogy a titkosszolgálati eszközök célhoz kötöttsége mennyiben szolgálja az állampolgárok érdekeit, illetve mennyiben akadályozza az igazság napfényre kerülését.

A 6. ajánlási pont annyira egyértelmű, hogy nem is kell róla vitatkozni, és nem kell arról beszélnem, hogy ez mennyire fontos.

A 7. ponttal kapcsolatban hadd emeljem ki, hogy a földhivatalban dolgozó jogászok számának emelkedése örvendetes módon megkezdődött. Ez is a beszámoló egyik jó pontja. Reméljük, hogy a jövőben is egyre több jól képzett jogász fog működni a földhivatalokban, akikre már a polgári jog szabályai szerinti felelősségnek ezt a részét is rá tudjuk ruházni, mert jól képzett jogászok lévén ezt alkalmazni tudják az egyébként közigazgatási jellegű tevékenységük folyamatában.

A 8. ajánlási pontban javaslatunk szerint azt emeljük vissza, hogy “a legfőbb ügyésszel együttműködve segítsék elő az ügyészségek és rendőri szervek egységes, az egész országra kiterjedő adatgyűjtő és -elemző informatikai rendszerének kialakítását és működésétö. Azért tartjuk ezt nagyon fontosnak, mert a rendőrség és az ügyészség akkor tud szervezett jelleget bizonyítani, ha tudja, hogy az ország más pontján hol, mikor, milyen elkövetői kör részvételével bonyolódtak le ingatlan-visszaélések. Szeretném jelezni, hogy a legfőbb ügyész úr albizottságunk működésének már a kezdeti stádiumában elrendelte annak gyűjtését, hogy lakásokkal, ingatlanokkal milyen akciók bonyolódtak le, és a Robotzsaru nevű, kicsit viccesen hangzó informatikai rendszer is vizsgálja, hogy volt-e bármiféle ingatlannal kapcsolatos visszaélés vagy lakásmaffiás cselekmény.

Ennek a csomagnak a másik részéről hadd mondjak egyetlen mondatot. Kapcsolódó módosító indítvánnyal szeretném lehetővé tenni, hogy az önkormányzati lakásokra vonatkozó lakástörvényi szabályozás olyan legyen, hogy ne lehessen kizárni a lakáshoz jutásból olyan embert, aki korábbi lakásszerzése, -eladása, -birtoklása miatt került nehéz helyzetbe, s azért kell neki lakást most adni, mert jelenleg krízishelyzetben van. Hogy tiszta legyen a kép, erről majd egy kétpercesben beszélek, s hozzáteszem, hogy a PSZÁF-üggyel kapcsolatban is van egy kapcsolódó módosító indítványom, remélem, azt is befogadja a kormány.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Kosztolányi Dénesé a szó.

DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Hozzászólásommal arra is lehetőséget teremtek, hogy elnök asszony folytassa majd a kiértékelését azoknak a javaslatoknak, amelyeket – megismétlem - kényszerből kellett előterjesszenek, hiszen valamennyi szerepelt a kormány által végre nem hajtott országgyűlési határozatban, igaz, hogy kicsit más szóösszetételben, de lényegét tekintve igen.

Az elmúlt hetekben a módosító hatályon kívül helyezési szándékkal párhuzamosan felfigyeltem viszont arra, több helyen is - a médiában, rádióban - megütötte a fülem, hogy mind a kettőnknek azt a kérdést teszik fel, hogy külön törvény szülessen-e a lakásmaffiával kapcsolatosan. Ezt a valótlanságot valahol, valakik bedobták a köztudatba, mintha a mi albizottságunk törvényt követelt volna a lakásmaffia ellen. Mi úgy láttuk, hogy a kiskapukat kell - mindenütt, ahol vannak, ahol megnyitották őket - becsukni, és a réseket kell betömni.

(12.50)

Tehát azt kértük, hogy a polgári törvénykönyv, a Pp., a Btk., a végrehajtási törvény, a lakástörvény, a szövetkezeti törvény, a társasházi törvény mindenütt fogadja be azokat a módosító javaslatokat, amelyek ezt a célt szolgálják. Ehelyett sorozatosan azt a kérdést teszik föl, hogy kérem szépen, nem akar a kormány törvényt alkotni, mi miért ragaszkodunk ehhez a törvényhez, és eleve bármifajta vitában a képviselőket hátrányos helyzetbe hozzák, mert valami ellen tiltakozni kell. Az soha nem egy jó, helyes megoldás, mi valamiért szeretnénk tenni. Ezeket a módosító javaslatokat a kormány eddig sorozatosan negligálta.

Úgy gondolom, hogy sajnos a lakástörvényben sem lehet arra számítani, hogy erősödnek majd az önkormányzatok pozíciói vagy a bérlők pozíciói, vagy bárki, aki lakással rendelkezik ebben az országban. Ezt a véleményemet arra alapozom, hogy a bizottsági ülésen kimondottan úgy nyilatkozott a kormány képviselője, hogy szó sem lehet arról, nem lehet beszélni a jövőben sem, és elzárkóznak olyan önkormányzatok támogatásától, akik majd a lakásmaffia áldozatainak kívánnak bérlakást juttatni, mert hiszen megszűnt ez a lakásigénylési rendszer, még ennek a felvetése sem törvényes, sőt különösen alkotmányellenes.

Szeretném azt mondani magam is kerületi vagyonbizottsági elnökként, hogy igenis, a helyi önkormányzati rendeletek adnak arra lehetőséget, hogy lakáshoz juttassunk olyan rászoruló, halmozottan hátrányos élethelyzetükben kilátástalanná váló embereket, akiket a képviselő-testület pályáztatáson kívül kijelöl bérlővé. Ezt a gyakorlatot ki kellene szélesíteni, vagy a polgármester, vagy a képviselő-testület hatáskörébe kellene utalni, és erről a lakástörvénynek kellene kimondani az első felhívó és ösztönző szót. Tartok tőle, illetve kérem, hogy ha majd ilyen természetű igények lesznek, akkor arra legyen az Igazságügyi Minisztériumnak valami füle. Alkotmányossági problémákat feszeget a beszámoló is azzal kapcsolatosan, hogy a jogerő kérdése azt mondja, megduplázná az ügyiratokat, és félelmetes számokat leírnak ide, 4 milliót meg 27 milliót, meg 40 milliót, tehát egyszerűen a praktikum oldalára terelik a jogbiztonságot.

Én végezetül egyetlenegy alkotmányos kérdést szeretnék feszegetni a módosító javaslatok összességével kapcsolatosan. Ezeket a módosító javaslatokat most a képviselők 50 százaléka plusz egy képviselő meg fogja szavazni, és az országgyűlési határozat részévé válva születik egy olyan országgyűlési határozat, amelynek az elfogadottsága nem éri el az azonos tárgyban korábban hozott, teljes igenléssel, egyetértéssel hozott, 353 szavazatot maga mögött tudó országgyűlési határozatot. Ebben a helyzetben mi az alkotmányos probléma? Az, hogy arra a tárgyra két országgyűlési határozat vonatkozik, az egyik százszázalékos elfogadottsággal bír, a másik a felét éppen csak átugrotta, és ez az utóbbi egyszerűen lerontja az előző országgyűlési határozatot, negligálja, átírja, átfogalmazza. Ennek a veszélye, ennek az üzenete több mint a lakásmaffia elleni küzdelem. Ez már a demokrácia felfogásának a kérdése, a jogbiztonság, a jogrend követésének a kérdése, alkotmányos kérdés.

Éppen ezért úgy gondoltam, hogy ha ebben az ügyben a szavazás, remélem, nem így fog történni, de mégiscsak életbe léptet azonos témában, azonos tárgykörben, azonos feltételek mellett született azonos típusú törvényjavaslatot, tehát egy országgyűlési határozatot, ki fogom kérni az Alkotmánybíróság véleményét a tekintetben, hogy ez egy helyes, követendő módszer-e a jövőben, vagy nem az. Remélem, olyan választ fogok kapni, hogy valószínűleg nem az, mert egy országgyűlési határozatot végre kell hajtani, a címzettje a kormány és annak minisztériumai, és az országgyűlési határozat végrehajtásáról évente minél csökkenőbb tartalmú beszámolót kell benyújtani, és az utolsó kormánybeszámoló úgy szól: az országgyűlési határozat valamennyi pontját végrehajtottuk, a folyamatosat is, megszűnt a lakásmaffia. Mert azt, hogy megszűnik, joggal feltételeztük tavaly, amikor ezt a határozatot megszavaztuk.

Nem azt mondom, hogy valamennyi ingatlancsalás szűnik meg, mert az emberek csalásra mindig hajlamosak lesznek, de az a tevékenység, amit mi jól körülhatároltan leírtunk, megvizsgáltattunk, az a típusú tevékenység szűnik meg. Lehet, hogy áttolódik más területre, de én reménykedtem abban, hogy hatékony eredményről tudunk beszámolni egy év után, megnyugtató üzenetet tudunk küldeni a minket most hallgatóknak és az áldozatoknak, hogy legalább elértük azt, hogy a jövőben ez a cselekmény nem ismétlődik meg, és mindenféle rossz szándékú ember úgy gondolja, hogy ezen a területen neki most már nincs keresnivalója. Ezt sajnos ezzel a határozattal nem tudjuk elérni. A figyelmet el lehet terelni a korábbi határozat hatályon kívül helyezésével, új határozat életbelépésével, új lendülettel, új miniszterekkel meg száz lépéssel. Kérem szépen, ez lett volna az első tisztességes, jó lépés. Miért nincs a százlábúnak egyik lábán a lakásmaffia elleni küzdelem? Milyen bogár ez, kérem szépen? Milyen élőlény, amit önök totemállatnak választottak?

Nagyon sajnálom, hogy a legszigorúbban el kell hogy mondjam: mostantól a kormány, a Gyurcsány-kormány felelőssége és sara minden egyes becsapott, utcára került lakásmaffia-áldozat. Nagyon sajnálom, hogy így kell fogalmazzak, de önök presztízsből, pökhendi módon, szemfényvesztő módon járnak el, az Országgyűlést meg kívánják kerülni. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tarthatatlan, tűrhetetlen, remélem, abbahagyják ezt a magatartást!

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

ELNÖK: A képviselő úr az előbb azt mondta, hogy felszólalásával lehetőséget kíván a képviselő asszony válaszára teremteni. Ez a pajkos összejátszás eredménnyel járt. (Derültség.) Devánszkiné Molnár Katalin következik.

DEVÁNSZKINÉ DR. MOLNÁR KATALIN (MSZP): Köszönöm szépen. Pajkos összejátszásunk eredményeképpen hadd kezdjem azzal, amivel ő befejezte. Nem arról szól ez a történet, hogy bárki a korábbi vagy a mostani kormányokból - és ezért fogalmazok így, hogy pontosak legyünk - elő akarta volna segíteni a lakásmaffia tevékenységét. Erről szó sincsen. Arról van szó, és ezt nagyon pontosan és precízen kell érteni, és én is ezért fogalmazom meg egy kicsit lassabban és nehezebben, mert nekem is pontosan és precízen érteni kell: az nagyon sokakban a kikristályosodott álláspont, hogy az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység áldozatai saját maguk vitték bele magukat a bajba, és ezért az állam nem vállalhat felelősséget. Ez egy kristálytiszta álláspont, amelyre én a következőt szeretném leszögezni.

Függetlenül pártállásomtól, függetlenül attól, hogy mely részében ülök a patkónak, szeretném leszögezni, hogy a mindenkori kormányok, a mindenkori állam mulasztásaival, el nem végzett feladataival hozzájárult ahhoz, hogy bizonyos ügyekben áldozatokká váljanak az emberek. Ilyen ügyek például az ingatlan-visszaélések és az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység is. De mondhatnám a Baumag-ügyeket és az egyebeket is. Mindenütt meg tudjuk találni azt a pontot, ahol az állam, a mindenkori kormány beavatkozhatott volna, még egyszer mondom: a mindenkori állam és a mindenkori kormány. Elemezhetném, hogy X. Máriát melyik igazságügy-miniszter nem hozatta haza egy országból. Végigsorolhatnám, hogy hány igazságügy-miniszter nem hozatta haza V. Máriát.

(13.00)

Felsorolhatnám, hogy hány Földművelésügyi és Vidékfejlesztési - mit tudom én, hogy hívták - Minisztérium vezetője nem tette rendbe az ingatlan-nyilvántartást. És mindezt csak azért mondtam el, hogy megalapozzam azt a módosító javaslatunkat, illetve azt a hármat, amelyben az önkormányzatok, illetve az állam segítségét igényeljük az áldozatoknak, a kárvallottaknak.

Tisztelt Parlament! Egyszer és mindenkorra csináljunk tabula rasát, induljunk utána tiszta lappal, és amikor már van rendes ingatlan-nyilvántartásunk, amikor a rendőr nyomoz, az ügyész felügyeli, az igazságügy-miniszter hazahozatja, az elmegy vadászni - bocsánat, ez most nem volt jó ötlet -, és a bíróság dönt az ügyekben, akkor már nem kell utóbb állami támogatást adni sem a kárvallottnak, sem az őt segítő önkormányzatnak. Ezért javasoltam ezeket a módosító indítványokat, és tisztelt képviselő úr, fenn is tartom, és nem fogom visszavonni.

Ha kapcsolódó módosító indítványt nyújtottam be a korábban társaimmal együtt benyújtott módosítókhoz, az például olyan, hogy a PSZÁF, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hogyan vizsgálódjon a jövőben. Azt írom most már a kapcsolódó módosítóban, hogy folyamatosan vizsgálja a lakáshitelezésnél biztosítékként kikötött vételi jog, opció alkalmazására adott ajánlások követését, mert közben felhívták a figyelmemet, hogy bár elég szűkszavúan adtak erről tájékoztatást, de ők erre ajánlásokat adtak a pénzintézeteknek, amelyeket csak követni kéne. És arra is felhívták a figyelmemet, hogy a vizsgálati programok egy részében már nézték a jelzálogjog fedezetű hitelek, magyarul a jelzáloghitelek ügyét, tehát ne írjam azt, hogy ezt vizsgálják, hanem írjam azt, hogy a helyszíni vizsgálati programjukba építsék bele, és erről adjanak számot évente. Hát én ennek állok elébe, természetesen, miért ne tegyem!?

És még egy utolsó gondolat az önkormányzatok helyéről, szerepéről a lakáshoz juttatásban. A fővárosi önkormányzat olyan rendeletet hozott, amely kizárja, hogy aki öt éven belül eladta a lakását, az lakáshoz juthasson. Őszintén remélem, hogy a közigazgatási hivatalok is tudomásul veszik majd azt, hogy a 4/2005. (II. 25.) alkotmánybírósági határozat megszületett, és ezt követően a közigazgatási hivatalok is mindig felhívják majd a figyelmét a helyi önkormányzatoknak, vagy például a megyei, fővárosi önkormányzatnak, hogy milyen szabályok szerint lehet és kell a lakással kapcsolatos rendeleteiket megalkotni.

Tisztelt Ház! Én abban kérem a segítséget, hogy értsük meg: vannak olyan ügyek, ahol most még lehet tenni, de lehet, hogy holnap már nincs módunk rá, mert elment a hajó. Ebben a lakásmaffia-áldozatok megsegítésére vonatkozó ügyben azt kell mondanom, hogy most még tudunk segíteni, lehet, hogy holnap már nem. Én nem félek ugyan a Strasbourgba eljuttatott keresetektől, majd kiderül az igazság, az a dolga, hogy kiderüljön. Őszintén remélem, hogy mi addigra már lépünk itt Magyarországon.

A másik, hogy a Sors-Társak Közhasznú Egyesületének elnök asszonya nekem is megmutatta azt az áprilisban kelt levelet, néhány tanácsomat is elfogadta a szövegezésre, éppen ezért azt kell mondanom, hogy mi továbbra is közösen együtt dolgozunk azért, hogy a sorstársak ne legyenek sokáig károsultak, de a sorstársak legyenek szerencsések abban, hogy valami segítséget kapnak.

Köszönöm, tisztelt elnök úr, és köszönöm, tisztelt Ház, a figyelmet. (Taps.)

ELNÖK: Két percben Kosztolányi Dénes kíván válaszolni.

DR. KOSZTOLÁNYI DÉNES (Fidesz): Köszönöm szépen. Azt hiszem, hogy a nézők és a hallgatóság miatt kell megemlíteni, hogy Strasbourghoz a Sors-Társak Egyesületének civil szervezete fordult, mert a civil szervezetek végveszélyben látják a saját ügyüket, tehát nem az Országgyűléstől vagy képviselőktől ered a beadvány. Amiről én beszéltem, az az Alkotmánybírósághoz lesz beadva, azt tudakolva, hogy fellazítható-e az Országgyűlés ellenőrző szerepe a kormány fölött, a mindenkori kormány fölött, vagy pont ennek az ellenkezője lenne kívánatos, és hogy egy országgyűlési határozat hol helyezkedik el végső soron a törvények hierarchiájában, hatályon kívül helyezhető-e, módosítható-e, illetve egyszerűen negligálható-e abban az esetben, ha olyan feladatokat ró valakire, amelyeket nem szívesen hajt végre, vagy nem tud végrehajtani, vagy nem tudja határidőben végrehajtani. Mind a három megoldás lehetséges lett volna.

A legszomorúbb tény ebben az ügyben, és azt hiszem, a vita végén ezt nyugodtan megfogalmazhatjuk, hogy az egyetértés, a konszenzus ezek szerint a kormánynak nem kell. A képviselők igénylik itt az ország házában, szeretnénk minél több ügyben egyetértésre jutni, minden kezdeményezést, ami jó szándékú és jó irányba próbál lépni, azt a jövőben a Fidesz pártsemlegesen, presztízsveszteség nélkül, illetve minden presztízsokot félretéve támogatni fogja.

Csak szíveskedjenek önök előjönni ezekkel a javító, jobbító, az ország életét megkönnyítő, az európai csatlakozást elősegítő, a lecsúszásunkat, lemaradásunkat, a rossz érzésünket, az elégedetlenségüket valahogy oldó, eloszlató és a bizalmat visszaszerző javaslatokkal.

Tegnap is egy ilyet vártunk volna. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Húsz perce volt erre a miniszterelnöknek, sajnos nem hallottunk tőle egyet sem. Ez a határozat (Az elnök ismét csenget.) alkalmas lenne arra, hogy elkezdjük a közös munkát.

Köszönöm a türelmet, elnök asszony. (Taps az ellenzéki padsorokban.)

ELNÖK: Köszöntöm képviselőtársaimat. Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem Hankó Faragó Miklós államtitkár urat, kíván-e szólni. (Dr. Hankó Faragó Miklós: Igen, köszönöm szépen.) Önt illeti a szó.

DR. HANKÓ FARAGÓ MIKLÓS igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Két tárgyalási napot követően lezárult az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásáról szóló országgyűlési határozatban megjelölt feladatok teljesítéséről szóló beszámoló és országgyűlési határozattervezet részletes vitája a parlamentben.

A kormány először számolt be a 71/2004-es országgyűlési határozatban megjelölt határidős feladatai teljesítéséről, amelyek közül a 2004. december 31. napjáig kijelölteket maradéktalanul elvégezte. Az országgyűlési határozatban előírt feladatok öt tárcát érintettek, amelyeket azok részben önállóan, részben együttesen hajtottak végre. A feladatok egy része a nagy anyagi és eljárásjogi kódexek áttekintésére, illetve azoknak a jogszabályoknak a felülvizsgálatára irányult, amelyek összefüggnek az ingatlanok bérbeadásával és forgalmazásával.

A cél tehát az volt, hogy ahol akár jogszabály, akár jogalkalmazási gyakorlat módosítása vált szükségessé, arra sor kerüljön olyan módon, hogy a nemkívánatos társadalmi jelenséget lehetővé tevő cselekmények ellehetetlenüljenek, illetve azok elkövetése megelőzhető legyen. Átfogó jogszabály-módosításra nem kellett sort keríteni, mert a felülvizsgált anyagi és eljárásjogi kódexek, így a polgári törvénykönyv, a büntető törvénykönyv, a polgári perrendtartás és a büntetőeljárási törvény zárt rendszerében nincsen olyan szabályozási hiányosság, ami ezt indokolta volna. Egyes jogszabályok tekintetében kisebb korrekciókra, pontosításra kerül sor, így például a végrehajtási jog területén, valamint az ingatlan-nyilvántartást érintően az ügyvédi, illetve közjegyzői törvényben. Ezek megvalósítása folyamatban van.

(13.10)

Összességében elmondható, hogy ez a feladatok időarányos elvégzését igazoló beszámoló a szakmaiságot, valamint azt a konszenzust tükrözi, amely a négy párt között korábban e tekintetben kialakult. Az igazságügyi tárca ezt a szakmaiságot szem előtt tartva kéri az Országgyűlést arra, hogy a kormány beszámolóját fogadja majd el.

Külön kell szólni az új országgyűlési határozattervezetről, amely egy megszokott és szükséges jogtechnikai okból került benyújtásra azzal, hogy abban a már teljesített feladatok nem szerepelnek, csak a folyamatos feladatok. Ezek köre tovább bővült olyan új feladatokkal is, amelyek szükségességét a lakásokkal való visszaélés elleni küzdelem indokolja. Belátható, hogy a hatályon kívül helyezni javasolt országgyűlési határozat szerkezete nem változtatható meg, abba új feladatok már nem illeszthetők be, ezért kell a hatályon kívül helyezésről gondoskodni.

Kérem a tisztelt képviselőket, hogy ebben a jogtechnikai megoldásban ne politikát, hanem célszerűséget keressenek, és támogassák, valamint fogadják el a határozattervezetet is a jövő hét során kezdődő szavazáson.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)